Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagjai közül kötelező-e, hogy egy tag főállásúként fizesse meg a járulékokat? Vagy az teljesen jó, hogy mondjuk hárman vannak a gazdaságban, és mind a hárman munkaviszony mellett látják el a feladatokat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az azonos című kérdésre (http://adozona.hu/kerdesek/2018_1_9_Vegelszamolo_jogviszonya_cot) adott válaszhoz kapcsolódva szeretném még kérdezni, hogy a kijelölés és elfogadás alapján térítés nélkül eljáró saját jogú nyugdíjas, volt beltag mint végelszámoló után kell-e fizetni az egészségszolgáltatási járulékot a végelszámolás időszaka alatt? Egy másik társaságban főállású tagként járulékot fizető lesz a végelszámoló, szintén térítés nélkül. Utána a végelszámolás alatt lévő társaságban is meg kell fizetni a minimálbér utáni járulékot? Ezen végelszámolónak nincs heti 40 órát elérő munkaviszonya. További segítségét előre is megköszönve, várom válaszát.
Főállású átalányadózó egyéni vállalkozónak januártól júliusig nem érte el a jövedelme a minimálbér összegét. Így a járulékokat a főállású egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint fizette. Viszont augusztustól decemberig a keletkezett jövedelme a minimálbér többszöröse volt. A járulékokat is ezután fizette. Kérdésem: nem kellett volna átlagolni a járulékalapot? Így ugyanis sokkal több járulékot fizetett, mint amennyit az egész évben keletkezett jövedelme után kellett volna fizetni, ha az egyenletesen oszlik el. A választ előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Adott A Kft., melynek két tagja van. Mindketten nyugdíjasok és mindketten heti 20 órás munkaviszonyban vezető tisztségviselők (ügyvezetők) is. Létrehozzák B Kft.-t, melyben szintén mindketten tagok lesznek és ügyvezetők is. Mindazonáltal B Kft. ügyvezetését díjmentesen végeznék. Kérdéseink az alábbiak lennének: a) ezt milyen jogviszonyban tehetik (ha tehetik)? b) jár-e ez a 'felállás' B Kft.-ben bármiféle járulékfizetési kötelezettséggel, és ha igen, milyennel és mennyivel? c) amennyiben jár, segítene-e a helyzeten, ha a két érintett A Kft. ben heti 30 vagy 36 vagy 40 órára lenne bejelentve? Segítségüket előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2017.12.01-jével végelszámolását határozta el. A tevékenységet lezáró beszámoló, adóbevallás elkészült, beküldésre került. Decemberben megmaradt készletét értékesítette, melyből minden kötelezettségét rendezte. Jelenleg a bankban és a házipénztárban van kisebb összeg (jóval kevesebb a jegyzett tőkénél). 2018.01.22-jével a végelszámolást be kívánja fejezni. Kérdésem a következő lenne: - a még várhatóan felmerülő költségek (például havi bankköltség) hogyan kerül elszámolásra? - a végelszámoló megbízatása ezzel a nappal megszűnik, nem lesz járulékfizetési kötelezettség utána - hiszen ezzel egyidejűleg még nem kerül a Cégbíróságnál törlésre a cég? - a végelszámolási záróbeszámolóban a felosztandó pénzeszköz már nem szerepel? ... mi ennek a könyvelési tétele? - milyen mérlegsorokon lesznek tételek, ha csak pénzeszköze és saját tőke elemei vannak? - a vagyonfelosztáskor a jegyzett tőkét meg nem haladó összeg után nem keletkezik adófizetés? Köszönettel:
A személyi jövedelemadó, a járulékok és a munkabérek után fizetendő vállalkozói közterhek további csökkentését sürgeti az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Domokos László a Magyar Idők mai számában megjelent interjúban úgy fogalmazott: ettől a reálbérek emelkedése és a családok anyagi biztonságának növekedése remélhető.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekben kérem a segítségét: 1/ Új cég alakul (kft.), amelyben a leendő ügyvezető saját jogú, öregségi korhatárt elért nyugdíjas. Két lehetősége van az ügyvezetői teendők ellátására, vagy alkalmazottként tevékenykedik vagy megbízási jogviszonyban. Ha megbízási szerződéssel fogja az ügyvezetői feladatokat ellátni (esetleg nulla forintos megbízási szerződéssel), akkor az egészségügyi szolgáltatási járulékot meg kell-e utána a cégnek fizetnie? Milyen esetekre vonatkozhat társaságoknál a nyugdíjas tagok utáni kötelező egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség? 2/ Határozhat-e úgy a taggyűlés (nem egyszemélyes társaságról van szó), hogy nulla forintos megbízás mellett ingyenesen nyújt az ügyvezető egyéb szolgáltatást, például üzletet köt, építőipart bonyolít stb.? Esetleg, ha munkaviszony keretében például havi öt órában, kötetlen munkaidőben ügyvezető, emellett nyújt tagként ingyenesen egyéb szolgáltatásokat?
Tisztelt Szakértő! Köszönöm "Ügyvezető jogviszonya" címmel feltett kérdésemre a válaszát. Akkor tehát abban az esetben, ha az ügyvezető személyesen is közreműködik, tagja is a vállalkozásnak, és ezért két jogviszonya is fennáll, egyik jogviszony alapján be kell fizetni a járulékokat a minimálbér 112,5 százaléka után, illetve másik jogviszony alapján a minimálbér (legalább) 30 százaléka után is? Szja-előleget kell-e fizetni, illetve számfejteni, vagy csak a tb-közterheket kell megfizetni? A 1708-as nyomtatványon az első jogviszony nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, a második jogviszony önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, vagy mindkettő nem önálló? Illetve be kell-e jelenteni a NAV felé mindkét jogviszonyt, a társas vállalkozóit és a megbízásit is, vagy csak a társas vállalkozói jogviszonyt? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ismerősöm 2018. január 1-jétől Németországban dolgozik hivatalosan, munkaszerződéssel, feltehetőleg több évig. Idáig fizette maga után a havi 7110 forintot, mivel egy évig nem volt munkahelye. Megnéztem a 18T1011 kitöltési útmutatóját, abból úgy értettem, hogy annak ellenére fizetnie kell a 2018-tól érvényes egészségbiztosítási járulékot, hogy EU-tagállamban dolgozik. Kérem segítségét, hogy ezzel kapcsolatban kell-e változást bejelenteni, esetleg valamilyen igazolást kérni a német munkáltatótól. Köszönöm szépen.
Ha az egyéni vállakozó a 75 ezer forint összegű tételes adó fizetése mellett dönt, akkor a kft.-ben, ahol ügyvezető, lehet-e a járulékok és a szociális hozzájárulási adó „0” forint, ha az ügyvezetésért nem vesz fel jövedelmet? A vállalkozó nem nyugdíjas és nincs munkaviszonya.
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., aminek a végelszámolása 2017.09.21-én elkezdődött. A bt. 2017.09.20-ig a kata hatálya alá tartozott, 2017.09.21-től a tao hatálya alá tartozik. A bt. kültagjának nincs 36 órát meghaladó munkaviszonya, így 2017.09.20-2017.11.30-ig 161 ezer forint után a bérszámfejtést megcsináltam, a 08-as bevallást beadtam. Eladtuk a tárgyi eszközeit, így a folyószámláján a fizetendő áfa is megjelent. Ami kötelezettség a NAV felé, az kb. 200 ezer forint, a pénztárában 205 ezer forint van. Mit lehet itt tenni, hogy a végelszámolással szűnjön meg a cég? A kültagnak kötelező bért fizetni vagy csak a járulékokat kell megfizetni kötelezően? Ekkor csökkenne a tartozása. Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!
Kedves Szakértők! Az ügyvezető eddig munkaviszonyban látta el az ügyvezetői teendőit, s a cége belépett a kiva alá 2018.01.01-től. Biztos, hogy megteheti, hogy ugyanúgy munkaviszonyban lássa el a teendőket, s a járulékfizetésében a változás csupán a szocho+szakképzési hozzájárulás helyett fizeti negyedévente a 13 százalék kivát (mármint természetesen, most csak a kivának ezt a részét illetően)? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak a beltagja és a kültagja is ügyvezető (nem munkaviszonyban látják el). Kell-e társasági szerződést módosítani amiatt, hogy az egyik ügyvezető munkaviszonyban szeretné ellátni az ügyvezetést? Elég egy hivatalos, tanukkal láttamoztatott megállapodás a tagok között erről? Vagy egy ügyvédi feljegyzés kell erről? A kültag-ügyvezető főállású egyéni vállalkozó és 2017-ben egyéni vállalkozóként fizette a járulékot. Most 2018-ban katás egyéni vállalkozó szeretne lenni, nem szeretne járulékot fizetni a társaságban mint társas vállalkozó. Ügyvezető szeretne maradni a bt.-ben, de csak munkaviszonyban, minimális (heti 2 óra) óraszámban, ebben az esetben egyéni vállalkozóként fizetné az 50 ezer forint katát. A NAV előtt melyik állja meg a helyét, hogy ne minősítsék társas vállalkozónak? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték