hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadság kiadása: ezekre a szempontokra kell figyelni!

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd

Mindannyian tudjuk, hogy a munkavállalónak a munkában töltött időtartama után szabadság jár. Az azonban sok esetben nem egyértelmű, hogy a szabadság kiadásáért (ki nem adásáért), nyilvántartásáért ki a felelős, mely időszakok után jár szabadság, illetve meddig érvényesíthető a ki nem adott szabadság vonatkozásában igény. Ilyen kérdéseket vizsgálunk az alábbiakban:

A munkáltató felelőssége abszolút, mindent ő bizonyít

A szabadságot – a munkavállaló előzetes meghallgatását követően – a munkáltató adja ki. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló szabadságáról is minden esetben a munkáltató dönt, kivéve azt a hét napot, mely a munkavállaló döntési kompetenciájába tartozik. A munkáltatónak kell így vitás esetekben bizonyítania azt, hogy a munkavállalóval a szabadság kiadásával összefüggésben együttműködött, valamint azt is, hogy a hét munkanap kiadása a törvény szerint megtörtént. Ha pedig a munkavállaló nem jelezte, hogy ezt a hét munkanapot mikor kívánja igénybe venni, a munkáltató köteles ezt az időtartamot szabadságként valamikor kiadni.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>


A felek sok esetben szóban állapodnak meg arról, hogy a szabadság kiadása hogyan történjen meg. Fontos azonban tudni, hogy a munkaidő-nyilvántartás vezetése a munka törvénykönyve (Mt.) 134. §-a alapján a munkáltató kötelezettsége, és ennek hiányában neki kell bizonyítania azt is, hogy a szabadság kiadása ténylegesen megtörtént. Hasonlóképpen a munkáltatót terheli annak bizonyítása is, hogy eleget tett azon előírásnak, miszerint minden naptári évben 14 egybefüggő napot ki kell adni a munkavállalónak, feltéve, hogy a felek nem állapodtak meg ennek ellenkezőjéről.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben a továbbiakban szó lesz a szabadság utáni szabadságról és az elévülésről!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Biztosítás adóvonzata 2

Szipszer Tamás

adószakértő

Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Tervezett kata szigorítás

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close