Mosószer helyett szinte csak só? Meglepő eredményeket hozott az NKFH laborvizsgálata

Megosztás Tetszik

A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) laboratóriuma összehasonlító vizsgálatot végzett folyékony mosószerek és mosóporok tekintetében. Az ellenőrzés kiterjedt a hatóanyag-tartalomra, a címkéken feltüntetett információk megfelelőségére, valamint a csomagolások zártságára is. A vizsgált készítmények közel felénél tártak fel különböző hiányosságokat a szakemberek – olvasható az NKFH honlapján.

Az összehasonlító vizsgálatban a folyékony mosószereket és a mosóporokat a mért felületaktívanyag-tartalom alapján értékelte a hatóság. Az eredmények szerint a folyékony készítményekben általában nagyobb a felületaktív anyagok koncentrációja. Ezek az összetevők fontos szerepet töltenek be a tisztításban, többek között a zsíros szennyeződések eltávolításában. A mosóporok egy része emellett oxigénalapú fehérítőszert is tartalmaz, amely elősegítheti a fehéríthető textíliákon lévő színes foltok eltávolítását.

A mérési eredmények önmagukban nem elegendők ugyanakkor annak általános megállapításához, hogy a folyékony vagy a por alakú mosószerek hatékonyabbak-e. A megfelelő készítmény kiválasztásakor érdemes figyelembe venni a textília típusát, a szennyeződés jellegét és az összetételt is.

Az ellenőrzés során a hatóság több hiányosságot is feltárt. A problémák elsősorban az adagolási útmutatók pontatlanságából, a címkén szereplő adatok és a mért értékek közötti eltérésekből, illetve az összetételből adódtak. Több mosópornál nem állt összhangban egymással a tömeg- és a térfogatalapú adagolási javaslat, két termékből pedig már a csomagolás felbontása előtt kiszóródott a mosópor. Egyes készítményeknél az aktív oxigén mennyisége nem volt kimutatható, pedig jelenlétét a címkén feltüntették.

A vizsgálat során kiugróan magas konyhasótartalmú készítményeket is találtak. Az egyik mosópornál például 94 százalékos konyhasótartalmat mértek, a hatóanyag-tartalom pedig 1 százalék alatt volt. Az uniós és a hazai jogszabályok nem határoznak meg felső határértéket a mosószerek konyhasótartalmára, és minimális hatóanyag-tartalmat sem írnak elő. Ezért önmagában e két érték miatt nem indítható hatósági eljárás. Ugyanakkor a feltüntetett magas hatékonyságra vonatkozó állítás megkérdőjelezhető, és a mosási adagok feltüntetése is hibás volt, emiatt indult eljárás a termékkel kapcsolatban.

Az NKFH felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy vásárláskor érdemes ellenőrizni a címkén feltüntetett összetevőket, az adagolási útmutatót és a csomagoláson megadott mosásszámot. Ez utóbbi a gyártó által meghatározott adagoláson alapul, ezért a szükségesnél nagyobb mennyiség használata csökkentheti az egy csomaggal elvégezhető mosások számát, és nem feltétlenül jár jobb tisztítóhatással. Az adagolást mindig a ruhák mennyiségéhez és szennyezettségéhez, valamint a víz keménységéhez kell igazítani.

A magasabb ár nem feltétlenül jelent jobb minőséget. A tudatos vásárlói döntést a termékek összetételének, adagolási javaslatának és vizsgálati eredményeinek összehasonlítása segítheti – hangsúlyozza a hatóság.

Az összehasonlító teszteredményeket ITT tekintheti meg.