Jelentős problémákat orvosolt az egyszerűsített foglalkoztatás augusztustól bevezetett új szabályozása, amely alapvetően növelte az előírások életszerűségét. Az eltelt néhány hónapban azonban több probléma is egyértelmű lett.
A közszférában sem lesznek vesztesei az új adórendszernek, a jövő évi költségvetés 22 milliárd forintot biztosít arra, hogy a közszféra dolgozóinak nettó keresete ne csökkenjen - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.
A jövő évi minimálbér bruttó 4500 forintos emelése az MSZOSZ szerint csupán 154 forint nettó béremelést jelent, a 2011-es adó- és járulék szabályok változása miatt. Az MSZOSZ munkavállalói oldala, az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel egyetértésben kevesli az emelést. A hvg.hu másképp számol. Tízszeres különbségek és csökkenő nettó bérek.
A 2011-re tervezett személyi jövedelemadót érintő változások parlamenti beterjesztése nem okozott meglepetést. A „kiszivárogtatás” pontos volt. A magánszemélyek részéről a fogadtatás valószínűleg kedvező lesz, mert az egy kulcs mellett számos kedvezmény lép életbe, illetve marad meg. Ugyanakkor a kedvezmények nagy száma miatt nem lehet egyetlen mondatban válaszolni arra, hogy ki jár jól.
Mennyi a középfokú végzettségért járó minimálbér? Miként határozhatja meg a munkaidőkeretet a munkaadó? A saját autóban, céges munka során keletkezett kár megtérítését igényelheti-e a munkavállaló? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda munkajogász válaszol.
Magyarországon a nyereséges kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljes köre 10 százalékos kulccsal fog adózni, a kedvezményes kulcs igénybevételét korlátozó feltételek megszűnnek - ismertette Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón.
A munkáltatók érdeke, hogy ne kerüljön túl sokba egy dolgozó, a munkavállalóké pedig az, hogy magasabb legyen a nettó bérük. A dolgozók javaslata a 11, 5 százalékos emelésre kétszer annyi, mint az infláció. Ezt a munkáltatók a szakértőkkel egyetértésben irreálisnak tartják. De pontosan mennyi járulékot kellene fizetniük a 80 ezer forint után? Mibe kerülne nekik a minimálbér felett keresők foglalkoztatása, ha rábólintanának a javaslatra? Utánaszámoltunk.
Javult az adómorál a vagyonosodási vizsgálatoknak köszönhetően - írja hétfői számában a Napi Gazdaság az APEH szaklapjában megjelent elemzés nyomán, amely szerint legalább is nőtt a hatmillió forint feletti összevont jövedelmet vallók köre, miközben a minimálbéreseké látványosan csökkent.
A szakszervezetek továbbra is a minimálbér emelését javasolják 71 500 forintról 80 ezer forintra 2010-re, a munkaadók először a bérajánlás elveiben kívántak megegyezni. A kormány pedig a munkavállalók reálkeresetének megőrzését szorgalmazta a minimálbér vonatkozásában is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén.
Sínen vannak, és most már valószínűleg célba is érnek az új kabinet által idei évre tervezett adómódosítások, miután a parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját. A csomag a Gyurcsány-kormány által az Országgyűlésnek korábban benyújtott törvényjavaslat egyes rendelkezéseit módosítja, zárószavazása a jövő héten lesz.
Az adótörvény javaslat nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest, miután a 2010-es adóváltoztatások a kormány módosító javaslatain keresztül teljesen kikerülnek a parlament előtt lévő adócsomagból - közölte a Deloitte, az új pénzügyminiszter által korábban irányított tanácsadó cég.
Nem kizárt, hogy a kormány jövőre megszünteti a jelenleg számolt minimálbért, és helyébe szektoronként specializált minimális járulékalapot ültet. A Napi Gazdaság szerint legalábbis erre enged következtetni a Bajnai-csomag egyik pontja, amely szerint a kormány jövőre a tevékenység értékéhez igazítaná a járulékalapot.
Az adójóváírás (alkalmazotti kedvezmény) jelenleg is használatos formája 1997-ben került be a személyi jövedelemadó törvénybe. Bevezetését indokolta, hogy ez időben az alkalmazottaknak viszonylag csekély „adótervezési” (adóelkerülési) lehetőségük volt, szemben a vállalkozókkal. Ez a 2000-es években megváltozott. Az úgynevezett cafetéria elemek felfuttatása révén a bérből-fizetésből élők is jelentős adómentes bevételekhez juthattak. Mi történt ezután?
Orbán Viktor szerint a minimálbér megadóztatása elkerülhetetlenné válik, ha most nem történik gazdaságpolitikai változás. A Fidesz elnöke a TV2-nek adott szerdai interjújában arról is beszélt, hogy nem akarják elvenni a 13. havi nyugdíjat, és az értékalapú ingatlanadót sem vezetnék be.
Július helyett januártól visszamenőleg változna a személyi jövedelemadó 18 százalékos alsó sávhatára. Az MTI úgy tudja, a kormány módosította a korábban bejelentett adóterveit.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték