Tisztelt Szakértő! Az az őstermelő, akinek az előző évi bevételének a 20 százaléka az éves járulékalapja, és 4 százalék természetbeni járulékot, 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet, milyen egészségügyi ellátásban részesülhet (gondolom táppénzre nem jogosult), és mennyi szolgálati időt szerez? Szociális hozzájárulást kell fizetnie? Köszönöm válaszát előre is!
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél évek óta elfogadásra, és előírásra kerül az osztalék. A cég anyagi lehetősége nem engedte idáig, és a közeljövőben sem, hogy a tagok számára kifizesse az osztalékot. A kft. a tagokkal szembeni kötelezettségként tartja nyilván ezt az összeget, most már 30 milliót. Kérdésem: elengedhetik-e a tagok a kft.-vel szembeni követelésüket? Ha igen, milyen jegyzőkönyvet kell erről a tényről írni, és milyen jogszabály vonatkozik erre a lehetőségre? Valamint kérdezem még, hogy a kft.-nek milyen adó-, illeték-, illetve járulékfizetési kötelezettsége keletkezik az elengedett kötelezettség leírásából? A társaságiadó-alap hogyan változik ezáltal? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: BM
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem lánya pályázat miatt kiváltotta az őstermelői igazolványát. Belgiumban dolgozik, munkaviszonyban, illetve tanul is még kint. Őstermelőként itthon biztosított lesz? Kell neki járulékbevallást beadni, illetve járulékot fizetni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magyar állampolgár és egy ukrajnai állampolgár Magyarországon céget alapított, mindkét tulajdonos egyben ügyvezető is (önálló képviselettel). A hozzáférhető leíratok és a Tbj. iránymutatása szerint nem vonatkozik rá a közösségi tagállam szerinti előírás, így nem tudom eldönteni, hogy az általános szabályok szerint kell eljárni, azaz Magyarországon be kell jelenteni és járulékot kell utána fizetni, vagy miután van kézbesítési megbízott, nem szükséges az ukrajnai ügyvezető bejelentése? Köszönettel: Gergely Julianna könyvelő
Tisztelt Adózóna! Az alábbi ügyben szeretném a szakmai véleményüket kérni: A társaság formája zrt. A társaság alapítója két fő. Az egyiknek 90 százaléknyi részesedése van, a másiknak 10 százalékos. A 90 százalékos részvényes rokkantsági ellátásban részesül. A 10 százalékban részvényes 2017.07.11-től a társaság vezérigazgatója és a munkáltatói jogok gyakorlója. Az alapszabály szerint ezen feladatot megbízási jogviszony keretében látja el. A megbízás határozatlan időre szól. A megbízás alapján havi bruttó 40 ezer forint tiszteletdíjat kap. A társaságban munkaviszony keretében is munkát végez heti 20 órában. A munkaköre klímaszerelő. 2017. 07. hó 11-től bejelentettem a 17T1041-en, mivel a fenti díjazás alapján biztosított: biztosítási jogviszony kódja: 1202, munkakör Feor: 1210 (gazdasági szervezet vezetője) A 1708/ júliusi bevallásban már két jogviszonyt jelentettem. Egyik a heti 20 órás munkajogviszony, a másik a megbízási jogviszony 41 kóddal. A törvényi előírások figyelembe vételével jól bíráltam el a jogviszonyokat? Esetleg nem jön be a minimum járulékfizetési kötelezettség? Fáradozásukat és válaszukat előre is köszönöm. Üdvözlettel: Téglásné Lippert Erika könyvelő e-mail cím: erikateglasne@gmail.com
A dolgozó év elején igényelte a családi kedvezményt, amit jól töltött ki egy gyerekre és beírta, hogy élettársa van, akivel közösen érvényesítik. Az élettársának van további két gyermeke, akik miatt én úgy gondoltam, hogy ebben az esetben kaphatja az 1 gyermek után a 220 000 Ft/hó kedvezményt, mivel megosztják az anya kedvezményét. De aztán olvastam, hogy élettársak ezt nem tehetik csak év végén, viszont 6 hónapig így ment neki. (Járulékból nem vette igénybe csak az szja-ból.) Mit kell ilyenkor tenni? Hogyan lehet ezt javítani, milyen büntetést kell fizetni utána?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéshez kérem szíves állásfoglalását: Az szja törvény 1. számú mellékletének 7.34 pontjában foglaltak adómentes bevételnek minősülnek. Az eho törvény 3. § (5) pontja szerint az szja törvény szerint adómentesnek minősített jogcímek után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Azonban a tb törvényben nem találtam ilyen kitételt. Kérdésem, hogy az szja törvény szerint adómentes bevételnek minősített tételek után meg kell-e állapítani a járulékfizetési kötelezettséget (mind a kifizető, mind a bevételt szerző szempontjából szeretnék választ kapni)? Válaszát előre is köszönöm.Üdvözlettel: Varró Mária
Tisztelt Szakértő! Leszázalékolt egyéni vállalkozónak milyen járulékfizetési kötelezettsége van? 80 százalék a leszázalékolás mértéke. Az öregségi korhatárt még nem töltötte be. Köszönöm a válaszát: Zsu
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk kft.-je alig működik, havonta 1-2 számlát bocsát ki, az ügyvezető tényleges munkavégzése havi 1-2 óra, vagy annyi sem. A kft.-nek két tulajdonosa van, az egyikük nem ügyvezető, nem közreműködő tag, a másik alkalmazottként, heti 10 órában van bejelentve. A cég nem termeli ki az ügyvezető járulékait és a bejelentett bérét, így a tagikölcsön-állomány hónapról hónapra növekszik. A céget megszüntetni NAV-os tartozás miatt nem tudják. Nem szeretné a tagi kölcsönt tovább növelni, sem a NAV-os tartozást. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben milyen törvényes lehetőségei vannak a kft.-nek? Hogyan lenne érdemes az ügyvezetőt foglalkoztatni erre a havi pár órára úgy, hogy az alkalmazás, a bér és a járulékok a tényleges munkát fedjék le és a cég elkerülhesse mind a NAV-os járuléktartozás, mind a tagikölcsön-állomány növekedését? Válaszát előre is köszönöm!
Egy kft. magánszemélytől bérelte irodáját 2008-2009-ben. A havi adó- és járulékbevallásába a magánszemély bérleti díját és a kapcsolódó adókat beállította a magánszemély számlája alapján, annak ellenére, hogy a számlázott bérleti díjat a mai napig nem fizette ki. A bevallás önellenőrzésére nem került sor. A kft. könyveiben a kifizetetlen bérleti díjat kötelezettségként mutatja ki. Kérdésem az, hogy kifizethető-e ez a bérleti díj 2017-ben adómentesen?
Hivatásos sportoló megbízási jogviszony keretében biztosítottá vált egy sportklubnál. (A járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát.) Ha emellett mezőgazdasági őstermelőként is tevékenykedik, akkor őstermelőként kell járulékot fizetnie?
Kedves Szakértő! Szeretnénk szakmai segítségét kérni abban, hogy hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott felsőfokú szakmai gyakorlatosok esetén van-e járulék levonási kötelezettség? A díjazás nem haladja meg a minimálbér összegét havonta, tehát az szja törvény szerint adómentes juttatásnak minősül. A hallgatókra a 2011. évi CCIV. nemzeti felsőoktatási törvény 44. § (1) a) bekezdés vonatkozik. A hallgatói munkaszerződés alapján képzési program, a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat, gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatók nem minősülnek biztosítottnak, ezért véleményünk szerint járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik (nyugdíj-, egészségbiztosítási, munkaerő-piaci járulék). Szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli-e a munkáltatót az esetükben? Együttműködési megállapodás alapján, összefüggő középiskolás szakmai gyakorlat esetén a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott gyakorlatosokkal megegyező az eljárásrend, adó- és járuléklevonás, illetve szociálishozzájárulásiadó-fizetés tekintetében? Kérjük a fentiekben szíves segítségét, megerősítését. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Jelenleg egy evás kft. tagja vagyok, és egyéni vállalkozóként bejelentkeztem a kata alá. 40 év szolgálati idővel mentem nyugdíjba, nem töltöttem be a rám érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt. A járulékokat mint egyéni vállalkozó szándékozom megfizetni. Főállású kiadózónak minősülök-e vagy sem? Személyesen közreműködök a kft. tevékenységében és csak osztalékot veszek ki, van-e járulékfizetési kötelezettségem? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Adózóna!! Az egyszemélyes kft. tulajdonosa az ügyvezetést az alapító okirat alapján megbízási jogviszonyban látja el. Két alkalmazottja lesz. A kérdésem az lenne,hogy az ügyvezetőnek mi alapján kell a járulékot megfizetnie? Kötelezően rá is vonatkozik hogy a minimálbér (127 500 forint) után fizessen? A munka nagy részét az alkalmazottak fogják elvégezni. Köszönöm a segítséget! Üdv Éva
Tisztelt Cím! Egyéni ügyvédi iroda egyetlen ügyvédje szünetelteti a kamaránál az ügyvédi tevékenységét, pecsétjét leadta. Mi a helyzet ilyenkor a vállalkozással, tekintve, hogy társas vállalkozónak minősül? Mentesül a járulékfizetés alól? Szüneteltethető az egyéni ügyvédi iroda, és nem kell beadni például egy évig semmilyen bevallást? Köszönöm válaszukat
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték