Előadások során már többször felvetődött, hogy mikor érdemes megállapodást kötni az egészségügyi szolgáltatásokra és mikor kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Vázoljuk, mi a hasonlóság és különbség az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás és az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés között.
Tisztelt Szakértő! Arra a kérdésre szeretnék választ kapni, hogy a rokkantsági ellátásban részesülő személynél beszámít-e a jövedelembe az éves keretösszegig juttatott 100 ezer forint készpénz? Három egymást követő hónapban nem haladhatja meg a "jövedelme" a minimálbér másfélszeresét. Csak a járulékköteles jövedelem esetében számít ez, vagy erre a juttatásra is vonatkozik a korlát? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az ehotörvényben mentességként szerepel a Tbj. szerinti járulékalapot képező jövedelem. Azon jövedelem, amely alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, beletartozik-e ebbe a mentességi körbe, ergo az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése esetén nincs ehofizetési kötelezettség? Az ehotörvény 3. § 3. bek. (5) pontja még 2010-ben egyértelműen felsorolta, hogy ebből a szempontból az egészségügyi szolgáltatási járulék is ide értendő, de a 2011-es jogszabály-módosulás után nincs meg ez az egyértelműsítés (ami lehet, hogy nem jelent tartalmi változtatást), és bizonytalan vagyok abban is, hogy egy tételesen fizetendő járulék esetében hogyan lehet, illetve lehet-e egyáltalán értelmezni a járulékalapot. Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Bt. kültagja lett a végelszámoló, akinek nincs máshol 36 órás munkaviszonya. A végelszámolási teendőket elláthatja-e heti 2 órás munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban napi 2 órában a minimálbér 30 százaléka alatti jövedelemmel? Vagy meg kell fizetnie a minimálbér után a járulékokat? Köszönettel: Fidler Gáborné
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni: Adott egy bt egy kültaggal és egy beltaggal. A beltag adótartozás miatt nem lehet képviselő, de ő végzi a munkát mint kisadózó. Tehát utána fizetjük az 50 ezer forintos járulékot. A kültag, aki a képviselő, jelenleg nem rendelkezik bejelentett állással. De ő csak a képviselője lesz a cégnek, tényleges munkát nem végez a bt.-ben. Kell-e, és ha igen, milyen járulékot fizetni utána? Ő nem lesz kisadózó, munkát nem végez. Ha képviselő, és nincs máshol állása, itt terhelné a minimálbér járuléka? Vagy ha bejelentjük kisadózónak, akkor rá is fizetni kell a havi 50 ezer forintot? Vagy lehet megbízási jogviszonyban, és az ügyvezetésért kap mondjuk havi bruttó 10 ezer forint kisösszegű megbízási díjat? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! Adott egy bt., amely a beltagját bejelentette a kata hatálya alá. A kültagok személyesen nem működnek közre a bt. tevékenységében, így ők nem kataalanyok. A bt. a bevételét – megállapodás szerinti arányban – feloszthatja a beltag és a kültagok között úgy, hogy már semmilyen adó- és járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik a kültagok vonatkozásában? Válaszát előre is köszönöm! M. Erika
Ügyfelem lányával tanulmányi szerződést szeretne kötni (aki jelenleg nincs semmilyen jogviszonyban a kft.-nél). Van-e erre lehetőség, ha igen, a megfizetett tanulmányi költségeket milyen járulékfizetés terheli? (Jelenleg van munkahelye a lánynak, de ott a tanulmányi költségek finanszírozását nem vállalják.) Köszönettel várom válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Tagi jogviszonyos járulékfizetési kötelezettsége nem állt fenn gyes miatt. A gyes lejárt, így a járulékkötelezettsége ismét fennáll. A kérdésem arra vonatkozik, hogy igénybe vehető-e utána a gyes után foglalkoztatottak szociálishozzájárulásiadó-kedvezménye. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 48 éves, főállás melletti őstermelő vagyok, munkaviszonyom 04. hóban megszűnt, ezután munkanélküli ellátást kaptam, mely 08. hóban járt le. A munkaügyi központ tájékoztatása szerint 45 nap után főállású őstermelőnek be kell jelentkeznem. Számításaim szerint már van közel 20 év szolgálati időm (folyamatban van a szolgálati idő összeszámítása), kérdésem, hogy milyen járulékokat és mi alapján kell fizetnem? Szíveskedjen megválaszolni mindkét esetre, tehát ha megvan a 20 év, vagy ha még nincs, akkor hogyan alakul a járulék fizetése. Több helyről azt az információt kaptam, hogy ha már megvan a 20 év, akkor nem kell fizetnem járulékot, mert már megszereztem a nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt. Ha valóban így van, akkor a 7110 forintot kell havonta fizetni?
Tisztelt Szakértő! Amennyiben foglalkoztatási szövetkezet a tagi munkavégzési jogviszonyban lévő tagját munkaerő-kölcsönzés keretében kölcsönadja, a tag jövedelmére tekintettel milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek állnak fenn? A szövetkezetnél milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a bevétel után? Köszönöm.
Van-e olyan megoldás, amellyel egy nyugdíjas, 50 százalékban kft.-tulajdonos ügyvezető a 7110 forintos járulékfizetést elkerülheti? Ha ugyanez a tulajdonos ügyvezető kiváltja az egyéni vállalkozást indít, és belép a katába, a 25000 forint megfizetésével elkerüli-e a fenti 7110 forintos járulékot? Kiszámlázhatja-e a saját kft.-jének a könyvelési szolgáltatását az egyéni vállalkozása keretében?
Tisztelt Szakértő! Magyar zrt. igazgatósági elnöke holland állampolgár, akinek tiszteletdíjat kell kifizetni. Nem rendelkezik adó- és taj számmal. A nagy összegű kifizetésből kell-e járulékot vonni, és ha kell, kell-e taj számot igényelni, hogy a '08-as bevallásba is betehessük?
Egy kft.-ben a fiammal – ő a kft.-ben főállású munkavállaló – együtt vagyunk 50-50%-ban tulajdonosok és ügyvezetők. Nekem milyen járulékfizetési kötelezettségem van, ha nem veszek fel jövedelmet és személyes közremüködésre sem vagyok kötelezett? A járulékfizetési kötelezettséget megbízási szerződéssel kiválthatom-e, és ha igen, akkor a 08-as bevallásban milyen kódot kell használni? Van-e a megbízási szerződésnek értékhatára, és milyen egyéb adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár?
A nyugdíjas szövetkezetek létrejöttéhez kapcsolódóan több, közterhet megállapító jogszabály (például a társasági adóról, a személyi jövedelemadóról, a szociális hozzájárulási adóról, a társadalombiztosításról, a szakképzési hozzájárulásról és az általános forgalmi adóóról szóló törvény) is változik.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Lehet-e főállású katás (egy betéti társaságban) valaki úgy, hogy mellette egy kft. tulajdonosa, amelyben ügyvezető is? Vagy a kft. a főállása, itt fizet a minimálbér után járulékot és csak kiegészítő katás lehet 25 ezer forintos közteher megfizetése mellett? Ha a kft. semmilyen tevékenységet nem végez, akkor mi a helyzet? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Urbán Ágnes
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték