Katás bt. beltagja veszélyeztetett terhesség miatt betegállományban van, huzamosabb ideig gyermeke születését követően sem fog dolgozni. Mi lesz az ügyvezetéssel és a társadalombiztosítással? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
A "Juttatások megbízási szerződéssel foglalkoztatottaknak" cikkben az olvasható, hogy idézem "Megbízási jogviszonyban a tevékenység ellenértéke a megbízási díj, amelyből magánszemélyt 15 százalék személyi jövedelemadó (szja) és 18,5 százalék egyéni járulék terheli,....". Egy-egy időszakra én is foglalkoztatok megbízási szerződéssel, de a 1,5 százalékos munkaerő-piaci járulékot tőlük nem vonom, csak a 10+4+3 százalékot. Kérem válaszukat a cikkben foglaltakkal kapcsolatban.
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes vállalkozás, tagja jelenleg gyesen van novemberig. Van neki máshol 8 órás munkaviszonya, tehát 36 órát meghaladó jogviszony, ami miatt nem kellene a minimum járulékokat fizetnie. Viszont így, hogy tagi jogviszonyban ügyvezető is, személyesen részt vesz a tevékenységben, lesz bevétele a cégnek, így sem kell a minimum járulékokat megfizetnie, mivel van neki 36 órát meghaladó jogviszonya? Válaszát előre is köszönöm szépen!
T. Szakértő! Egy vállalkozás külföldön (mondjuk Kenyában) építőipari kivitelezést végez. Részben saját alkalmazottakat utaztat ki, részben ottani munkaerőt alkalmaz. Ott (Kenya) nincsen semmilyen társadalombiztosítási szabály, sem jövedelemadó. A kérdés az, hogy a külföldön (fizikailag), külföldi (devizakülföldi) állampolgároknak fizetett munkabér után Magyarországon keletkezik-e valamilyen adó vagy járulékfizetési kötelezettsége a társaságnak? Ha igen, akkor milyen és melyik törvény írja elő? Előre is köszönöm megtisztelő válaszukat!
Félmilliárd forintnyi adót és járulékot csalt el egy nyíregyházi munkaerő-kölcsönző bűnszervezet, negyvenhárom gyanúsítottal szemben költségvetési csalás miatt javasolt vádemelést a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV)– közölte a hatóság Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense hétfőn az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! Van egy heti 36 órát meghaladó munkaviszony melletti egyéni vállalkozás. A 2005 óta működő vállalkozó az szja-törvény szerint adózik, áfás. 2016 októberében kisfia született, munkaviszonya után csed, majd gyed ellátásban részesül. Egyéni vállalkozói jogviszonyából nem igényelt semmilyen anyasági ellátást. Egyéni vállalkozóként volt bevétele és költsége, mind a csed, mind a gyed ideje alatt. Egyéni vállálkozóként jelenleg járulékot nem fizet, jövedelmet nem vesz ki. 1. kérdés: a munkahelyén fizetés nélküli szabadságon van a gyed ideje alatt, amíg fizetés nélküli szabadságon van, kellene-e a bérminimum alapján járulékot fizetnie, főállású egyéni vállalkozónak minősül-e? Illetve attól, hogy a munkaviszonyra tekintettel csed és gyed ellátásban részesül, egyéni vállalkozóként lehet-e bevétele úgy, hogy jövedelmet nem vesz ki továbbra sem, és járulékot sem szeretne fizetni? Köszönöm megtisztelő válaszát: Balogné
Kanadai-magyar állampolgár két magyar társaságban tag. Az egyikben 100 százalékos tulajdonos és ügyvezető, a másikban 50 százalékos tulajdonos, és szintén ügyvezető. A járulékot munkaviszony alapján ez utóbbiban fizette meg. Az ügyvezető kitelepült Kanadába, és az ottani vállalkozásában ügyvezetőként dolgozik tovább. Kanadában jövedelme van, és biztosított is. Itthon az 50 százalékos tulajdonrész megtartása mellett lemondott az ügyvezetői tisztségéről, személyesen már nem működik közre, hiszen nincs is Magyarországon. A 100 százalékos tulajdon mellett az ügyvezetői tisztségét továbbra is megtartja. Taj kártyája és lakcímkártyája továbbra is megvan. A kérdés, hogy Magyarországon melyik vállalkozásban, és milyen jogcímen van járulékkötelezettsége? Ha nincs egyikben sem, milyen igazolást kell ehhez beszerezni a kanadai jogviszonyáról? Ha itthon semmilyen járulékkötelezettsége nincs, akkor kell-e neki fizetni magánemberként a 7110 forintot, hisz a lakcímkártyát nem akarja leadni? Kérem, hogy a jogszabályhelyeket is adják meg a válaszukban. Köszönettel.
Török állampolgár tanul Magyarországon. Gyakornokként két hónapig dolgozik egy magyar cégnél. Milyen bejelentési kötelezettsége van a cégnek, milyen járulékot kell fizetni?
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki jelenleg gyeden van első gyermekével, 2017.11.11-re várja a második babáját. Közben a gyed mellett megbízási jogviszonyban is szerzett jövedelmet, 2016.09.01-2017.05.31. között, amelyből vontak egészségbiztosítási járulékot is. Az egyéni vállalkozás szünetelt, de 2017.02.24-től újra aktív. Jelenleg nincs az egyéni vállalkozónak a vállalkozásból kivétje, de egyéb jövedelme sincs, csak az első gyermek után a gyed. Az egyéni vállalkozásból nem fizet járulékot. Jól gondoljuk, hogy a második gyermekkel a csedet a minimálbér másfélszerese után fogja számfejteni az OEP? Köszönettel: Kozma Beáta
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a kft. ügyvezetője is egyben. A társasági szerződésben az van rögzítve, hogy az ügyvezetői feladatait megbízási jogviszonyban látja el. Most szeretné munkaviszonyban ellátni az ügyvezető feladatokat. Ebben az esetben a társasági szerződést módosítani kell. Amennyiben munkaviszonyban látja el a tag az ügyvezetői feladatokat az emelt szintű járulékot kell megfizetni vagy a számfejtett bruttó bért kell alapul venni és nem kell az alapot megemelni a járulékfizetés szempontjából? Amennyiben munkaviszonyban látja el, attól ő még társas vállalkozónak számít?
Tisztelt Szakértő! Két kérdésben szeretném a segítségét kérni. Bt. beltag elláthatja-e az ügyvezetői tevékenységet munkaviszonyban, ha erről a társasági szerződés külön nem rendelkezik? A másik kérdés: bt. beltag máshol napi 4 órás munkaviszonnyal rendelkezik, a bt.-vel mérnöki feladatok ellátására szintén napi 4 órás munkaviszonyt létesített (tehát összesen megvan a heti 36 órás munkaviszonya). Ügyvezetésére tekintettel meg kell-e utána fizetni a minimálbér járulékait, vagy mivel összesen megvan a heti 36 órás munkaviszonya (de ennek fele a saját bt.-ből származik), csak az ügyvezetésre tekintettel ténylegesen kifizetett összeg után járulékol?
Tisztelt Szakértő! A cég alkalmazottja, aki jelentős részt vállalt eddig is a vállalkozás munkájában, az egyik tulajdonostól megvásárolta az üzletrészét, ezzel együtt pedig vezető tisztségviselővé is vált. A kérdésem az lenne, hogy be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozót (17T1041)? A munkaviszonyát a cégbírósági bejegyzést követően sem kell megszüntetni? Ha a munkaviszonya fennállhat a már eddig is ellátott munkakörében, akkor ki lehet-e egészíteni az ügyvezetéssel is? Amennyiben a heti 36 órát meghaladja (eddig is teljes időben foglalkoztatott volt) saját cégében a munkaviszonya, akkor vonatkozik-e rá a minimális járulékfizetési szabály? Már eddig is meghaladta a havibére a garantált bérminimum kétszeresét, ami ezután is megmaradna. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztő! Kft.-nek külső ügyvezetője van megbízásban, aki rokkant nyugdíjas. Megbízási díj havi 10 000 forint. Ugyanakkor a kft.-ben 6 órában dolgozik 129 000 forintért havonta. Most beteg lett, a kft.-ben nincs termelés, és munkaviszonyát megszüntetné. A megbízási díja pedig 0 forint lenne. Lehet-e ebből tb-hiány? A kft.-t szeretnék eladni, mivel veszteséges. Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Őstermelő 2015. szeptember óta folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, jövedelme nem volt, bevétele nem érte el a 8 millió forintot, így a szerzett bevétel alapján fizeti a járulékokat. 2017 júliusában szülni fog, és az én értelmezésemben ha 2017 második negyedévtől kezdődően magasabb havi járulékalapot választ, ezt figyelembe veszik neki a csed számítási alapjánál, mivel előzőleg jövedelemmel nem rendelkezett. Kérem, szíveskedjenek megítélni, hogy jól értelmezem-e a jogszabályt, és érdemes-e magasabb járulékalapot választania, vagy erre az időszakra már nem, mert nem számít bele a csed számítási alapjába. Köszönöm a választ!
Tisztelt Szakértő! Szeretném tudni, hogy kiegészítő tevékenységű társas vállalkozónak minősül-e az a vállalkozó, aki 2016 októberében, amikor betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, kérte az öregségi nyugdíj folyósítását. Ezt azonban idén egy határozattal elutasította a Nyugdíjbiztosító, mert a vállalkozó rokkantsági ellátásban részesül, ami kedvezőbb összegben lett meghatározva mint az öregségi nyugdíja lenne. A vállalkozó 2016 októberétől a kiegészítő tevékenységű társas vállalkozókra vonatkozó járulékokat fizeti, helyesen jár-e el így?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték