2295 találat a(z) könyvelés cimkére
Iparűzési adó ellenőrzése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az alábbi esetben szeretnék segítséget kérni. Az egyik kft.-nél 2012-2015-ig iparűzésiadó-kötelezettség teljesítését ellenőrizték a revizorok. Az ellenőrzés befejezése után kihoztak összesen 32 300 000 forint adókülönbözetet, illetve kiróttak 4 489 000 forint késedelmi pótlékot, a bírságtól eltekintettek. A cég megfellebbezte a döntést, de a másodfokú hatóság 2018.12.27. helyben hagyta az elsőfokú hatóság határozatát. Ez által került fel a tartozás a folyószámlára. A másodfokú határozatba belekerült az a kitétel, hogy "a határozat a közléssel végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs". Ugyanakkor benne van az is, hogy " jelen határozat megsemmisítéssel nem érintett rendelkezései ellen a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál közigazgatási pert kezdeményezhet" az adózó, amit 2019.01.07-én meg is tett. Kérdésem, hogy az adókülönbözetet, illetve a késedelmi pótlékot kell-e a 2018. évben könyvelni? Ha igen, a mérlegben középső oszlopban kell-e kimutatni vagy a 2018. évben marad? Gondolom, hogy a késedelmi pótlékkal adóalapot kell növelni. Előre is köszönöm a segítségüket. Tisztelettel: Pánti Etelka
Készletről beruházás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2017-es évben több videokártyát vásároltunk, amelyeket abban az évben nem építtettünk be számítógépekbe, így készleten, a 2-es számlaosztályban mutattuk ki a főkönyvben és a beszámolóban. 2018-ban építtettük be az alkatrészeket a szíámtógépekbe, növelve azok értékét. Mi a helyes számviteli elszámolása ezeknek a készletről beépített alkatrészeknek? Köszönettel: Tóthné Gombár Ágnes
Készlet átértékelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Megvásárolt készletet szeretnék felértékelni. Eddig még ilyet nem csináltam, szeretnék segítséget kérni a könyvelési lépésekben, illetve hogy társasági adót kell-e fizetni a felértékelési alapra? Nagyon szépen köszönöm.
Üzletrészvásárlás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem állásfoglalását. Magánszemély 100 százalékos tulajdont vásárol egy kft.-ben másik magánszemélytől A kft. törzstőkéje 30 millió forint, a saját tőkéje 31 millió forint. Van a kft.-ben egy ingatlan, amelynek a könyv szerinti értéke 31 millió forint, de a reális értéke 65 millió forint. Az üzletrész vételára 65 millió forint. A vevő hogyan tudja kimutatni a könyvelésben, hogy 65 millió forintot adott az üzletrészért, hogyan kell ezt könyvelni, nyilvántartani? Ha eladja a kft.-ben lévő ingatlant, adómentesen veheti-e ki az üzletrész vásárlására fordított 65 millió forintot? Másik kérdés: Ha ugyanez a vevő a vételár egy részére hitelt vett fel, azt hogyan lehet könyvelni? Segítségüket előre is köszönöm. Kanyar Ottóné
Könyvelés
Kérdés
Tisztelt szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy önálló vállalkozásban egy mérlegképes könyvelő vállalhat-e könyvelési szolgáltatást adótanácsadói, illetve adószakértői vagy ezzel egyenértékű végzettség nélkül. Úgy tudom – bár erre jogszabályt nem találtam –, hogy adókkal az foglalkozhat, aki ilyen végzettséggel rendelkezik. A könyvelési szolgáltatás együtt jár az adókkal történő foglalkozással, áfa, szja, járulékok. Válaszát Előre is köszönöm.
Katás ügyvédi iroda
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Katás ügyvédi iroda – könyveit kettős könyvvitel szabályai szerint vezeti – tagja után havonta fizetett katát és az ennek megfelelő bruttó bért, levonásokat hogyan, és milyen összegben könyveli? köszönettel
Osztalékfelvétel tágyi eszközzel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek 18 millió forint jóváhagyott osztalék szerepel a 4792-es főkönyvi kartonon. Ennek terhére a társaság tulajdonában lévő garázst a társaság jegyzőkönyv alapján osztalékként vezetik ki a két tulajdonos javára a társasági szerződésben lévő hányad alapján (51–49%). Az értéket a piaci viszonyok alapján 3 millió forintban állapították meg. A garázs bruttó értéke 1 700 000 Ft, nettó értéke 590 000 Ft. Kérdéseim a következők: – Áfát érint-e ez az esemény? – Milyen könyvelési tételeket, milyen összegben kell könyvelni az osztalék miatt? – A tárgyi eszköz kivezetésének könyvelési tételei és összegei? Válaszukat előre is köszönöm.
Osztalék könyvelése, szochofizetési szabályok
Cikk
Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Nem valós gazdasági esemény
Kérdés
T. Szerkesztőség! Könyvelők vagyunk. Egyik ügyfelünk igen kellemetlen helyzetbe került. 2017-ben 10 millió forint + áfa értékű bevétele volt, amit a NAV egy ellenőrzés következtében nem valós bevételnek tekintett és az áfatörvény 55. § (2) alapján megállapította a fizetendő áfát. Természetesen a hozzá kapcsolódó 9 millió forint + áfa kiadás levonható áfatartalmát nem hagyta jóvá, így azt megállapította adóhiányként. A kérdésünk könyvelés-technikai jellegű. Hogyan kell könyvelni, ha nem valós gazdasági eseményt miatt szeretnénk korrigálni egy már mérleggel lezárt időszakot abban az esetben, ha azt a NAV állapítja meg, illetve akkor, ha azt az ügyfél saját maga szeretné korrigálni? Hogyan kell könyvelni és számlát kiállítani, ha az az ügyfél az áfatörvény 55. § (2) a), illetve b) pontja szerint szeretné helyesbíteni a kibocsátott számláját? (Tehát stornó számlát állít ki a nem valós teljesítésű bevételéről 2019-ben.) Mi történik ilyenkor a pénzmozgással (ugyanis ezt a számlát banki utalással egyenlítették ki)? Kötelezettségként ott marad "az idők végezetéig"? Köszönettel
Bérleti díj könyvelése kifizetőnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk ingatlant bérel magányszemélytől, akitől az szja-t levonjuk és megfizetjük. A számla készpénzes. Miként könyveljük ezt pénztárban és vegyesen? Válaszukat előre is köszönjük!
Negatív üzleti vagy cégérték
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk (kft.) egy másik kft. 100 százalékos üzletrészét megvásárolta 1 EUR (egy euró) értékben. Hogyan kell helyesen meghatározni a negatív üzleti értéket (évközbeni főkönyvi kivonattal rendelkezünk)? Kötelező kimutatni/könyvelni vagy lehetőség? Köszönettel: Kinga
Kártérítés
Kérdés
Betéti társaság részére a könyvelőjével szemben indított perben a bíróság kártérítést ítélt meg. A döntés 2018.01.12-én emelkedett jogerőre. A könyvelő nem fizetett, ezért az ügy bírósági végrehajtóhoz került, de 2018-ban még bevételt nem realizált a társaság ebből. A számviteli elszámolás szempontjából helyesen jártunk-e el, ha a jogerőre emelkedés napjával bekönyveljük, és nem határoljuk el a kártérítés összegét (T36 - K96). E nélkül a könyvelési tétel nélkül a társaság veszteséggel zárta volna a 2018. évét, így viszont nyereségessé válik. Igényel-e ez a helyzet további teendőket a nyereségadók megállapítása során? Válaszukat köszönöm.
Társasági adó
Kérdés
Bt. egyszerűsített végelszámolást végez, nyereséges. Hogyan kell kiszámítani, és könyvelni a felosztandó vagyont. Ezzel még nem volt dolgom, s szeretném jól csinálni. Köszönöm segítségüket!
Részvény bevonás, alaptőke leszállítás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Részvénytársaságunk részvényeket vont be és ezzel kapcsolatosan alaptőke-leszállításra került sor. Kérném segítségét ennek könyvelésében, ha a bevonás névértéken történt, nincs értékkülönbözet. Előre is köszönöm válaszát.
Bölcsődei hozzájárulás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozójának téríti a 2,5 éves gyermekének bölcsödei költségeit (gondozási díj és étkezés). Kérném segítségét ennek lekönyvelésében, kontírozásában. Válaszát előre is köszönjük!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
