Januártól nő a minimálbér és a garantált bérminimum is, bár jogszabályban még nem hirdették ki az erről kötött egyezséget. Mindez a fizetendő járulékok miatt sokba lesz a vállalkozóknak. Természetesen vannak, akik számára előnyt hoz az emelés.
Bruttó 111 ezer forintos jövő évi minimálbérről és bruttó 129 ezer forintos garantált bérminimumról írt alá egyezséget három munkaadói szervezettel és két szakszervezeti szövetséggel Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára kedden Budapesten.
Nem született megállapodás a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a 2016-os minimálbér és garantált bérminimum emelésének mértékéről.
Csökkentette a szakszervezeti oldal a korábbi bruttó 9 százalékos minimálbér és bruttó 13 százalékos garantált bérminimum emelési javaslatát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), a minimálbér esetében bruttó 7, a szakmunkás bérminimum esetében pedig bruttó 7,4 százalékos emelést tart szükségesnek – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a hétfői VKF-tárgyalásról az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! A cég, ahol dolgozom, a következők szerint alkalmaz: heti 40 órás munkaviszonyban, órabérrel. Azonban kevesebbet dolgozok, mint a havi kötelező munkaóra, és így az adott havi alapbérem nem éri el sem a minimálbért, sem pedig a garantált bérminimumot. Például, ha havi 10 napot dolgozom, akkor az alapbérem 10 nap*12 óra*702 Ft/óra plusz a bérpótlék. Helyesen jár el a munkáltatóm? Válaszát köszönöm!
Egy csárdában két dudás van, az egyik tagja a kft.-nek, a másik pedig nem az, ráadásul mindkettő ügyvezető. De nem az a kérdés, hogy összevesznek-e. Inkább az, hogy – ha tag, ha nem – elláthatja-e az ügyvezető a feladatait díjazás nélkül? És ha igen, mibe kerül, és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni az adóhatóságnak? Megmondja dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbérnél 4,76, a bruttó garantált bérminimumnál pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot – mondta a VOSZ főtitkára a szerdai VKF-tárgyalásról az MTI-nek.
A szakszervezetek a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatják.
Tisztelt Adózóna! Nappali tagozaton tanuló egyéni vállalkozóval kapcsolatos lenne a kérdésem. Kötelező-e neki minimálbér után a járulékokat befizetni, vagy amiatt, hogy nappali tagozaton tanul, nem vonatkozik ez rá? Előre is köszönöm válaszát!
A minimálbér emelését és a társasági adó csökkentését tervezi a japán kormány, hogy a gazdaság kitörjön az évtizedek óta tartó stagnálásból.
A 168/1997. kormányrendelet szerint nem a munkaidő, hanem az éves elért nyugdíjjárulék-köteles kereset minimálbérhez való viszonya határozza meg a szolgálati idő számítását. Kérdésem, hogy minimálbér alatt 2015. évben a 105 000 forintot vagy a garantált bérminimumot kell-e érteni? A részmunkaidős dolgozó szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik.
A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók – számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.
Az OECD tanulmánya a minimálbéresek nálunk látnak viszont a legkevesebbet a pénzükből az összes vizsgált ország közül, igaz, ezt módosíthatja a gyermekkedvezmény, nem is kevéssel – írja a privátbankár.hu.
A külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében az egyes bérelemekre vonatkozó adózási szabályokat külön-külön is érdemes megvizsgálniuk a magyarországi munkáltatóknak, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az adott juttatás költségtérítésnek, vagy munkabérnek minősül-e, és utóbbi esetben figyelembe lehet venni a minimálbér-követelmények teljesítésekor.
Nincs még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal, a konfliktusok esélyét pedig tovább növeli, hogy szűkült a tárgyalófelek mozgástere a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték