A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén felmerült, hogy a nehéz helyzetben lévő ágazatokban fél évvel elcsúsztatnák a jövő évi minimálbér emelést.
A munkaadók maximum 2,6 százalékkal emelnék a minimálbért és a szakmunkás bérminimumot 2013-ban, a szakszervezeti oldal viszont legalább a várható infláció mértékével történő növelést szeretne.
Egyelőre nincs újabb kitűzött tárgyalási nap a jövő évi minimálbér emeléséről szóló egyeztetésre, miután a hétfői tárgyalás a kormány kérésére elmaradt - mondta a Napi Gazdaságnak Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.
Bruttó 105 ezer forintos minimálbért és bruttó 120 ezer forintos garantált bérminimumot javasol 2013-ra a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) - tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t.
Nemrég hozta le az Eurostat a minimálbérekről szóló összefoglalóját. A hazai 93 ezres minimum még mindig a legalacsonyabban közé tartozik az Európai Unióban.
Egy kereskedelmi vállalatnál dolgozom raktári dolgozóként. A munkaszerződésemben alapbérként 70.000.-Ft + havonta a forgalom függvényében számolt jutalékot kapok. Havi szinten bruttó 150.000.-Ft-ot. Kérdésem az lenne, hogy az új Mt szerint jól alkalmazzák-e a munkaszerződésben szereplő alapbért, vagy ezt is kötelező felemelni a mindenkori minimálbér összegére, annak ellenére, hogy a havi bruttó bérem mindig sokkal több volt a minimálbérnél?! Várom segítő válaszukat.
Szolgálati járadékos esetében a minimálbér havi 1.5 szorzatának éves összegébe beleszámít-e az osztalékként kivett összeg?
Az Adótanácsadók Országos Egyesülete szerint a magas munkáltatói közterhek, a minimálbér, az elvárt béremelés, valamint a jelentős adminisztráció, együttesen akadályozzák a foglalkoztatás bővítését a mikro- és kisvállalkozásoknál. A terhek 10 százalékos csökkentése 1 új munkahely megteremtését eredményezné a 10 főt alkalmazó kisvállalatoknál – mondta el Zara László elnök a szervezet június 14-i sajtótájékoztatóján.
Továbbra is nagy a bizonytalanság a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve körül, hiszen a módosító javaslatokat még csak most tárgyalja a parlament - írja a Népszabadság. Az új munka törvénykönyvét (Mt.) július 1-jétől részlegesen már alkalmazni kell, a parlament viszont csak most tárgyalja azt az előterjesztést, amely a jogszabály hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket tartalmazza. A törvénycsomag a még hatályba sem lépett új munkajogi szabályokat is több ponton módosítja, és ez tovább fokozza a bizonytalanságot.
„A jelenlegi szabályokhoz képest 2013-tól sem változik a nyugdíjszámítás módja - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkársága.” A bejelentéshez azonban megtévesztő, szakszerűtlen indoklás társult. Valótlan a nyilatkozatnak az a része, hogy 2013-tól a nyugdíjak bruttósítására került volna sor és ez maga után vonta volna a nyugdíjak megadóztatását. A nyugdíjak adómentességét ugyanis az Szja törvény biztosítja. 2013-tól mindössze a számítási metódus változott volna a nyugellátásról szóló törvény 20.§ -sa alapján. Íme néhány példa egy egyszerűsített számításra.
Mivel a július 1-jén hatályba lépő új Munka törvénykönyve lehetőséget biztosít a kormánynak, hogy differenciált minimálbért állapítson meg, a kormány megfontolja, hogy a pályakezdőknek külön minimálbért vezessen be.
Akinek nincs egészségbiztosítása, az az év elejétől visszamenőleg köteles lesz egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, és megszűnik a gyógyszertári szolidaritási díj is - egyebek mellett ezt tartalmazza az egyes adózási törvények módosításáról címet viselő törvénytervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.
A magyarországi cégek szerint a tavalyi, csődrekordot hozó év után az idén is enyhén növekszik a tönkremenő vállalkozások száma, különösen erőteljes csődhullámra számítanak a kereskedelemben és a járműkereskedelemben, a mezőgazdaságban és a közösségi szolgáltatásokban - közölte a GKI Gazdaságkutató Zrt. kedden.
A minimálbér és a garantált bérminimum kötelező emelése mellett, a bérkompenzációra jogosító elvárt béremelés teljesítéséhez szükséges forrásokat a cégek a béren kívüli cafeteria („étlap”) juttatások szűkítésével igyekeznek megspórolni. A költség-megtakarítás érdekében érdemes átgondolni az adómentes juttatások lehetőségét is.
A növekvő adók, járulékok és üzemeltetési költségek miatt lehetetlen kitermelni a januártól megemelt minimálbér fedezetét, ezért számos kis üzlet tulajdonosa kénytelen lesz bezárni üzletét - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet Antalffy Gáborra, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Szövetségének elnökére hivatkozva.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték