2360 találat a(z) könyvelés cimkére
Értékpapírok könyvelése
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Egyik cégem különböző befektetési alapokba fektette a pénzét. Megbízott egy vagyonkezelő céget, amelynek mi egy nagyobb összeget elutaltunk, és ő négyféle alapba fektette az eurónkat. Kérdéseim a következők lennének: 1.) Milyen módon kell ezeket a befektetési jegyeket nyilvántartani? Én, amikor a bankból elutaltuk például a 2 000 000 eurót, akkor a 379. Értékpapír-elszámolási számlára tettem, majd átvezettem a 375. Forgatási célú értékpapír-főkönyvi számra. Jól tettem? 2.) Milyen árfolyamon kell őket a könyveimben kimutatni beszerzéskor, hónap végén amikor a kimutatásokat küldik és az év végén? 3.) Minden hónap végén kapok egy elszámolást a befektetési alaptól, hogy milyen árfolyamon, hány darab jegy van a különböző alapokban. Természetesen nem egyezik azzal az értékkel, amellyel bekerült a könyvekbe, ezeket a különbségeket + és - melyik 87-es, illetve 97-es főkönyvi számlára kell könyvelni? 4.) A befektetési jegyek növekedését és csökkenését milyen módon és értékben kell nyilvántartani? 5.) Kell-e, és ha kell, akkor mikor számolunk értékvesztést rá? 6.) A számviteli politikánkban eddig nem szerepelt erről szó. Milyen módon kell megváltoztatnom a számviteli politikánkat, miről kell pontosan rendelkeznünk? Szívesen veszek minden információt a befektetési jegyekről, illetve alapokról, mert eddig még könyveléseim során nem kellett ilyen tételeket lekönyvelnem. Köszönettel: Andrea
Folyamatban lévő telkesítés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk idén két nagyobb telket is megvásárolt. A tulajdonos célja, hogy több építési telket alakítson ki, és a későbbiekben vagy értékesíti az építési telkeket, vagy pedig családi, illetve irodaházat épít rá. Kérdésem az lenne, hogyan tartsam nyilván ezeket a telkeket? Aktiválni kell a két telek beszerzését, vagy pedig addig, amíg ki nem lesznek alakítva a végleges telkek, addig a 162-es főkönyvi számon lesznek? A vásárlás után már elindítottuk a telekrendezést, és már eddig is sok költség felmerült (ügyvédi munkadíjak, rendezési terv készítése közműfejlesztési hozzájárulás befizetése, tereprendezés stb.) ezeket hova kell könyvelni, egyszerre költségre (5-ös számlaosztály), vagy az újonnan kialakult építési telkekre szét kell majd osztani, és addig a 162-es főkönyvi számon gyűlik? Mikor mondható el egy telekről, hogy már "tényleg" kész (talán akkor, amikor a földhivatal kiadja az új telkek helyrajzi számát, és már minden költséget elosztottunk)? Könyvelői munkám során most először találkoztam telekvásárlással, ezért kérném a segítségüket. Köszönettel: Andrea
Hiányzó beérkező számlák
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem könyvelése során többször előfordul, hogy a banki kivonaton bankkártyás fizetésként megjelenő tételhez hiányzik a számla. A cég szálláshelyet üzemeltet, ahol reggeliztetés is folyik, nagyon sok kis összegű számla van élelmiszerről – jellemzően ezek hiányoznak vagy kisebb üzemanyagszámlák. Mi a teendő ezekkel a tételekkel? Könyvelhetem-e bruttó módon költségként, ha igen, növeli-e az adóalapot (kiva alanya a cég)? Vagy más módon kell kezelni? Köszönettel várom válaszát.
Autókereskedés könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem alakított egy új kft.-t, melynek tevékenysége: autókereskedés. Nekem ilyen cégem még nem volt. Ezért kérem Önt, hogy ezzel kapcsolatban szíveskedjen tájékoztatni teljeskörűen, hogy milyen sajátosságai vannak, milyen egyéb bevallást, nyomtatványt, engedélyt, áfaelszámolást kell nála alkalmazni. Segítségét előre is köszönöm. Üdvözlettel: Huéber Józsefné
Tárgyi eszköz átalakítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vállalatunk egy szerelőasztalt vásárolt, melyet továbbküld a svájci anyacéghez, hogy az átalakítsa. Az átalakítás után kerül Magyarországra, és lesz használatba véve. Kérdésem az lenne, ezt hogyan kell könyvelni. Válaszát előre is köszönöm.
Épületbontás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2018. évben egy pályázat keretében egy kft. megvásárolt (egymás mellett lévő) ingatlanokat. Példaként a 2,3,4,5,6,7 hrsz-okat.Ezeket mind nyilvántartásba vettem, és 2%-os értékcsökkenési leírást állítottam be rájuk. Az adásvételi szerződésekben nem került külön meghatározásra az épületek és a telkek külön-külön értéke. Most lebontásra kerültek a 4,5. hrsz-on álló épületek. Helyükre egyelőre nem is fognak építeni semmit. Ez lesz az udvar. A 2,3,6,7,8 a hrsz-okon megmaradnak az épületek, azonban ezek között a felújítás eredményeképpen átjárhatóság lesz. Tulajdonképpen egy egybefüggő épület lesz. Elképzelhető, hogy a későbbiekben a helyrajzi számok összevonására kerül sor. Kérdésem, hogy a bontást hogyan könyveljem? Mit csináljak ezekkel a tárgyi eszközökkel? Ha a későbbiekben mégis összevonásra kerül sor, mit kell tennem? Attól, hogy egybefüggő lesz az épület, kell valamit tenni az egyedi nyilvántartással? Az értékcsökkenés stb. miatt nem problémás, hogy a telkek értékét külön-külön nem ismerjük? Köszönöm!
Idegen épületen végzett felújítás
Kérdés
A cég bérelt egy ingatlant, melyen felújítást végzett, majd megszűnt a bérleti jogviszony, a bérbeadó nem kéri az eredeti állapot visszaállítását, a bérlő sem igényli a felújítás költségeinek megtérítését. A volt bérlő miként vezetheti ki az eszközei közül számviteli és társasági adó szempontjából? Térítés nélküli átvétel sem jöhet szóba az áfafizetés miatt. Válaszukat előre is köszönöm
Borravaló
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A borravalót lehet-e a 96-os számlaosztályba könyvelni? Áfát nem számítunk fel utána. Ellentétele az 54-es számlaosztály. Mivel a borravaló egy az egyben ki lesz fizetve a dolgozóknak. Ez adómentes bevétel? Járulékot kell-e utána fizetni? Segítségét köszönöm: Ildi
Üzemeltetésre átvett eszközök
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Önkormányzati tulajdonban lévő kft. üzemeltetési szerződés alapján átvesz az önkormányzattól eszközöket. Az üzemeltetési szerződés nem tér ki arra, hogy a kft. a nyilvántartásában, könyvelésében rögzítse ezeket az eszközöket. A kérdés az lenne, hogy ezeket az üzemeltetésre átvett eszközöket nyilvántartásba kell-e vennie a kft.-nek a saját könyvelésében vagy az analitikában? Válaszát előre is köszönöm!
PÜK-váltás
Kérdés
Át lehet-e venni külföldi EU-s cég (magyar áfaregisztrációjához tartozó) pénzügyi képviseletét, amíg adóvizsgálat zajlik nála? Egy másik könyvelőiroda csinálta meg az áfareget, 1-2 hónapra rá már kértek is kiutalást, a NAV meg kiutalás előtti vizsgálatot indított. A cég viszont drágának találja a könyvelőirodát, így szeretne hozzánk átjönni, azaz PÜK-öt váltani. Ez mikor, és hogyan lehetséges? Az adóvizsgálat alatt is van rá mód? A bankszámlát át lehet hozni vagy újat kell nyitni?
Kezességvállalási díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: a kft.-nak van folyószámlahitele a banknál és ezzel összefüggésben kezességvállalási díjat vontak most tőle. Ezt hová kell könyvelni? Bankihitelkezelési költség lesz?
Indiából beszerzett áru, amit Szlovéniában számláznak
Kérdés
Szeretnék segitséget kérni, mert még nem volt ilyen beérkező áru. Indiából hozatják be az árut és Szlovéniában vámolják le. Ebben az esetben EU-s beszerzésnek minősül? Ha nem, hogy kell könyvelnem, próbáltam utánanézni, de nem találtam rá választ sehol. Előre is köszönöm, várom válaszukat
Szállítólevél!
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretnék segítséget kapni. Van egy kft., amely zöldség-, gyümölcs-kiskereskedelemmel, illetve nagykereskedelemmel foglalkozik. A kft .tagja a kiskereskedelmi zöldségüzletben dolgozik. Egy alkalmazott meg a nagybani zöldség- és gyümölcspiacon árul kiskereskedőknek. Kérdésem: Ha a nagybani piacról zöldséget v. gyümölcsöt szállít, akkor a kis üzletben elég szállítólevélen bevinni? Mivel ez az egész egy cég. Hiszen az egész egy kft.-ben van könyvelve. Úgy gondolom, hogy a bolt szállítólevélen igazolja az áru eredetét. A nagybani piacon meg a vásárlásról megtalálja a számlát az illetékes hatóság. A boltnak meg akkor bevétel, amikor eladja. Jól gondolom? Előre is köszönöm a választ: Pánti Etelka
Bérbeadott autók utáni bírság kezelése
Cikk
Kit terhel a bérbeadott autóra kivetett bírság, hogyan kell ezt könyvelni? Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Regisztrációs adó könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Különbözeti szabályozás alatt működő, EU-ból behozott használt gépjárművekkel kereskedő társaság a saját nevére szóló számviteli bizonylatot (határozatot) kap az általa később átutalással teljesített gépjármű regisztrációs adóról. Később a vevő nevére kezdeményezik a gépjármű forgalomba helyezését. A Regadó Tv. szerint a regisztrációs adót akár az importőr, akár a gépjármű-kereskedő is megfizetheti a Regadó Tv. 7. §-a alapján az adó alanya – tehát a Regadó Tv. 4. § (1) bekezdése alapján az, akinek a nevére a forgalomba helyezést kezdeményezik – helyett. Az adó alanya jellemzően nem a kereskedő, hanem az a természetes személy, jogi személy, egyéb szervezet, akinek (amelynek) a nevét a forgalmi engedélybe bejegyzik. A viszonteladó kereskedőnél tehát átfutó tételt jelent az általa megfizetett regisztrációs adó. Hogy jár el helyesen a könyvelés: 1.) a megfizetett regisztrációs adót követelésként mutatja ki, majd a gépjármű – regisztrációs adót is tartalmazó – megfizetett vételárából vezeti össze a releváns pénzösszeggel; 2.) a megfizetett adót egyéb ráfordításként könyveli, a gépjármű eladásakor pedig a vevő által fizetett összegből a regisztrációs adónak megfelelő összeget egyéb bevételként könyveli? Általánosságban helyes-e az a megállapítás, hogy ha például egy használt gépkocsi bekerülési értéke 1 millió forint volt, és megfizettek rá az 50 ezer forint regisztrációs adót, akkor, ha eladják a vevőnek 1,3 millió forintért, akkor abból 1,25 millió forint a bruttó árbevétel? Köszönöm a segítséget!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
