A NAV közölte a 2018-as havi minimálbér, a garantált bérminimum, illetve ezek 30 százalékának, továbbá harmincadrészének összegét, amelyek kiindulópontjai a járulékfizetési kötelezettség megállapításának.
Kéttagú kft.-ben mindkét tag ügyvezetőként van megjelölve. Az egyik főállású egyéni vállalkozó, a másik tag eddig megbízási szerződés alapján a kft.-ben volt biztosított. A mai nappal bejelentkezett katás egyéni vállalkozónak, melyet főállásúként kíván folytatni. Kérdésem, hogy e két főállású egyéni vállalkozóval a kft. hogyan fog működni, a kft.-ben ki után mit kell fizetni? Válaszukat tisztelettel köszönöm.
Bt. nyugdíjas kültagja megbízásban nulla forintért éves szinten munkát végez a bt.-ben (nem folyamatos a munkavégzés, alkalmi kisegítés). Kell-e utána valamilyen járulékot fizetni, ha nem vesz fel munkabért, mert e családi bt.-ben az ügyvezető után fizetnek 25 000 forint katát.
Tisztelt Szakértő! Főfoglalkozású társas vállalkozó a társaságtól díjazásban nem részesül, az adott esetben azonban külföldi kiküldetés miatt napidíjat kapott. Az szja-számításnál figyelembe vett jövedelem ez a napidíj. A járulékalap számítása során rá minimum járulékfizetési előírások vonatkoznak. Kérdésem, hogy ha a kapott napidíj összesen kevesebb, mint a rá vonatkozó minimálbér vagy annak 1,5-szerese, akkor is csak a minimálbér, illetve annak másfélszerese után fizeti meg a járulékokat, vagy a személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelmet nulla forintként értelmezve megfizeti a minimálbér utáni összeget, és a napidíjra ezen felül fel kell-e számolnia a járulékokat külön? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaságban többes jogviszonyú magánszemély esetében szeretném a tájékoztatásukat kérni minimálbér vagy garantált bérminimum utáni járulékfizetés témában. A társaságban a személyes közreműködést és az ügyvezetést is ugyanazon személy végzi. A társasági szerződésbe bele van foglalva, hogy az ügyvezetői jogviszonyt munkaviszony keretében végzi. A személyes közreműködés tevékenysége szakképzettséget igényel. 2012.01.17-ei NAV tájékoztató alapján az ügyvezetésre tekintettel nem lehet előírni a garantált bérminimum utáni járulékfizetést, az teljesíthető a minimálbér után. Amennyiben az adott magánszemély után a társaság az ügyvezetésre tekintettel megfizeti a minimálbér után a járulékot, a további jogviszonyaira mentesül a minimális járulékfizetés alól? A személyes közreműködésre ebben az esetben már nem kell megfizetni a járulékot, mivel az ügyvezetésre megfizette? A másik verzió, hogy ebben az esetben – mivel végzettséghez kötött a tevékenysége – mindenféleképpen meg kell fizetni a garantált bérminimum után a járulékot, és az ügyvezetésére tekintettel nem kell megfizetni a járulékot? Legyenek szívesek megírni, hogy mi lenne a helyes megoldás. Segítségüket előre is köszönöm. Üdvözlettel: Czakóné Kovács Tünde
Tisztelt Szakértő! Egyidejűleg két társas vállalkozásnál lévő tagi jogviszonynál az alábbi esetben a tag hol köteles a minimum járulék megfizetésére? A tag választása szerint a bt.-ben lenne főállású katás társas vállalkozó, a magasabb összegű, 75 ezer forint tételes adó megfizetésével. A kft.-ben tagként nem venne fel jövedelmet, de munkaviszonyban – napi két órában – végezne tevékenységet. A kft.-ben akkor mentesülne a minimum járulékfizetés alól, ha a bt.-ben megfizetné azt, vagy heti 36 órát meghaladó foglalkoztatása lenne. Kérdésem az, hogy a bt.-ben megfizetett magasabb összegű adó fedezi-e a minimum járulékfizetési kötelezettséget, azaz így mentesítheti-e a tagot a minimum járulékfizetés alól a kft.-ben? Előre is köszönöm szépen a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő. Adott egy adószám nélküli őstermelő, aki eddig családi gazdaság tagjaként fizette maga után a járulékokat. Ma kiváltotta az adószámát és főállású őstermelő lesz, de továbbra is marad a családi gazdaság tagja. A továbbiakban mi után kell neki járulékot fizetnie?
Tisztelt Szakértő! Adott egy család, melyben anyuka és a gyerekek (16 éven felüliek, felnőttek) önálló adószámmal rendelkező áfamentes őstermelők, apuka pedig munkaviszony mellett áfás egyéni vállalkozó. Amennyiben még az idén létrehoznának egy családi gazdaságot, melyben anyuka lenne a családi gazdaság vezetője, úgy a következő kérdésekre szeretnénk választ kapni: A családi gazdálkodó mi alapján fizetné a járulékát idén? Az eddigi önálló őstermelői bevétele alapján? Ha szeretnék, hogy a gazdaság áfakörös legyen, akkor mi a helyzet a jelenlegi önálló áfamentes adószámokkal? Válaszát előre köszönöm!
T. Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft. (alakult 2016. áprilisban) az ügyvezető 36 órás munkaviszonyban dolgozik egy cégnél. 2015. októbertől gyeden, majd gyesen van. 2016. októberben mint főállású katás egyéni vállalkozó jelentkezett be. Ezidáig megfizette az 50 ezer forint katát. Hogyan kellett volna bejelentkeznie és hol, mennyi járulékot kellene fizetnie? Módosítani kellene-e a bejelentőket? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Mezőgazdasági tevékenységet folytató családi gazdaság regisztrált tagjai a 17 éves gimnazista és a 20 éves egyetemista gyerekek. A családi gazdaság feje, azaz a regisztrált családi gazdálkodó az édesapa. Kérdésem: a gyerekek után a rájuk eső bevétel arányában keletkezik-e járulékbevallási és járulékfizetési kötelezettség mint egy "közönséges" őstermelő esetén, vagy a tanuló jogviszonyukra tekintettel mentesülnek a járulékbevallás és befizetés alól? Válaszát előre is köszönöm. B.B É
Tisztelt Szakértő! Egy belföldi személynek az alábbi jogviszonyai állnak fenn: - Felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló - Kft. tagjaként személyes közreműködésre kötelezett - Katás egyéni vállalkozó A kérdés, hogy milyen járulékot kellene fizetni a kft.-ben és a katában? A kft.-ben a főiskola mellett nem kötelezett minimum járulékot fizetni. A személyesen közreműködő kft.-tag csak 25 ezer katát fizet. DE! ha a katát és a főiskolát nézzük, akkor aszerint 50 ezer a kata. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nek kell-e 08-as járulékbevallást küldenie, ha nincs alkalmazottja, illetve járulékköteles kifizetése sincs?
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. A vállalkozást egy külső (harmadik) személy irányítja mint ügyvezető – alkalmazotti jogviszonyban. Az egyik tulajdonos sem végez semmilyen tevékenységet a vállalkozásban. Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a két tulajdonosnak, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? Sem más járulékfizetési jogviszonya. Válaszát előre is köszönöm.
Munkavállaló fizetés nélküli szabadságot igényel. Járulékbevallási és -fizetési szempontból milyen kötelezettségei vannak a munkáltatónak és a munkavállalónak? Biztosított jogkörbe tartozik-e, vagy milyen feltételekkel tartozik biztosított körbe? Ha kell maga után fizetnie egészségbiztosítási járulékot, akkor azt hogyan teheti meg? Visszamenőlegesen lehet-e, kell-e járulékot fizetni? Milyen következményei vannak, ha nem fizeti maga után a meghatározott járulékot? Széles Imre tb-szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Internetes értékesítéssel foglalkozó svájci cég magyarországi raktárból szolgálja ki a vevőit. A raktárban egy magyar alkalmazott fogadja a beérkezett árut és azt onnan továbbítják a megrendelő címére, csomagküldő cég segítségével. A raktárban nem történik értékesítés, csak logisztikai koordináció. Kérdés: a magyar alkalmazott bejelentését és járulékfizetését megteheti a cég saját maga is adószám hiányában, vagy csak képviselő bevonásával? Köszönettel: Szabó Attila
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték