hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tulajdonosoknak adott céges kölcsön kamata, könyvelése, elengedése

  • adozona.hu

A cég a tulajdonosnak (kft. és 50 százalékban tulaj) adott kölcsön az előző évben. Ekkor az adott kölcsön után szükséges kamatot felszámolni? Ha igen, akkor milyen mértékűt? Milyen könyvelési mechanizmust kell alkalmazni? Illetve mi történik akkor – mindkét fél szempontjából a következő évben vagy később –, ha a cég ezt a követelését elengedi? Olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kamatfizetési kötelezettséggel kapcsolatban a felek megállapodása irányadó. Ha a felek a kamat kérdését nem rendezték, úgy a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:47. § (1) bekezdése alapján a pénztartozás után – főszabály szerint – kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. [Ptk. 6:47. § (2) bek.]

A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. [Ptk. 6:47. § (4) bek.] Ugyanakkor a Ptk. 6:388. §-a szerint, ha a szerződés céljából vagy az eset körülményeiből ez következik, akkor az adós nem köteles kamat fizetésére (szívességi kölcsön).

Összefoglalva: tehát a felek közötti szerződés, illetve a felek tényleges szándéka alapján, az eset összes körülményét mérlegelve lehet eldönteni, hogy a kölcsön összege után jár-e kamat.

Ha fennáll a kamatfizetési kötelezettség, úgy a kamat tárgyévre jutó összege a tag kft.-nél pénzügyi műveletek ráfordítása, míg a kölcsönt nyújtó társaságnál pénzügyi műveletek bevétele lesz. A tárgyévre jutó és ténylegesen ki nem fizetett kamat összegét a tagnak passzív időbeli elhatárolásként, míg a kölcsönt nyújtó cégnek aktív időbeli elhatárolásként kell kimutatnia.

Mivel mindkét fél gazdasági társaság, ezért a követelés elengedése nem jár illetékfizetési kötelezettséggel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdésének n) pontja értelmében. A hivatkozott jogszabályhely kimondja, hogy mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozás – ideértve a követelés-elengedést és a tartozásátvállalást is – útján történő megszerzése.

Szakértőnk végezetül felhívta a kérdező figyelmét arra, hogy válasza tájékoztató jellegű, teljes körű tanácsadást csak az iratok, dokumentumok áttanulmányozása után tud adni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Környezetvédelmi termékdíj

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Belföldi fuvar euróban történő elszámolása

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close