2496 találat a(z) járulék cimkére

Őstermelő biztosítása Kérdés

Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású egyéni vállalkozó tevékenységét 2018. január 8. napjától szünetelteti, legfeljebb 2. évig. E tevékenysége mellett mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytatott. Mivel a vállalkozásában a biztosítási idő szünetel, mezőgazdasági őstermelőként válhat-e biztosítottá, mint nem kezdő, mert ezen tevékenységét 2016 óta folytatja. Helyesen járok-e el, ha bejelentem T1041-es nyomtatványon 2018. 01. 09. napjától mint főfoglalkozású mezőgazdasági őstermelőt, és az előző évben e tevékenységből megszerzett jövedelem 20 százalék után negyedéves bevallás, illetve befizetés mellett szerzek biztosítást, szolgálati időt? Ebben az esetben vonatkozik-e a kötelező minimálbér utáni járulékfizetési kötelezettség? A szünetelést éven belül hányszor élesztheti fel a vállalkozó? A 2 éves szünetelési maximum korlát ilyen esetben honnan számolandó? Köszönettel!

Kiva alatt ügyvezető járulékfizetése Kérdés

Kedves Szakértők! Az ügyvezető eddig munkaviszonyban látta el az ügyvezetői teendőit, s a cége belépett a kiva alá 2018.01.01-től. Biztos, hogy megteheti, hogy ugyanúgy munkaviszonyban lássa el a teendőket, s a járulékfizetésében a változás csupán a szocho+szakképzési hozzájárulás helyett fizeti negyedévente a 13 százalék kivát (mármint természetesen, most csak a kivának ezt a részét illetően)? Köszönettel.

Kell-e társasági szerződést módosítani – ügyvezető Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak a beltagja és a kültagja is ügyvezető (nem munkaviszonyban látják el). Kell-e társasági szerződést módosítani amiatt, hogy az egyik ügyvezető munkaviszonyban szeretné ellátni az ügyvezetést? Elég egy hivatalos, tanukkal láttamoztatott megállapodás a tagok között erről? Vagy egy ügyvédi feljegyzés kell erről? A kültag-ügyvezető főállású egyéni vállalkozó és 2017-ben egyéni vállalkozóként fizette a járulékot. Most 2018-ban katás egyéni vállalkozó szeretne lenni, nem szeretne járulékot fizetni a társaságban mint társas vállalkozó. Ügyvezető szeretne maradni a bt.-ben, de csak munkaviszonyban, minimális (heti 2 óra) óraszámban, ebben az esetben egyéni vállalkozóként fizetné az 50 ezer forint katát. A NAV előtt melyik állja meg a helyét, hogy ne minősítsék társas vállalkozónak? Válaszát előre is köszönöm!

Járulékfizetési kötelezettség rendezése Kérdés

Tisztelt Szakértők! Tavalyi év decemberében tettük fel fenti témában kérdésünket (http://adozona.hu/kerdesek/2017_12_19_Jarulekfizetesi_kotelezettseg_ren_nwn) melyre Hunyadné Szűts Veronika szakértőjük válaszolt, melyet ezúton is köszönünk! Fenti kérdésünk kapcsán az alábbiakat közöljük: a volt munkavállalónak bírósági végzés alapján elmaradt munkabér (bruttó) került kifizetésre, melyről nyilatkozat van. A munkavállaló a bruttó bérét kapta meg átutalással, így a járulékok közül az szja, nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulékokat neki kell rendeznie az adóhatóság felé. Kérdésünk utolsó része arra vonatkozott, hogy ezt hogyan tudjuk az adóhatóság felé bejelenteni vagy jelezni? Természetesen tudjuk, hogy van nekünk is ezzel kapcsolatban adófizetési kötelezettségünk (szocho és szakképzési járulék). Segítségüket előre is köszönjük!

Gyed melletti ügyvezetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett a várandós kismama tag és ügyvezető egy kft.-ben, személyesen közreműködik. A kérdésem pedig a következő: a 36 órát meghaladó munkaviszony esetében gyeden van, akkor a saját kft.-ben a személyes közreműködés esetén fennáll-e a járulékfizetési kötelezettség? Válaszát nagyon szépen köszönöm!

Biztosítási jogviszony kft.-k ügyvezetőjeként Kérdés

A magánszemély két egyszemélyes kft.-t alapított, mindkettőben ő a személyes közreműködő, és ügyvezető is megbízási jogviszonyban. Mindkét kft.-ben meg kell fizetnie a társas vállalkozóra vonatkozó minimum járulékokat, vagy van-e más lehetőség?

Egyéni vállalkozó EGT-tagállamban is vállalkozó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném az Önök segítségét. Magyarországi egyéni vállalkozó Ausztriában is egyéni vállalkozóvá vált. Ausztriában megfizeti a járulékokat. Magyarországon az Egészségbiztosítási Pénztárhoz bejelentette a "Bejelentő lap taj számmal rendelkező személy részére, aki EGT-tagállamban vagy egyezményes államban biztosított" nyomtatványon, hogy Ausztriában önálló vállalkozói jogviszonyt létesített. Taj száma Magyarországon ezáltal csak sürgősségi ellátásra jogosítja, kint vált biztosítottá. Kérdésem arra irányulna, hogy magyarországi egyéni vállalkozása milyen státuszba kerül, ugyanis ilyen jogviszony nem jelölhető, hogy EGT-tagállamban egyéni vállalkozó? Terheli-e járulékfizetési kötelezettség Magyarországon, ha igen, akkor mennyi? T1041-es és T101E nyomtatványon kell-e jelenteni ezen státuszát és hogyan? '58-as bevallás beadására kötelezett-e? Válaszát köszönöm!

Egyetemista őstermelő Kérdés

Tisztelt Szakértő! Nappali tagozatos egyetemista kiegészítő tevékenységű őstermelőnek minősül-e, illetve kell-e beadnia '58-as negyedéves bevallást? Kezdő őstermelőként vonatkozik-e rá bármilyen járulékfizetési szabály? Válaszukat előre is köszönöm, és mihamarabb várom. Üdvözlettel: Fejes Ilona

Gépjármű-költségelszámolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megtudni, hogy az adós gépjárműelszámolás költsége járulékalapot képező jövedelem-e. Válaszát előre is köszönöm!

Adó és járulék befizetések Esemény

Adó és járulék bevallások Esemény

Bevallás a hozzájárulási adó és járulék kötelezettségeiről Esemény

2018. január 12.

Családi gazdálkodó Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy külföldi magánszemélynek Németországban van főállása, Magyarországon családi gazdálkodóként tevékenykedik, ahol tételes költségelszámolást választott. Jelezte a német egészségbiztosítónál, hogy Magyarországon is keletkezik jövedelme. A német tb szerv a magyar bevételét hozzávette a német bevételéhez (feltételezhetően helyesen, figyelemmel a 883/2004 EK rendelet 13. cikkére, hiszen csak egy tagállamban lehet valaki biztosított), és ez alapján állapította meg a járulékot. Kérdésként merül fel, hogy a Németországban a magyar őstermelői bevételre megállapított járulékokat ő Magyarországon – tekintettel, hogy tételes költségelszámoló – levonhatja-e költségként vagy figyelembe veheti-e jövedelemcsökkentő tételként? Ha igen, akkor milyen jogszabály alapján, és kell-e ehhez valamilyen igazolás a külföldi tb szervtől? Válaszát előre is köszönöm!

Egyéni vállalkozó kismamát megillető ellátások Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen megállapítani a kismamát megillető ellátásokat és azok alapját az alábbi szituációban: - Főállású katás egyéni vállalkozó volt 2016.10.13-tól 2017.06.30-ig. - Ezt követően kilépett a katából és 36 órát meghaladó munkaviszonya volt 2017.07.01-től 2017.10.16-ig. A munkaviszony alatt 5 nap táppénz volt. - 2017.10.17-től szünetelteti az egyéni vállalkozását, máshol nincs biztosítása. A babát 2018.08. hóra várja. Ha most befejezi a vállalkozás szüneteltetését, jogosult lesz-e táppénzre, csedre, gyedre? Hogyan kell kiszámítani az ellátások alapját? Ha egyéni vállalkozóként csak a minimumjárulékot fizeti, de nem veszi ki jövedelemnek, akkor az nem minősül tényleges jövedelemnek? Ha a baba születése előtt elmegy táppénzre, akkor a táppénz időszaka a csed igénylésnél beleszámít az igénylést megelőző 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonyba? Előre is nagyon köszönöm a segítségét!

Kft. nyugdíjas ügyvezetője Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját jogú nyugdíjas tulajdonos tagja egyben a kft. ügyvezetője (önálló aláírási joggal). A társasággal nem áll sem megbízási, sem munkaviszonyban, ügyvezetőként szerepel a cégkivonaton, az ügyvezetői feladatokat ténylegesen ellátja. A társaságtól semmilyen jövedelmet nem vesz fel. (Más társaságnál nem rendelkezik semmilyen jogviszonnyal.) Kérdésünk: a fenti esetben kötelezett-e járulékfizetésre a nyugdíjas tag-ügyvezető? Ha igen, akkor milyen járulék fizetésre kötelezett? Köszönettel a válaszért!