Meddig adómentes jövedelmünk a benyújtott adótörvény-tervezet szerint?

Megosztás Tetszik

A 2011-re tervezett személyi jövedelemadót érintő változások parlamenti beterjesztése nem okozott meglepetést. A „kiszivárogtatás” pontos volt. A magánszemélyek részéről a fogadtatás valószínűleg kedvező lesz, mert az egy kulcs mellett számos kedvezmény lép életbe, illetve marad meg. Ugyanakkor a kedvezmények nagy száma miatt nem lehet egyetlen mondatban válaszolni arra, hogy ki jár jól.

Cikkünkben jogcímenként - kedvezmény-feltételekkel - éves bruttó havi jövedelmeket sorolunk fel, amely mellett az adott évben adómentes lesz a megadott bruttó jövedelem.

A törvénytervezetben szereplő számok alapján 2011-ben a minimálbér valószínűleg 77 000 forint lesz, mert ehhez az összeghez tartozik ugyanakkora nettó jövedelem, mint 2010-ben 73 500 forinthoz. Tévesek azok a vélemények, melyek 80 ezres minimálbérről beszélnek a semleges hatás miatt.

Az adójóváírás haszonélvezői lesznek még a nyugdíj mellett munkát vállalók is. 2011-től nem növeli az adóalapot a nyugdíj (adóterhet nem viselő járandóság), így a nyugdíj melletti jövedelem bele fog férni a jogosultsági határba. Az adatokból jól látható, hogy a bevezetni tervezett rendszer nem arányos és nem egyszerű a kedvezmények, szuperbruttó, adójóváírás miatt.

Az egykulcsos arányos adórendszer nem így néz ki. A számok ennek ellenére szemet gyönyörködtetőek. Tévesek azok a vasárnap megjelent vélemények, miszerint csak adóátcsoportosítás történik. A tervezet forrásigénye a már kihirdetett módosításokkal együtt (pl. társasági adókulcs csökkentése) kb. 800-900 milliárd forint. Ugyancsak felületes és téves az a vélemény, hogy nem történik munkáltatói járulékcsökkentés. Az is lesz! A törvénytervezet szerint a nyugdíjjárulék alap plafonjához hasonlóan a munkáltatói társadalombiztosítási járulékra is bevezetésre kerül egy járulékplafon. Ennek mértéke a költségvetési törvényben lesz meghatározva.

A nyugdíjjárulék plafonból kiindulva, ha például havi 700 ezer forint feletti jövedelmek esetében már nem fogja 27 százalékos tb-járulék terhelni a munkáltatókat, akkor ennek elsődleges haszonélvezői a pénzügyi szolgáltatók lesznek. Náluk vannak ekkora havi jövedelmek. Tehát a látványosan beszedett banki különadó „visszacsorog” a bankokhoz. Csökken a költségük, növekszik a nyereség.

A fedezet előteremtésének egyik módja a szombaton beterjesztett törvénymódosítás a magánnyugdíj tagdíjakról. Eszerint novembertől esedékes magánnyugdíj-tagdíj nulla százalék lesz. Tehát szó sincs kölcsönvételről, kompenzálásról. Az állam először elvesz 14 havi magánnyugdíjat, majd megkérdi: akar-e még a leendő nyugdíjas magánnyugdíj-pénztár tag maradni? Ráadásul a jogalkotó megint elszámolta magát 1 hónappal, ugyanúgy, mint a végkielégítések visszamenőleges különadójánál. A törvénytervezet novemberben esedékes magánnyugdíj-tagdíjról szól. Ezek számfejtése október hóra történik meg. A november 12-i 1008-as adatszolgáltatás már nem tartalmazhatna magánnyugdíj tagdíjat. Ehhez módosítani kell a bérszámfejtő szoftvereket és a 1008 –as adatszolgáltatást is. Mivel ezt a törvényjavaslatot csak ezután fogják megszavazni, illetve kihirdetni, erre nem lesz már idő.

Beterjesztették a jogalkotásról szóló törvényt is. A korábbit az Alkotmánybíróság ez év december 31-gyel megsemmisítette. Már a végkielégítések különadójánál jeleztem, hogy a visszamenőleges jogalkotás tilalmát nem az alkotmány, hanem a jogalkotásról szóló törvény tartalmazza. Most a kormány által beterjesztett új jogalkotási törvény is megfogalmazta, hogy

2.§ (2) Jogszabály a hatálybalépését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget,
kötelezettséget nem tehet terhesebbé, valamint nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, és nem
nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.

(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell megállapítani, hogy elegendő idő
álljon rendelkezésre a jogszabály alkalmazására való felkészülésre . 

Tehát a jogalkotó az új jogalkotási törvénybe beemelte a korábban az Alkotmánybíróság által alkotmányos védelemben részesített jogokat. Ennek fényében az Alkotmánybíróság nem minősítené alkotmányellenesnek a végkielégítések október 1. előtti visszamenőleges különadóját.

Az új jogalkotási törvény 2.§ (3) bekezdése szerint is – összhangban az eddigi alkotmánybírósági döntésekkel - megfelelő időt kell biztosítani a „nulla” százalékos magánnyugdíj-tagdíjra való átállásra is.

Angyal József okleveles adószakértő, matematikus