Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Adott egy adószám nélküli őstermelő, aki eddig családi gazdaság tagjaként fizette maga után a járulékokat. Ma kiváltotta az adószámát és főállású őstermelő lesz, de továbbra is marad a családi gazdaság tagja. A továbbiakban mi után kell neki járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Adott egy család, melyben anyuka és a gyerekek (16 éven felüliek, felnőttek) önálló adószámmal rendelkező áfamentes őstermelők, apuka pedig munkaviszony mellett áfás egyéni vállalkozó. Amennyiben még az idén létrehoznának egy családi gazdaságot, melyben anyuka lenne a családi gazdaság vezetője, úgy a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni: A családi gazdálkodó mi alapján fizetné a járulékát idén? Az eddigi önálló őstermelői bevétele alapján? Ha szeretnék, hogy a gazdaság áfakörös legyen, akkor mi a helyzet a jelenlegi önálló áfamentes adószámokkal? Válaszát előre köszönöm!
T. Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft. (alakult 2016. áprilisban) az ügyvezető 36 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. 2015. októbertől gyeden, majd gyesen van. 2016. októberben mint főállású katás egyéni vállalkozó jelentkezett be. Ezidáig megfizette az 50 ezer forint katát. Hogyan kellett volna bejelentkeznie és hol, mennyi járulékot kellene fizetnie? Módosítani kellene-e a bejelentőket? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató családi gazdaság regisztrált tagjai a 17 éves gimnazista és a 20 éves egyetemista gyerekek. A családi gazdaság feje, azaz a regisztrált családi gazdálkodó az édesapa. Kérdésem: a gyerekek után a rájuk eső bevétel arányában keletkezik-e járulékbevallási és járulékfizetési kötelezettség mint egy "közönséges" őstermelő esetén, vagy a tanuló jogviszonyukra tekintettel mentesülnek a járulékbevallás és befizetés alól? Válaszát előre is köszönöm. B.B É
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi személynek az alábbi jogviszonyai állnak fenn: - Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló - Kft. tagjaként személyes közreműködésre kötelezett - Katás egyéni vállalkozó A kérdés, hogy milyen járulékot kellene fizetni a kft.-ben és a katában? A kft.-ben a főiskola mellett nem kötelezett minimum járulékot fizetni. A személyesen közreműködő kft.-tag csak 25 ezer katát fizet. DE! ha a katát és a főiskolát nézzük, akkor aszerint 50 ezer a kata. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nek kell-e 08-as járulékbevallást küldenie, ha nincs alkalmazottja, illetve járulékköteles kifizetése sincs?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. A vállalkozást egy külső (harmadik) személy irányítja mint ügyvezető – alkalmazotti jogviszonyban. Az egyik tulajdonos sem végez semmilyen tevékenységet a vállalkozásban. Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a két tulajdonosnak, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? Sem más járulékfizetési jogviszonya. Válaszát előre is köszönöm.
Munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e, vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Internetes értékesítéssel foglalkozó svájci cég magyarországi raktárból szolgálja ki a vevőit. A raktárban egy magyar alkalmazott fogadja a beérkezett árut és azt onnan továbbítják a megrendelő címére, csomagküldő cég segítségével. A raktárban nem történik értékesítés, csak logisztikai koordináció. Kérdés: a magyar alkalmazott bejelentését és járulékfizetését megteheti a cég saját maga is adószám hiányában, vagy csak képviselő bevonásával? Köszönettel: Szabó Attila
Adott egy betéti társaság, ahol 50-50%-ban van két tulajdonos. A beltag más munkáltatónál heti 40 órát elérően munkaviszonyban van, viszont a kültagnak ez lenne a főállása. Kérdéseim az alábbiak: 1. Ha munkaviszony keretében foglalkoztatott a magánszemély tag, akkor vonatkozik-e rá a teljes körű munkaidő-nyilvántartás (szabadság, túlóra, munkaidő), vagy mivel tulajdonos, ezeket nem szükséges figyelembe venni? Ebben az esetben milyen jogviszonykód alapján történhet a biztosítotti bejelentés? 2. Amennyiben a kültag egyben a bt. képviselője és személyesen is közreműködik, akkor ezt is megteheti munkaviszony keretében? 3. Ha a kültag egyben katás egyéni vállalkozó is, akkor hogyan alakulna a járulékfizetése és a jogviszonya a bt.-ben? Várom megtisztelő válaszukat.
Nem közhasznú nyugdíjas klub célszerinti tevékenységi körébe tartozik a hagyományőrzés. Ennek kapcsán nótadélutánt szervez, ahol belépőt szed. Az előadáson meghívott művészek lépnek fel, akiket a klub kávéval, üdítővel vendégel meg. Kérdésünk, hogy ez a vendéglátás adó- és járulékköteles-e?
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. alapítóokiratában az szerepel, hogy az társaság ügyvezetését egy magánszemély (aki nem tagja a kft.-nek) megbízási jogviszonyban látja el, az ügyvezető egy személyben önállóan jogosult jegyezni a céget. Kérdésem az, hogy ebben az esetben a kft. tagjának (személyesen nem működik közre a cégben) van-e járulékfizetési kötelezettsége? Máshol nincs a tagnak biztosítással járó jogviszonya. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék önöktől állásfoglalást kérni. Egy magyarországi kft. főtevékenysége „Egyéb épületgépészeti szerelés”. Egyéb tevékenységek között szerepel a munkaerő-kölcsönzés. Ausztriába és Németországba szeretne munkavállalókat kölcsönözni, üzemben történő betonelemek gyártásához. A kölcsönzés időtartama várhatóan 5-6 hónap lesz. Ausztriában fiókteleppel rendelkezik, Németországban csak az szja befizetéséhez szükséges adószámmal bír. Mind a két esetben rendelkeznek A1-es nyomtatvánnyal. Hol lesz az adó- és járulékfizetési kötelezettség az Ausztriába illetve és Németországba kölcsönzött munkavállalók esetében? Tisztelettel Koller Gábor
Egy magánszemély élelmiszeripari technológiát dolgozott ki, melyet egy cégben hasznosítanak. A hasznosítás után a cég a magánszemélynek a szerződés alapján forgalomarányosan díjat fizet, melyet adóévente állapítanak meg, de a tényleges kifizetés éven túli (több év után) határidőben valósul meg szerződés szerint. A kérdés: - a cég a magánszemélynek kifizetett díjat elszámolhatja-e az érintett adóévben a költségei között? - a cég a kifizetendő összeg után milyen adókat köteles elszámolni, illetve levonni az oltalom alá nem helyezett szellemi tulajdon hasznosítása után? - a cég mikor köteles az fizetendő adókat levonni és bevallani? - a magánszemély milyen adókat, járulékot köteles fizetni amennyiben a szellemi tulajdon nincs oltalom alá helyezve?
Magyarországon alapított, magyar bt. magyar állampolgárságú, magyar lakcímmel rendelkező bel- és kültagjának németországi munkavégzésekor hogyan alakul a járulékfizetése? A beltag főfoglalkozású vállalkozó, gázszerelésre szakképzett. A kültag alkalmazott, ügyvezető és gázszerelésre betanított munkás (2014.03.15-től az ügyvezetés csak alkalmazottként, vagy megbízási szerződés alapján lehetséges). Németországi munkavégzésük huzamos időre szólna. Hol kell megfizetni a járulékokat, a magyar vagy a német szabályok szerint?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték