Elfogadhatatlannak nevezte a személyi jövedelemadó jövőre tervezett egy százalékpontos csökkentését Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, mivel szerinte a kormány az így kieső 120 milliárd forintból 30-40 százalékkal emelhetné az egészségügyben dolgozók bérét, továbbá jelentősen rövidíthetné a kórházi várólistákat.
Hamarosan a parlament elé kerül az az iskolaszövetkezeteket érintő törvénymódosítás, ami garanciákat tartalmaz a diákmunkáért fizetendő minimum összegre – mondta Czomba Sándor az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában.
Alapbér, időbér, teljesítménybér, minimálbér, prémium, jutalom, fizetési nap: összegeztük, mi mindent kell tudni és betartani a bérezéssel kapcsolatban.
Kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság kedden Németország ellen, a fuvarozókkal szemben megkövetelt minimálbér-szabályok alkalmazása miatt.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném kérdezni, hogy katás főállású egyéni vállalkozónak kell-e járulékot fizetnie, ha másik cégben ügyvezető? Ki kell egészítenie a minimálbérre, garantált bérminimumra a járulékfizetését? Köszönettel! Ildikó
Tisztelt Szakértő! Az egyik kérdésem a következő: azt olvastam, hogy az amúgy vasárnap zárva tartó üzleteknél lehetőség van egy évben egyszer, egy szabadon választott vasárnap nyitva tartani. Hol kell ezt bejelenteni? A másik kérdésem: most, hogy a legtöbb bt. módosította a társasági szerződését, amiben a tagi jogviszonyt felváltotta a munkaviszony, számfejtéskor a minimálbérrel, vagy a szorzókkal megemelt bérrel kell számolnom? Gondolok itt az 1,5 és 1,125 szorzókra. Válaszát előre is köszönöm!
A magyar jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott az Európai Bíróság 2015. február 12-én minimálbér témakörben. E döntés ugyan nem a „német minimálbér” néven elhíresült szabállyal összefüggésben, hanem egy korábbi ügyben született, ám lényeges abban a kérdésben, hogy a minimálbér-szabályozások szempontjából hogyan kell eljárni az egyes bérelemeket illetően.
Meg kell-e fizetni legalább a garantált bérminimimot a tehergépkocsi-vezetőknek vagy elegendő csak a minimálbért megadni nekik? – kérdezte olvasónk. dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Ha egy kft.-tagnak semmilyen más jogviszonya nincs, akkor lehet-e olyan, hogy csak 2 órás munkaviszony után fizeti a járulékokat (3 éve csak körülbelül 20 ezer forintot fizet havonta a NAV-nak)? A céges jogviszonyok azért zavarnak meg, mert én nagyrészt egyéni vállalkozóknak könyvelek, és ott kizárt az ilyen lehetőség. Ha ott nincs más, akkor mindenképpen főállású egyéni vállalkozó, és szóba sem jöhet, hogy csak 2 órányi munkavégzés után fizeti a járulékokat, csak a minimálbér vagy a garantált bérminimum jöhet szóba. Anyuka semmit nem csinál, így a nyugdíja miatt ő nem is fizet. Ez oké, mert van más jogviszonya (nyugdíj). De a lányának, aki az ügyvezető is, neki sehol semmi a kft.-n kívül. Ha el lehet végezni 2 órában a tevékenységet, akkor sem vonatkozik rá, hogy kötelező a minimálbér vagy a garantált bérminimum után fizetni? A két óra zavar, mert, hogy nincs semmi egyebe. A cégek tagjainál, ügyvezetőinél...ezek szerint nem él a kötelező legkisebb minimálbér vagy garantált bérminimum (ha nincs egyéb, például 36 órás munkaviszony, vagy nyugdíj, stb.)? Számomra a munkaviszonyos korábbi számfejtés is zavaró, mert a társasági szerződésben sehol nem szerepel, hogy ő munkaviszonyban látná el az ügyvezetést. Nem kellett volna belevenni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Nemzetközi fuvarozást végző cég vagyunk. Csak és kizárólag 3,5 tonna össztömeg alatti tehergépjárművekkel dolgozunk. Szeretném megkérdezni, hogy sima "B" kategóriás jogosítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőinknek szükséges-e megadni a garantált bérminimumot vagy elegendő a minimálbér? Válaszát Köszönöm!
