Amennyiben a társas vállalkozó, kft. ügyvezetője nem vesz fel juttatást, máshol nem biztosított, akkor csak a járulékokat kell megfizetni utána? Ez lehetséges így? Nem kell juttatást felvennie? Minimálbér 150 százaléka után kell fizetni a járulékokat? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kérném szíves segítségét osztalékkal kapcsolatosan, helyes az alábbi sorrend: - 2017. évi beszámoló elfogadásakor 2018. 03. 31-én határozatot hoz a kft. közgyűlése 1 620 000 forint osztalék kifizetéséről a 2017. évi adózott eredmény terhére, ami 1 622 969 forint. - 2018. 05. hónapban ez az összeg kifizetésre kerül könyvelése (vagy már ki kellett volna fizetni 2018.03.31-én?) T:413 K:479, T:479 K:384 - 1808-as bevallásban 2018. 05. hó - közterhek: 15 százalék szja, 14 százalék eho Van még más feladat? Köszönöm a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk szerb-magyar állampolgárt foglalkoztatna részmunkaidős munkaviszonyban. A munkavégzés helye Magyarországon lenne. A szerb-magyar állampolgárnak van magyarországi adóazonosító jele, TAJ száma, Magyarországon tartózkodási helye, az állandó lakcíme Szerbiában van. Szerbiában rendelkezik munkaviszonnyal. Kérdésem, hogy ebben az esetben társaságunkat terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség a munkavállaló után? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy kft. a dolgozóinak "ép testben ép lélek" alapon jógaoktatást és uszodai bérletet biztosít. A számla természetesen a cég nevére van kiállítva, de az áfát nem igénylik vissza. Elszámolhatók ezek a költségek? Lehet ez adómentes juttatás úgy, hogy a cégnek nem kell utána megfizetni az adót és a járulékot? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője Angliába megy dolgozni, és ott lesz biztosítása is. Kérdésem az lenne, hogy ezt milyen jogviszony alatt kell bejelentem a T1041-es nyomtatványon, hogy itthon ne kelljen járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Munkavállaló részére több munkabért számoltak el, mint amire jogosult lett volna. Mivel már nincs aktív állományban, a munkabéréből (az ő beleegyezésével) levonni nem tudjuk. Önellenőrizhetek, és visszakérhetem ennek az összegnek a járulékait és adóit, vagy amíg nem történt meg a nettó visszafizetése, addig ez munkabérnek minősül, és a járulékokat, adókat meg kell fizetni? Várom megtisztelő válaszát.
Azzal a kéréssel fordulok Önökhöz, hogy segítsenek annak a meghatározásában, hogyan kell eljárni, a helyes adózási szempontok meghatározásában. Egy cég fémhengereket vásárol magánszemélytől, amit megmunkálás után áruként értékesít. Egyik kérdésem, hogy ez fémforgalmi engedély köteles-e ? A magánszemélytől köteles-e a cég adó és járulék levonására, bevallására, megfizetésére? Az szja-törvény 58. § (10) bekezdésében foglaltak alapján kell-e eljárni, a járulék 19,5 százalék eho? A megmunkálást más végzi bérmunkában,előfordul,hogy az alvállalkozó EU-s országból való. Köteles-e igazoltatni, hogy a magánszemély honnan vásárolja a fémet? Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Gács Józsefné
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. ügyvezető tulajdonosa 36 óra melletti jogviszonnyal rendelkezik. 2018. május 1-jétől fizetés nélküli szabadságra küldték. Kérdés: meg kell fizetnie a társas vállalkozó utáni járulékokat a kft.-nél erre az időszakra? Köszönettel Ildikó
A NAV pénteken közzétette az őstermelők járulékkötelezettségével kapcsolatosan leggyakrabban feltett kérdéseket és az azokra adott válaszait.
A NAV méltányolta, hogy az egyszerűsített foglalkoztatotti bejelentés (17T1042E) – alaposan alátámasztott és prezentált technikai okokra hivatkozva – nem jött létre, továbbá, hogy az egyszerűsített munkaszerződés a helyszíni ellenőrzés során rendelkezésre állt, ezért egyrészt megállapította, hogy a cselekmény nem be nem jelentett foglalkoztatásra irányult, abban szándékosság nem volt, másrészt bírságolt a kiszabható maximális összeg 5 százalékában a kellő körültekintés hiányára hivatkozva. A jogsértés megszüntetése végett a bejelentés (17T1041), a járulékok bevallása és megfizetése utólag megtörtént a Tbj. szabályai („normál munkaviszony”) szerint. Fél év elteltével a munkaügyi hatóság eljárást indít azért, mert az alkalmazott bejelentése (17T1041) későn történt meg, holott a bejelentés elmaradásáért a NAV már bírságolt, és ez utóbbi bejelentés nem egy kései bejelentés, csupán egy technikai jellegű cselekmény a jogsértés megszüntetésére. Honnan kerülhetett ez a munkaügyi hatóság látóterébe? Jogos-e az eljárása? Bírságolhat-e ezért?
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni hogy egy Ausztriában tanuló (ausztriai oktatási intézményben – az iskolának semmilyen magyarországi kapcsolata nincsen)magyar állampolgárságú (és Magyarországon lakó) diák szeretne elhelyezkedni gyakorlatra, magyar kft.-nél. A kft. milyen formában tudja a tanulót foglalkoztatni, hová, illetve min kell bejelentenie, és milyen járulékot kell a hallgató után fizetni, valamint milyen díjazásban kell részesíteni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. tulajdonosai egy magánszemély és "B" Kft. Alapításkor úgy döntöttek, hogy a jegyzett tőke bizonyos részét know-how apportjával oldják meg. Ez az apport két speciális késztermékrecept, mellyel különféle talajok minőségének javítása érhető el. Kérdéseim a következők: Ha "B" Kft. megvásárolja a tulajdonosától a receptet – amelyet később apportként "A" kft.-nek átad –, milyen adó- és járulékkötelezettsége keletkezik "B" Kft.-nek és a tulajdonosnak? "A" Kft. részére átadja a magánszemély tulajdonos a receptet. Ebben az esetben kinek, milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Amennyiben a Tbj. szerinti járulékalapot képez a jövedelem – mostani jogszabály-értelmezésem ez –, a magánszemély tb-kötelezettségeit kinek, milyen módon kell bevallania és befizetnie? Mivel pénzt nem kap az átadásért. Az szja-t az éves bevallásában bevallja és befizeti. Válaszukat előre is köszönöm. Tisztelettel.
Németországi munkajövedelem melyik országban adó- és járulékköteles, és milyen módon/mértékben? Magyar állampolgár, magyar állandó lakcímmel, magyar kft.-nél munkaviszonyban ügyvezető, teljes állásban (heti 36 órát meghaladó jogviszony, munkabére magasabb a minimálbérnél), plusz a németországi társcégben (GmbH) is ügyvezető munkaviszonyban, munkabért kap. Utóbbi jogviszonyt úgy látja el, hogy havonta két napot Németországban tartózkodik, a többi időben Magyarországról látja el az irányítást. A GmbH a teljes havi munkabérének két napra jutó arányos részéből vonja a németországi Lohnsteuert (adót), illetve a természetben nyújtott személygépkocsi-használat után von le még a bérből adót. Járulékot nem von le és nem is fizet. Helyes ez az eljárás? Magyarországon kell szja-t fizetni a két napon felüli arányos bérből? A teljes járulékot (10%+4%+3%+1,5%) és a szociális hozzájárulási adót Magyarországon kell megfizetni? (A GmbH nem jelentkezett be Magyarországon.) Válaszukat előre is megköszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünk megbízási szerződéssel orosz állampolgárt kíván alkalmazni moszkvai értékesítési hálózat kiépítésére oroszországi munkavégzéssel. Kérdésünk, hogy terheli-e a megbízási díjat adó- és járulékfizetési kötelezettség Magyarországon (a minimálbér 30%-át meghaladja a megbízási díj) (értelmezésünk szerint nincs), illetve Oroszországban van-e cégünknek valamilyen bejelentési kötelezettsége? Köszönöm mikro
Tisztelt Szakértő, Egy kft.-ben az egyik tanuló tag és ügyvezető, a másik tanuló egyelőre semilyen jogviszonyban nincsen a cégnél, de ha elvégzi ezt a 3 féléves képzést, akkor alkalmazva lesz vagy megbízási jogviszonyban vagy munka viszonyban a cégben, mivel olyan végzettséget szerez, amely szükséges a kft. új tevékenységének folytatásához. Azt is lehet mondani, hogy előszerződésben van a kft.-vel, hogy a képzés befejezésével, munkába tud állni, mivel egyéb más végzettsége is van, amit csak ki kell egészíteni. A képzés forma: levelező, 3 félév időtartamra. A tandíjak áfamentesek. A társaság egy egyetemmel képzési szerződést kötött. A tandíjakat a kft. utalja. Kérdés: kell-e ezen költségek után járulékot fizetni? Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték