Csökkentette a szakszervezeti oldal a korábbi bruttó 9 százalékos minimálbér és bruttó 13 százalékos garantált bérminimum emelési javaslatát a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF), a minimálbér esetében bruttó 7, a szakmunkás bérminimum esetében pedig bruttó 7,4 százalékos emelést tart szükségesnek – mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a hétfői VKF-tárgyalásról az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! A cég, ahol dolgozom, a következők szerint alkalmaz: heti 40 órás munkaviszonyban, órabérrel. Azonban kevesebbet dolgozok, mint a havi kötelező munkaóra, és így az adott havi alapbérem nem éri el sem a minimálbért, sem pedig a garantált bérminimumot. Például, ha havi 10 napot dolgozom, akkor az alapbérem 10 nap*12 óra*702 Ft/óra plusz a bérpótlék. Helyesen jár el a munkáltatóm? Válaszát köszönöm!
Egy csárdában két dudás van, az egyik tagja a kft.-nek, a másik pedig nem az, ráadásul mindkettő ügyvezető. De nem az a kérdés, hogy összevesznek-e. Inkább az, hogy – ha tag, ha nem – elláthatja-e az ügyvezető a feladatait díjazás nélkül? És ha igen, mibe kerül, és milyen nyomtatványokon kell bejelenteni az adóhatóságnak? Megmondja dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő.
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) a munkáltatói oldalról a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az Áfeosz-Coop Szövetség a bruttó minimálbérnél 4,76, a bruttó garantált bérminimumnál pedig 4,91 százalékos emelésre tett javaslatot – mondta a VOSZ főtitkára a szerdai VKF-tárgyalásról az MTI-nek.
A szakszervezetek a minimálbér 9, a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatják.
Tisztelt Adózóna! Nappali tagozaton tanuló egyéni vállalkozóval kapcsolatos lenne a kérdésem. Kötelező-e neki minimálbér után a járulékokat befizetni, vagy amiatt, hogy nappali tagozaton tanul, nem vonatkozik ez rá? Előre is köszönöm válaszát!
A minimálbér emelését és a társasági adó csökkentését tervezi a japán kormány, hogy a gazdaság kitörjön az évtizedek óta tartó stagnálásból.
A 168/1997. kormányrendelet szerint nem a munkaidő, hanem az éves elért nyugdíjjárulék-köteles kereset minimálbérhez való viszonya határozza meg a szolgálati idő számítását. Kérdésem, hogy minimálbér alatt 2015. évben a 105 000 forintot vagy a garantált bérminimumot kell-e érteni? A részmunkaidős dolgozó szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozik.
A reálkeresetet szerényen növelő béremelésben tudnak partnerek lenni a minimálbér és a szakmunkás bérminimum esetében jövőre a munkáltatók – számolt be a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) zajlott keddi egyeztetésről az MTI-nek Zs. Szőke Zoltán és Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviselői.
Az OECD tanulmánya a minimálbéresek nálunk látnak viszont a legkevesebbet a pénzükből az összes vizsgált ország közül, igaz, ezt módosíthatja a gyermekkedvezmény, nem is kevéssel – írja a privátbankár.hu.
A külföldön foglalkoztatott munkavállalók esetében az egyes bérelemekre vonatkozó adózási szabályokat külön-külön is érdemes megvizsgálniuk a magyarországi munkáltatóknak, hogy tisztában legyenek azzal, hogy az adott juttatás költségtérítésnek, vagy munkabérnek minősül-e, és utóbbi esetben figyelembe lehet venni a minimálbér-követelmények teljesítésekor.
Nincs még időpont a jövő évi bértárgyalások megkezdésére a kormánnyal és a munkáltatókkal, a konfliktusok esélyét pedig tovább növeli, hogy szűkült a tárgyalófelek mozgástere a 2016-os költségvetés korábbi elfogadása miatt – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke hétfőn az MTI-nek.
Tisztelt Szakértő! A munkavállalónak adható munkabérelőleg nem lehet több a folyósítás napján aktuális minimálbér ötszörösénél. A bruttó minimálbér ötszörösével kell számolni? (Vagyis 525 000 forint a maximum összeg 6 hónapra)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy egyéni vállakozónál utólagos NAV ellenőrzésen megállapították, hogy nem a szakképzett minimálbér alapján fizette a járulékokat maga után, pedig tevékenységéhez szakképzettség szükséges. A vizsgálat 2011-2012-2013. évekre szólt. 2013. októberben az egyéni vállalkozó gyermeket szült, azóta tgys, gyed van folyósítva részére. A járulék különbözetet be kell fizetnie bírsággal és késedelmi pótlékkal együtt. Van-e mód arra, hogy az ellátást utólag megkaphassa a magasabb bér után? Lehet e az OEP-nél ez ügyben bármit elérni? Hisz ha befizeti a járulékot akkor az ellátás is a magasabb összegben járna neki. Várom válaszukat
A minimálbérről nem a kormány dönt, annak összegéről a munkáltatók és munkavállalók érdekegyeztető fórumán születik majd döntés várhatóan az év utolsó hónapjaiban – közölte a Miniszterelnökség Sajtóirodája csütörtökön.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték