Több kérdés is érkezett a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) alatti keresőtevékenységre és tb-terhekre vonatkozóan. A kérdésekre alapozva összefoglaljuk a gyes folyósítása alatt folytatott munkaviszony és vállalkozás esetén alkalmazandó szabályokat.
Egy gyesről visszatérő 2 gyermekes anyuka – a kicsikre való tekintettel – napi 6 órás részmunkaidőben szeretne a továbbiakban dolgozni jelenlegi munkahelyén, egy bt.-ben, ahol alkalmazotti státuszban foglalkoztatják. Ugyanakkor 50 százalékos tulajdonrésze van egy kft.-ben, ahol aktív tevékenységet nem folytat. A bt-ben levont és befizetett járulékokon kívül – a részmunkaidőre való tekintettel – van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben tulajdonosi alapon?
Tisztelt Szakértő! Adószámos nyugdijas magánszemély faipari kéziszerszámok felülvizsgálatáért egyszerűsített készpénzes számlát állított ki nulla áfával. Mint kifizetőnek milyen járulékokat, adót kell utána megfizetni és be kell-e jelenteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakártő! Kft. egyszemélyes tagjaként az ügyvezetést is ellátva és személyesen közreműködve milyen minimális adófizetési és bevallási kötelezettségem keletkezik, ha ezzel egyidejűleg katás egyéni vállalkozásom is van? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkaadó 4 órában szándékozik öregségi nyugdíjban részesülő munkavállalót alkalmazni. A munkavállaló bruttó béréből milyen adókat kell vonni, és munkaadónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasági szerződése alapján a képviseletre jogosult tisztsége ügyvezető (vezető tisztségviselő), aki egyben tag is. Ebben az esetben az egyik tag (aki eddig rendelkezett máshol 36 órán túli munkaviszonnyal, ami megszűnt) elláthatná az ügyvezetői feladatokat például heti 5 órás munkaviszonyban, és a járulékokat ez után fizetné meg, függetlenül attól, hogy nem rendelkezik máshol 36 órán túli munkaviszonnyal?
Tisztelt Szakértő! A magánszemély külföldön szerez bevételt (munkaviszonyban) és a kettős adóztatási egyezmény alapján a bevétel külföldön adóztatandó. Szja belföldön nem terheli a jövedelmet, de járulékot kell fizetni utána. A kérdésünk az lenne, hogy a megfizetett járulékokból érvényesíthető-e a családi járulékkedvezmény? Válaszukat előre is köszönjük.
TISZTELT Szakértő(nő)! Egyik munkatársunk 2010.05.03-tól 2010. 07.16-ig megbízási jogviszonyban dolgozott az Oktatási Hivatalnak, melynek "Összevont igazolása" szerint 26 985 forintot vettek figyelembe nyugdíjjárulék-alapként, és ez után le is vonták a 10 százalékos nyugdíj-járulékot. Ám ezt az összeget nem hajlandó figyelembe venni a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szerv, arra hivatkozva, hogy a kereseti igazolásban szereplő összeg nem éri el a minimálbér 30 százalékát. Joga van-e a nyugdíjbiztosítási adatokat nyilvántartó szervnek felülbírálni, figyelmen kívül hagyni a foglalkoztató által kiadott és a NAV-hoz is bejelentett igazolások tartalmát? Mit lehet/kell tenni ebben a helyzetben a "nyugdíjbiztosítási adatok egyeztetési eljárása" során?! Kérjük, hogy válaszát szíveskedjék tételes joghelyekre való hivatkozással alátámasztani!
Főállású őstermelő kötelezett-e szociális hozzájárulás fizetésére, amennyiben 2017. évi bevétele egymillió forint volt? – kérdezte olvasónk. Dr. Radics Zsuzsanna társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Hogyan folytatható csed és gyed mellett az egyéni vállalkozás, milyen feltételek mellett és milyen fízetési kötelezettségek és mentességek vannak? Milyen formában folytatható a vállalkozás, van-e összeghatár? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.
Köszönöm válaszát. Csak a helyes értelmezés kedvéért: Nem kell levonni a 4+3 százalék egészségbiztosítási járulékot, a 10 százalék nyugdíjjárulékot, és a megbízó sem fizet utána szochót?
Tisztelt Szerkesztő! Az egyéni vállalkozás szüneteltetésének 5 éve 2018. januárjában letelt. Sem a vállalkozás folytatásának tényét, sem a megszüntetést ez ideig nem jelentették be. Tudomásom szerint ebben az esetben automatikusan törlik az egyéni vállalkozást a nyilvántartásból. Ha valóban törölték, akkor is be kell jelenteni a vállalkozás megszüntetését a NAV felé és a helyi önkormányzat felé? Be kell-e nyújtani a megszüntetéskor aktuális bevallásokat? Ha nem törölték a vállalkozást, akkor a szüneteltetést követő naptól a megszüntetés bejelentéséig kell-e a vállalkozónak járulékot fizetnie? Köszönöm szíves válaszát !
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték