2147 találat a(z) könyvelés cimkére
Téli rezsicsökkentés elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ötvenlakásos lakásszövetkezet egyedi fűtéssel rendelkezik. A téli rezsicsökkentést 03. hóban 120 ezer, 04. hóban 480 ezer forint összegben (600e/50=12e lakásonként) jóváírták, de csak a folyószámlán. A számlán nem szerepel, csak a kötelezettségünk csökkent. A számlán van fizetendő összeg, de ténylegesen a csökkentés miatt nincs fizetendő, sőt még túlfizetés is van. Kérdésem: ezt a naplófőkönyves könyvelésben hogyan kell könyvelni? Teljes számlaköltség és banki kiadás, majd a rezsicsökkentés 600 ezer forint támogatás és bevétel? Válaszukat köszönöm szépen! Reményik Anikó
Külföldi osztalék
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérném szíves tájékoztatásukat. Egy magyarországi gazdasági társaság külföldi részvénnyel rendelkezik (Deutsche Bank). A magyarországi gazdasági társaság ezen részvénye után osztalékot kapott, és adót is vontak le tőle. Ezen gazdasági műveletet hogyan kell a könyvelésben kimutatni? Kell-e valahol bevallani? Az adó mértéke: 26,38%. Köszönöm megtisztelő válaszukat!
Nagy összegű kölcsönt nyújtó megszűnésekor hogyan vezethető ki a tartozás és az előírt kamat?
Kérdés
2012-ben egy külföldi vállalkozástól, beruházáshoz nagy összegű (40 millió forint) kölcsönt vett fel egy kft., évi 8 millió forint kamatra. A kölcsönt és a kamatokat is lejáratkor kérte egy összegben (esetleges előtörlesztéssel). A könyvekben a hosszú lejáratú kölcsön és az évenként 8 millió forinttal emelkedő kölcsönkamat-tartozás szerepel. A társaságiadó-alapnál az évenként elszámolt előírt kamatot a növelő tételek 8. sorában szerepeltette a kft. Időközben a kölcsönnyújtó társaság megszűnt. Kérdés: milyen módon vezethető ki a könyvekből a kölcsön és az előírt kamat? El kell számolni elengedett kötelezettségként? A fő kérdés az, hogy miután az előírt kamat minden évben az adóalapnál növelő tételként szerepelt, elengedett kötelezettség miatti betételkénti elszámoláskor valami módon csökkenthető vele az adóalap? Tisztelettel és köszönettel: Pócsföldi Zoltánné
Evás kft. osztalékának könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Adott egy evás kft., a kettős könyvvitel hatálya alatt. Hogyan vehet fel osztalékot a tulajdonos? Év közben, negyedéves évközi mérleg esetén, amikor megállapítja az eva-előleget, felvehet osztalékot vagy csak osztalékelőleget? Mi van akkor, ha év közben a teljes osztalékot felveszi, ebben az esetben a beszámoló beadásakor az adózott eredmény sora hogyan alakul? Példa: evás kft. árbevétele – költségek – eva = 14 millió forint. Ezt teljes egészében felveszi az év során. Az adózott eredmény az eredménykimutatásban 14 millió forint vagy nulla forint? Ha 14 millió forint az adózott eredmény, akkor a mérlegben az eszközoldalon mi a párja? Kérem, vezesse le a könyvelési lépéseit egy evás kft. évközi osztalékfelvételének.
Kivából taóba visszalépők osztalékfizetése
Kérdés
Ügyfelem 2017-ben visszalépett a kivából a tao hatálya alá. A 2017. évi zárómérleg adatai szerint az eredménytartalék: 0, a lekötött tartalék: 46 000 eFt (áttérési különbözet), az adózott eredmény: 85 000 eFt. Szeretne 100 000 eFt osztalékról dönteni a mérleget elfogadó taggyűlésen. Helyes megoldás az, hogy a 2018. május XX-i (mérlegelfogadó taggyűlés időpontja) dátummal könyvelem a lekötött tartalék visszavezetését 15 000 eFt-tal, és csak a 2018. évi taobevallásban adóztatom le ezt az összeget 9 százalékkal? Vagy már 2017-ben vissza kell vezetnem a lekötött tartalékból a 15 000 eFt-t ahhoz, hogy 100 000 eFt osztalékról dönthessen? És akkor a taobevallásban hol kellene leadózni a 15 000 eFt után fizetendő adót? Köszönöm, ha válaszolnak, üdvözlettel: CsK
Számvitel – 2017. évi zárás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 1. Egy Kft 2018. évtől alanyi adómentességet választott, a közüzemi számlák teljesítési időpontja 2018. január. A díjak költségként 2017. évre számolhatók el, az áfa egyéb követelés lesz 2017. évben? 2018. évben az egyéb követelést elszámolom költségként, mivel adólevonási joga már nincs? Hogyan kell ezt helyesen kezelni? 2. Egy kft. 2018. februárban megkeresett a 2017. évi könyvelésével kapcsolatban, a 2017. év könyvelésről és beszámoló elkészítéséről kiállított számlát a kft- nél a 2017. évre kell elszámolni szállítóval szemben vagy 2018. évben? Köszönettel: Filip Emese
Önellenőrzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2016. 03.08-án egy bt. kft.-vé alakult, 2017. január 1-jétől vettük át a könyvelését. Mivel most készitjük a mérleget, a vevőszállítót egyeztetve felfedeztük, hogy olyan kintlévőségeket és tartozásokat tartanak nyilván, ami nem létezik. Vevőtartozásként – mint kiderült – a könyvelő nem könyvelte le a stornós számlákat, a kapott előleget nem könyvelte vissza, illetve a kiegyenlítéseket sokszor egyéb bevételbe könyvelte, mert nem talált hozzá számlát. Minden vevőt és szállítót helyretettünk, de ezek a könyvelési tételek még a bt.-t terhelik, vagyis 2 millió 500 ezer forint jogosulatlan áfabefizetés és ennek a társasági adója, és az iparűzési adója is elég magas. Hogyan adjak be áfa-önellenőrzést, mivel a kft. 2016.03.08.án alakult. Illetve hogy a penztarak sem egyeztek mivel sosem egyeztettek. Hogy állitsam be ezeket a mérlegembe? Tisztelettel kérem válaszát minél előbb. Köszönettel.
Visszaigényelt jövedéki adó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kereskedelmi gázolaj visszaigényelhetőségéről a jövedéki törvény rendelkezik, a 113. § (1) bekezdés 5. pontjában: "A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy – bérelt jármű esetében – bérlője jogosult a) az üzemanyagtöltő-állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött kereskedelmi gázolaj után a 110. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 7 forint, a 110. § (1) bekezdés c) pont cb) lpontja szerinti adómérték alkalmazása esetén literenként 17 Ft visszaigénylésére". Ugyanezen törvény 95. § (3) bekezdése az ilyen visszatérítést támogatásnak minősíti. "A 113. § (5) bekezdés szerinti adó-visszaigénylés a csoportmentességi rendelet 44. cikke alapján a 2003/96/EK tanácsi irányelv szerinti környezetvédelmi adókedvezmény formájában nyújtható támogatás." Ezek alapján hogyan kell helyesen könyvelni? Egyéb bevételként vagy anyagköltség-csökkentő tételként kell szerepeltetni a számviteli törvény 78. § (2) bekezdése alapján?
Ingyenes átadás EU-ból
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cég Ausztriából kapott ingyenesen két nagyon régi betonkeverőt, amit egy külsős cég szállított Magyarországra, melyhez EKAER számot is kértek. Számla nem került kiállításra. Kérdésem lenne, hogy az áfa szempontjából kellene-e valamit vallani, illetve hogyan kell vagy kell-e egyáltalán könyvelni?
Hipa túlfizetése a könyvekben
Kérdés
Bt.-nél a könyvelésben szerepel 32 ezer forint iparűzésiadó-túlfizetés. A 2017. 05. 22-i önkormányzati adófolyószámla-igazolás alapján a bt.-nek a hipa tekintetében sem adófizetési kötelezettsége, sem túlfizetése nincs. Ezen igazolás alapján leírhatom ezt a "nem valós" túlfizetést, úgy, hogy az egyéb bevételek közé kerül, és ezzel emelkedik a társaságiadó-alap is? A problémám, hogy ezen igazoláson kívül semmim nincs, amire támaszkodhatnék, mivel az előző könyvelő nem elérhető, az iratanyag, amit átadott az ügyfélnek, igen hiányos, a bevallások megvannak, de nincs mihez igazodnom – nincs önkormányzati előírás, egyenlegközlő, sem főkönyvi karton. Összegezve: adott a hiba, szeretnénk korrigálni, de az előző 15 év hiányos anyagából képtelenség rekonstruálni a folyamatokat. Hogyan járjunk el ebben a helyzetben helyesen, szabályosan? Köszönöm a gyors válaszát.
Peresített követelés, perköltség és megtérülés bizonylata és könyvelése
Kérdés
Per tárgya: 2011. évi pénztárhiány. Felperes: kft., alperes: XY magánszemély. I. és II. fokon tárgyalták az ügyet, a pert a kft. nyerte meg. 2011-2017-ig a kft. bizonylatok alapján fizetett ki például illetékeket. (53) Bírósági határozat alapján például szakértői dijat (elő lett írva, és ki is lett fizetve), melyeket az adott évben könyvelték. (Nem lehetett tudni, hogy megtérül-e vagy sem). A pernyertes kft. ügyvédje végrehajtást (vh) kezdeményezett...alap köv (36)+kamat+perköltségek(36)+vh lapok díja+ vh ügyvédi díj+vh költségre (86) alapkövetelést adott, az eké? Kamat? Perköltség már bírósági határozat alapján korábban elő lett írva, vh lapok – ilyen bizonylatom nincs – vh ügyvédi díj – ilyen bizonylat sincs, vh költség előírva, fizetve. Ezek alapján a vh lapon kért összeget hogyan könyvelem? És mi lesz az alapbizonylat? A vh lapra írt tételeket mivel kell alátámasztani, illetve alá kell-e? Lehet olyan költséget vh lapra írni, amely még nem merült fel? Kamatot mi alapján írom elő? Mi lesz a bizonylat? Kamatszámítási táblán más az összeg, mint a vh díjjegyzéken. Egyszóval mi ennek a könyvelésben a menete, milyen bizonylatok alapján, és most a megtérülést mi alapján, mivel szemben kell elszámolnom helyesen? Zárnám az évet és szeretném jól csinálni! Köszönöm a gyors válaszát!
Áfa arányos visszafizetése
Kérdés
Egy kft. 2017.december 31-én kilépett az áfakörből. Korábban szerzett be tárgyi eszközöket, köztük ingatlant is, amelyeknek az áfáját visszaigényelte. Az áfa arányos részét évente vissza kell fizetni. Ezt az áfát elő kell írnom kötelezettségként, de nem tudom, hogy vele szemben a tárgyi eszközökre kell aktiválnom, könyvelnem, és értékcsökkenést elszámolni, vagy a 8-asban kell feltüntetnem, ráfordításként. Válaszát előre is köszönöm!
Bejegyzett, de be nem fizetett tőkeemelés bt.-nél
Kérdés
Egy 2012 óta nem működő bt.-nél 2003.11. hóban (társasági szerződés módosítása alapján) bejegyzésre került, hogy a korábbi 50 ezer forintról, 500 ezer forint lett a jegyzett tőkéje. A társasági szerződés szerint az emelés összege bankszámlára van befizetve. Ez a tőkeemelés 2003-ban nem lett lekönyvelve, és azóta sem. Most, hogy szeretnénk az előző könyvelő után ezt a hibát javítani, kértem az ügyvezetőt, hogy hozza el a 2003-évi banki bizonylatot és a számlakivonatot, ahol ez a befizetés megtörtént. Ekkor derült ki, hogy nem is történt meg a különbözet bankba történő befizetése. A könyveiben szerepel 700 ezer forint tagi kölcsön. Szeretné a bt.-t egyébként ősszel megszüntetni, de úgy, hogy addigra ezek a hibák szabályosan javításra kerüljenek. A kérdésem az, hogy milyen lépéseket kell tennie az ügyvezetőnek ahhoz, illetve milyen dokumentumokat kell átadni könyvelésre, hogy azok könyvviteli elszámolása után a könyvei a valóságot tükrözzék? Ezek a lépések milyen adó-, illetve illetékvonzatokkal járnak? A hiba javításának helyes könyvelési tételei az egyes átadott bizonylatok esetén. Nagyon köszönöm gyors válaszukat.
Osztalékkifizetés lépései
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét osztalékkal kapcsolatosan, helyes az alábbi sorrend: - 2017. évi beszámoló elfogadásakor 2018. 03. 31-én határozatot hoz a kft. közgyűlése 1 620 000 forint osztalék kifizetéséről a 2017. évi adózott eredmény terhére, ami 1 622 969 forint. - 2018. 05. hónapban ez az összeg kifizetésre kerül könyvelése (vagy már ki kellett volna fizetni 2018.03.31-én?) T:413 K:479, T:479 K:384 - 1808-as bevallásban 2018. 05. hó - közterhek: 15 százalék szja, 14 százalék eho Van még más feladat? Köszönöm a segítséget.
Mikrobeszámolós hiba lezárt év után
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mikrogazdálkodói beszámolót készítő cégnél a beszámoló beadása után vettük észre, hogy a vevőszámláit nem megfelelően állította ki. A szerződések átvizsgálása után derült ki, hogy a számlák egy részében rossz teljesítési időpont került megállapításra, így az áfa mellett az árbevételt és a társasági adót is érintik a hibák. A számlákat most állították ki a helyes teljesítési időponttal. A kérdésem az lenne, hogy ezeket a számlákat melyik évre vonatkozóan kell lekönyvelni, érinti-e a már beadott beszámolót, illetve amennyiben nem, úgy 2018-ban 3 oszlopos mérleget kell-e beadnunk? Ugyanennél a cégnél egyik dolgozónál tévesen vontuk le az szja-t. Ez is 2018-ban került önellenőrzésre. Itt az szja-t és a bért érintő tételeket mikor könyvelem le és melyik évben szerepeltem? Köszönöm előre is a válaszukat: Léderer Györgyné
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