Tisztelt szakértő! Ügyfelünk magyar illetőségű kft. Németországban nyújt szerelési szolgáltatást évek óta folyamatosan, 12 hónapot meghaladóan, a Magyarországról származó bevétele elenyésző. Vagyis a cég kimeríti a "telephely" fogalmát Németországban. A kettős adóztatást kizáró egyezmény értelmében Magyarországon adózik a teljes jövedelme után, mert az 7. cikk értelmében a cég "adózhat" a másik szerződő államban, amennyiben az kedvezőbb, de nem kötelezi azt az ottani adózásra. A német adóhatóság most évekre visszamenőleg kiküldött a cég részére becsült (Körperschaftsteuer) társasági adó és (Gewerbesteuer) ipari adó előírást, és megtagadta a tartozásmentes igazolás kiadását, ezzel a német partner megtagadja a szolgáltatás ellenértékének megfizetését ügyfelünk részére. Álláspontunk szerint nem jogos az adóhatóság előírása, kérem szíves állásfoglalását és tanácsát ebben a kérdésben. A Németországban dolgozó alkalmazottak bérként devizaellátmányt kapnak, ami után Németországban adóznak és fizetik meg a járulékokat. A cég Magyarországon minimálbért fizet minden alkalmazottnak, holott belföldön a tényleges munkát végző alkalmazott nincs, itt csak az ügyvezetők látnak el igazgatási feladatokat. Indokolt-e a magyarországi minimálbér és az azt terhelő járulékok megfizetése? Köszönöm mihamarabbi válaszát. Üdvözlettel, Boldog Zsuzsanna
A legutóbbi európai bírósági ítélet kapcsán, amely a kiküldöttekre vonatkozó minimálbérrel foglalkozik, a cikk szerzője említést tesz a belgiumi építőipari kollektív szerződésről. Érdeklődnék lehetne-e erről egy kicsit többet megtudni (feltételezve, hogy a cikk szerzője már találkozott a témával). Konkrétan az érdekelne, hogy a Belgiumban foglalkoztatott építőipari munkások után milyen kötelezettsége van a magyar munkáltatónak, lehet-e mentességet kapni a cikkben vázolt kötelezettség alól (konkrétan csak ez a szolidaritási alap érdekelne – ha jól tudom PDOK-nak hívják; angol nyelvű forrásmegjelölés is megfelelő lehetne). Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! NAV-ellenőrzésem van, és a revizor szerint a nyugdíjas munkavállalónak is kötelező a minimálbér megfizetése. Szerintem nincs ilyen. A másik kérdésem, hogy 2012-ben a nyugdíjasnak nem emelt a cég annyi bért, mint a többi dolgozónak (csak ez az egy nyugdíjas nem kapta meg az elvárt béremelést). Elveszíti-e a vállalkozás az igénybevett szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt visszamenőleg? Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel: Jeszenszky Lászlóné
A magyar jogalkalmazás szempontjából is fontos döntést hozott az Európai Bíróság 2015. február 12-én a C/396-13 sz. ügyben minimálbér témakörben. E döntés ugyan nem a „német minimálbér” néven elhíresült szabállyal összefüggésben, hanem egy korábbi ügyben született, ám lényeges a tekintetben, hogy a minimálbér-szabályozások szempontjából hogyan kell eljárni az egyes bérelemeket illetően.
A "Spórolhatnak a külföldi cégek, ha így dolgoztatnak" kezdetű cikkhez tartozik a kérdésem. Magyarországi cég külföldön foglalkoztatja munkavállalói egy részét vállalkozási szerződés keretében. A cég dolgozói részére biztosítja az utazási, szállásköltségeket. Jelenleg Magyarországon fizeti ki dolgozói részére a A-ban és No-ban aktuális minimálbért teljes járulékaival együtt. Ha ez a foglalkoztatás eléri a 183 napot, milyen módon történhet ez a legésszerűbben? A kérdés kezdetében említett cikkben leírtakat "fordítva" is lehet alkalmazni? ...akkor ez hogy működik? Előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték