Sokan az egykulcsos adó bevezetését teszik felelőssé azért, hogy csökkent a fizetésük, holott a magyarázat ennél jóval összetettebb. Az adójóváírás- és a jogosultsági határ csökkenése miatt legrosszabbul a gyermektelen, bérből élők járnak. Számukra is van azonban megoldás.
Jelentős problémákat orvosolt az egyszerűsített foglalkoztatás augusztustól bevezetett új szabályozása, amely alapvetően növelte az előírások életszerűségét. Az eltelt néhány hónapban azonban több probléma is egyértelmű lett.
A közszférában sem lesznek vesztesei az új adórendszernek, a jövő évi költségvetés 22 milliárd forintot biztosít arra, hogy a közszféra dolgozóinak nettó keresete ne csökkenjen - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteken.
A jövő évi minimálbér bruttó 4500 forintos emelése az MSZOSZ szerint csupán 154 forint nettó béremelést jelent, a 2011-es adó- és járulék szabályok változása miatt. Az MSZOSZ munkavállalói oldala, az Autonóm Szakszervezeti Szövetséggel egyetértésben kevesli az emelést. A hvg.hu másképp számol. Tízszeres különbségek és csökkenő nettó bérek.
A 2011-re tervezett személyi jövedelemadót érintő változások parlamenti beterjesztése nem okozott meglepetést. A „kiszivárogtatás” pontos volt. A magánszemélyek részéről a fogadtatás valószínűleg kedvező lesz, mert az egy kulcs mellett számos kedvezmény lép életbe, illetve marad meg. Ugyanakkor a kedvezmények nagy száma miatt nem lehet egyetlen mondatban válaszolni arra, hogy ki jár jól.
Mennyi a középfokú végzettségért járó minimálbér? Miként határozhatja meg a munkaidőkeretet a munkaadó? A saját autóban, céges munka során keletkezett kár megtérítését igényelheti-e a munkavállaló? Olvasóink kérdéseire Horváth Linda munkajogász válaszol.
Magyarországon a nyereséges kis- és középvállalkozások (kkv-k) teljes köre 10 százalékos kulccsal fog adózni, a kedvezményes kulcs igénybevételét korlátozó feltételek megszűnnek - ismertette Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium adózásért felelős államtitkára csütörtökön kormányszóvivői tájékoztatón.
A munkáltatók érdeke, hogy ne kerüljön túl sokba egy dolgozó, a munkavállalóké pedig az, hogy magasabb legyen a nettó bérük. A dolgozók javaslata a 11, 5 százalékos emelésre kétszer annyi, mint az infláció. Ezt a munkáltatók a szakértőkkel egyetértésben irreálisnak tartják. De pontosan mennyi járulékot kellene fizetniük a 80 ezer forint után? Mibe kerülne nekik a minimálbér felett keresők foglalkoztatása, ha rábólintanának a javaslatra? Utánaszámoltunk.
Javult az adómorál a vagyonosodási vizsgálatoknak köszönhetően - írja hétfői számában a Napi Gazdaság az APEH szaklapjában megjelent elemzés nyomán, amely szerint legalább is nőtt a hatmillió forint feletti összevont jövedelmet vallók köre, miközben a minimálbéreseké látványosan csökkent.
A szakszervezetek továbbra is a minimálbér emelését javasolják 71 500 forintról 80 ezer forintra 2010-re, a munkaadók először a bérajánlás elveiben kívántak megegyezni. A kormány pedig a munkavállalók reálkeresetének megőrzését szorgalmazta a minimálbér vonatkozásában is az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) csütörtöki plenáris ülésén.
Sínen vannak, és most már valószínűleg célba is érnek az új kabinet által idei évre tervezett adómódosítások, miután a parlament hétfőn megszavazta a Bajnai-kormány javaslatcsomagját. A csomag a Gyurcsány-kormány által az Országgyűlésnek korábban benyújtott törvényjavaslat egyes rendelkezéseit módosítja, zárószavazása a jövő héten lesz.
Az adótörvény javaslat nem tartalmaz újdonságokat a korábban bejelentett válságkezelő programhoz képest, miután a 2010-es adóváltoztatások a kormány módosító javaslatain keresztül teljesen kikerülnek a parlament előtt lévő adócsomagból - közölte a Deloitte, az új pénzügyminiszter által korábban irányított tanácsadó cég.
Nem kizárt, hogy a kormány jövőre megszünteti a jelenleg számolt minimálbért, és helyébe szektoronként specializált minimális járulékalapot ültet. A Napi Gazdaság szerint legalábbis erre enged következtetni a Bajnai-csomag egyik pontja, amely szerint a kormány jövőre a tevékenység értékéhez igazítaná a járulékalapot.
Az adójóváírás (alkalmazotti kedvezmény) jelenleg is használatos formája 1997-ben került be a személyi jövedelemadó törvénybe. Bevezetését indokolta, hogy ez időben az alkalmazottaknak viszonylag csekély „adótervezési” (adóelkerülési) lehetőségük volt, szemben a vállalkozókkal. Ez a 2000-es években megváltozott. Az úgynevezett cafetéria elemek felfuttatása révén a bérből-fizetésből élők is jelentős adómentes bevételekhez juthattak. Mi történt ezután?
Orbán Viktor szerint a minimálbér megadóztatása elkerülhetetlenné válik, ha most nem történik gazdaságpolitikai változás. A Fidesz elnöke a TV2-nek adott szerdai interjújában arról is beszélt, hogy nem akarják elvenni a 13. havi nyugdíjat, és az értékalapú ingatlanadót sem vezetnék be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték