Tisztelt Szakértő! Finn (nyugdíjas) állampolgár részére szeretnénk megbízási díjat fizetni. Van adóazonosító száma, van magyarországi lakcíme, de TAJ száma nincs, így nem tudjuk bejelenteni a 18T1041-en. Miképpen kell számfejteni részére a megbízási díjat, milyen adót, járulékot kell tőle levonnunk? Kifizetőként milyen adókötelezettségünk van ezen kifizetés után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az alapító okirat szerint az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el. Abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonya, akkor szólhat-e ez a munkaszerződés részmunkaidőre? Ha igen, akkor milyen összeg után és mennyi járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: GS
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó vagyok, a vállalkozásomat 2018-ban szüneteltetem. Tulajdonos és ügyvezető vagyok egy számviteli szolgáltató kft.-ben, ahol az ügyvezetői és a könyvelői munkámat összesen napi 2 órás munkaviszonyban ellátom. A kérdésem az volna, hogy helyes-e ez a gyakorlat, vagy a minimális járulékot meg kell-e fizetnem a kft.-ben?
Kedves Szakértő! Kérném szépen szíves segítségét a következő kérdésben: 2019-ben – remélhetőleg – elmehet a hölgy kedvezményes nyugdíjba. Jelenleg heti 20 órás munkaviszonyban, nap 4 órás garantált bérért dolgozik a kft.-ben. Amennyiben heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal megkapná a teljes főállású garantált bért, jelentősen emelkedhetne a havi kézhez kapott nyugdíjának összege? Saját, igen kicsi forgalmú kft., havi 43 ezer forint lenne a többlet foglalkoztatói és munkáltatói teher. Köszönöm!
Tisztelt Szakértők! Egy kft. vezető tisztségviselőjének a 15 százalék szja, 7 százalék egészségbiztosítási, 10 százalék nyugdíjjárulék levonása után fizetünk tiszteletdíjat. Egy főnél viszont viszont a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulék levonása sem történik meg. Nem tudok rájönni, hogy miért. Kérem szíves segítségüket abban, hogy a tiszteletdíjból mi okból kerülhet sor fenti járulék figyelmen kívül hagyására. Úgy tudtam, hogy csak nyugdíjas munkavállaló esetében maradhat el a 3 százalék pénzbeli, valamint 1,5 százalék munkaerőpiaci járulék levonása. Az érintett munkavállaló férfi és csak most 61 éves. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakra várom a válaszát. Egy kft.-nek két tulajdonosa van. Semelyik sem rendelkezik máshol 36 órát elérő munkaviszonnyal, és nem rendelkeznek biztosítást megalapozó tagi jogviszonnyal. A társasági szerződésben az egyik tag ügyvezető, és személyesen közreműködik munkaviszonyban. Ez a munkaviszony részmunkaidős napi 2 órában. 1. Az ügyvezetőnek elég a napi 2 órás részmunkaidő után a járulékfizetés, vagy létrejön a tagi jogviszony is, és az után járulékfizetésre kötelez? 2. A másik tulajdonosnak van-e járulékfizetési kötelezettsége vagy csak az egészségügyi szolgáltatási járulék (havi 7320 forint) fizetésére kötelezett? 3. Ha nem kft.-ről beszélünk, hanem bt.-ről, változnak-e a fentiek? Várom válaszukat.
Kft.-tag ügyvezetőként munkaviszony keretében végzett munkát 2017. december 31-éig. 2018. január 1-jétől Ausztriában, egy osztrák cégnél lép munkaviszonyba, Ausztriában biztosított lett, a járulékokat ott fizeti, rendelkezik A1 igazolással. A magyarországi kft.-nél 2018. január 1-jétől az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében, díjazás nélkül látja el. Kérdésem, hogy a magyarországi kft.-nél, mint társas vállalkozó után kell-e járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni?
Köszönöm a választ, de nem ez volt a kérdés. Lehet, hogy nem volt pontos a kérdés feltevése. Az a kérdés, hogy december hónapra a NAV követelheti-e a december hónapban lekönyvelt összeg után a járulékokat, mikor azokat a vállalkozó év közben már megfizette, ráadásul a kötelező szintet meghaladó összegben? A vállalkozó havonta megfizette a kivét utáni személyi jövedelemadót is.
Tisztelt Szakértő! Az 1954 augusztus elején született főállású egyéni vállalkozó, annak a ténynek a bekövetkeztétől, hogy betölti a 63. év és 183. napot (ami 2018 februárjában megtörténik), a 184. napon kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak minősül? És a 183. nappal a 18T1041 nyomtatványon ki kell jelentkeznie a biztosítottak közül? És a 184. naptól csak a kedvezőbb (7320 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék, vagy ha katás, akkor 25 ezer forintos) járulékfizetésre kötelezett (a legalább minimálbérhez kötött járulékok helyett)? Vagy a kijelentkezéshez, a kedvezőbb járulékfizetéshez meg kell várnia a nyugdíjbiztosító igazgatóság határozatát, hogy mikortól folyósítják a nyugdíját, és csak akkor jelentkezhet ki? És, ha egyáltalán még be sem adta a nyugdíjazási kérelmét a nyugdíjfolyósító igazgatósághoz, az változtat valamit a kiegészítő tevékenységű vállalkozói státus megítélésén? Ekkor a 184. naptól nem minősül kiegészítő tevékenységűnek, és nem fizethet kedvezőbb összegű járulékokat? A sok kis kérdésemre, a külön-külön, teljeskörű válaszait előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Köszönöm korábbi, azonos című kérdésemre adott válaszát, de még egy kérdésem lenne az alábbi témával kapcsolatban: ha a családi gazdaság tagjai bt.-t alapítanak, akkor kinek, hol kell járulékot fizetnie maga után, hogy biztosított legyen? Köszönettel: V.Gabriella
Tisztelt Szakértő! Rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó az ellátás mellett folytathatja-e a vállalkozását? Ha igen, milyen járulékfizetési kötelezettsége van? Tisztelettel: Benkéné
Tisztelt Szakértő! Egy munkaviszonyból gyesen lévő anyuka őstermelő is. Származott ebből árbevétele. Mivel fizetés nélküli szabadságon van, bár nem kérte papíron, de a gyes igényét a munkáltató közreműködésével adta be. Őstermelőként biztosított lesz, és meg kell fizetnie a járulékokat? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A betéti társaságnak sajnos már több mint egy éve nincs bevétele, viszont a "főállású", személyesen közreműködő beltag után a minimálbér szerinti járulékokat és adókat fizeti a cég. Ezen szeretnénk változtatni. Két megoldásban is kérném a véleményét. Az első megoldásnál járható út lehet-e, hogy a betéti társaság társasági szerződését akként módosítanánk, hogy a beltag mind az ügyvezetői, mind személyes közreműködői feladatait munkaviszony keretében látja el? A munkáltatói jogok gyakorlását pedig kizárólag a beltag munkaviszonyára tekintettel a betéti társaság kültagja látja el. A szerződésmódosítás után a beltag munkaviszonya heti 2 óra lenne (ez van a gyakorlatban is, hiszen nem végeznek tevékenységet), és ennek alapján fizetnék a járulékokat, adókat. Kérném ezen megoldásnál térjen ki nemcsak a társasági jogi, hanem a NAV ez irányú álláspontjára, gyakorlatára is! A másik lehetséges megoldás – amit akár az előző megoldással együttesen szeretnénk alkalmazni – az, hogy a társaság a kiva adózási módot választaná, mely esetben tudomásom szerint nem vonatkozik a kivafizetési kötelezettség a tagra, legalább a minimálbér erejéig. (A 13 százalékos mértékű kivára gondolok), miután nincs jövedelemkifizetés. Gondolom, megmarad viszont ebben az esetben is a minimálbér szerinti nyugdíj- és munkarőpiacijárulék-fizetési kötelezettség. Válaszát előre is köszönettel !!
Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Egyszemélyes kft. tulajdonosa (tagja) egyben az ügyvezető is. Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, illetve egyéb más jogviszonyból biztosítása. Kizárólag az egyszemélyes kft.-ben van jogviszonya. A társasági szerződésben meg van határozva, hogy az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Kérdésem, hogy ez esetben a kft. ügyvezetőjének hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 1. Az ügyvezető heti kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. 2. Az ügyvezető az egyedüli tag a kft.-ben, minden más tevékenységet ő lát el, ezért díjazásban nem részesül. Kérdésem, hogy – a tag (aki egyben ügyvezető is) melyik jogviszonyára tekintettel válik biztosítottá? – biztosítottá válik-e, mint társas vállalkozó, vagy munkaviszonyára tekintettel és arra, hogy nem vesz fel jövedelmet, mint társas vállalkozó nem válik biztosítottá, és ezzel együtt nem köteles a társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetésre?
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjastól, aki már az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, milyen járulékokat vonhatnak le, ha munkaszerződéssel (munka törvénykönyve szerint) foglalkoztatják? Továbbá mi az a pontos összeghatár, ami felett már megvonják a nyugdíját is? Köszönöm a válaszát!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték