Tisztelt Szakértő! Hogyan történik az adózás, ha magánszemély ad bérbe lakást, és a szerződésben meghatározott bérleti díjon kívül a felmerült rezsiköltségeket (közös költség,fűtés, víz, áram) a kifizetett számlák alapján utólag megtéríti a bérlő? (A számlák a bérbeadó nevére szólnak.) Értékcsökkenés ilyenkor számolható-e el? Köszönettel várom a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egyik telephelyét bérli, ahonnan áfás számlát kapunk. Szeretnénk most ennek egy részét (parkoló egy részét) mi is bérbeadni. Azt szeretném kérdezni, hogy részünkről milyen (áfás vagy mentes) számlát kell kiállítani, ha cégünk a bérbeadási tevékenységre a mentes számlázást választotta? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely áfás tevékenység. Most úgy döntött, hogy az építményadót is továbbszámlázza bérlőknek. Kérdésem lenne, hogy ez, mint mellékszolgáltatás, felveszi a főszolgáltatás, vagyis a bérlés áfáját, vagy mint építményadót, áfa hatályán kívüliként kell továbbszámlázni? Válaszát előre is köszönve, tisztelettel.
Ingatlan-bérbeadással foglalkozó társaság (továbbiakban: társaság) bérlőjével hosszú távú bérleti szerződést kötött. Az ingatlan-bérbeadás tekintetében a társaság az áfakötelezettséget választotta. A bérleti szerződés szerint a bérlő havonta bérleti díjat és üzemeltetési költséget köteles fizetni. A bérleti szerződés futamideje már több éve lejárt, a bérlő azonban nem költözött ki a bérleményből, azt nem szolgáltatta vissza. A felek több éve egyeztetnek az ügy lezárásáról – bírósági per is folyamatban van -, de a társaság semmilyen díjat nem számláz a bérlőnek, és a bérlő semmilyen díjat nem fizet a bérleti szerződés lejárta óta. A bérleti szerződés erre az esetre úgy rendelkezik, hogy amennyiben a bérlő a szerződés lejártakor nem szolgáltatja vissza a bérleményt, abban az esetben minden megkezdett napra a bérleti díj napi összegének a kétszeresét köteles megfizetni. A felek peren kívüli egyezséget kívánnak kötni, amit a bíróság is megerősít. Az egyezség szerint, mivel a bérleti szerződés megszűnt, a bérlő megfizeti több évre visszamenőleg a szerződés lejárta óta elmaradt bérleti díjnak és üzemeltetési költségnek megfelelő összeget, mivel továbbra is használta, használja az ingatlant. Ennek a megfizetett összegnek az áfakötelezettség meghatározásával, számlázásával kapcsolatban kérjük állásfoglalásukat. Véleményünk szerint, mivel a bérlő nem a szerződés rendelkezéseinek megfelelően járt el, ezért jogellenesen kárt okozott, a fizetendő összeg kártérítésnek minősül.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretném a segítségét kérni, hogy ha egy vállalkozás, amely az év első két hónapjában társasági adóalany volt, majd ezután kivaalany lett, a következő adóévre választhatja-e a kata adózást, ha a társasági adóalanyiság időszakában származott bevétele ingatlan-bérbeadásból? A katatörvény szerinti "választás éve" az egy üzleti évre értendő-e? Köszönöm a válaszát
Különbséget kell tenni a hosszabb időre szóló ingatlan-bérbeadás és a rövid távú, néhány vendégéjszakára szóló szolgáltatás között. Míg az egyiknél nem, a másiknál kötelező az adószám – hívja fel a figyelmet közleményében a NAV.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: társasház bérbead területet egy kft.-nek. A bérleti díj számláját úgy állítja ki, hogy levonja belőle az szja-t. Ezt az szja-t (nem magánszemély) a 08-as bevalláson kell-e bevallani?Év végén milyen igazolást kell adni a társasháznak? Segítségét köszönöm. Ildi
Ismerősöm teniszpályákat üzemeltet (a terület tulajdonosától bérli az ingatlant, amelyen már kialakított pályák voltak, az ő vállalkozása végzi a fenntartási munkákat, és fejleszti a területet, és ő adja ki a saját nevében az amatőr sportolóknak játék céljára a pályákat). A társaság 4 évvel ezelőtti alapításakor a 92.61.10.0 SZJ számot (sportpálya működtetése) vették fel főtevékenységként, ami normál áfakulcs szerint adózik. Időközben ismerősöm a hasonló tevékenységet végzőktől megtudta, hogy ők SZJ 70.20.12.4 számon áfamentesen számláznak sportépítmény bérbeadása jogcímén. Tanácsomat kérte, hogy számlázhat-e a továbbiakban ő is így. Kérdéseim: a ténylegesen végzett és a fentiekben leírt tevékenység ténylegesen melyik SZJ szám (és áfakulcs) alá sorolandó? Nyilván nem választható, így, ha ingatlan-bérbeadásnak minősül, akkor – mivel nem élt az adókötelessé tétel választásának lehetőségével – az elmúlt évek számláit mind hibás kulccsal állította ki, és önellenőriznie kellene? Ügyfeleivel (magánszemélyek) bruttó bérleti díjban állapodott meg, velük utólagos elszámolásra nincs is lehetőség, ennek megfelelően a számla végösszege lehet egy önellenőrzésnél az új nettó összeg? Ha mindkét SZJ alkalmazható, akkor szabadon alkalmazhatja az új tevékenységi kör bejelentését követő naptól az adómentes ingatlan-bérbeadást? Megtisztelő válaszukat megköszönve, üdvözlettel: Tulipán Anna
Lehet-e év közben módosítani kijavítási kérelemmel az ingatlan-bérbeadás áfabesorolását, ha év elején mulasztott az adózó? – kérdezte olvasónk. Bartha László, adójogi szakjogász válaszolt.
Kiemelt hangsúlyt kaptak júliusban az Adózóna hasábjain az ingatlanvásárlással, -hasznosítással összefüggő témákról szóló cikkek. Nagy érdeklődés övezte közülük az ingatlan-bérbeadásra, szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó szabályokat taglaló írásunkat, valamint a július 1-jén startolt, „családok otthonteremtési kedvezménye” (CSOK) címen igényelhető állami támogatás új rendjét táblázattal bemutató cikkünket.
Tisztelt Szakértő! Megbízóm ingatlant ad bérbe. Az ingatlan-hasznosításra áfaalanyiságot választott. Tevékenységének végzése helyén bevezette az önkormányzat az építményadót, amelyet a bérbevevővel egyeztetve a részére továbbhárít. Mivel az ingatlan-bérbeadáshoz kapcsolódik az építményadó, ezért azt kértem a megbízómtól, hogy azt is áfával növelve számlázza tovább. Kérem iránymutatását, hogy az építményadó továbbszámlázásakor helyes-e az, hogy áfával növelve hárítják át. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
Tisztelt Szakértők! Egy ingatlant szeretnénk 1,5 millió forint értékben felújítani és utána magánszemélyként bérbeadni. A felújítás költségét levonhatom a bérletidíj-bevételből? Ha igen, akkor csak az azévi bérleti díjból vonható le? Van valami értékhatár, hogy mennyi költség vonható le a bérletidíj-bevételből? Előfordulhat, hogy tételes költségelszámolás esetén akár nullára csökken a jövedelem bizonyos időszakban? Amit év közben nem tudtunk levonni, azt év végén az szja-bevallásban érvényesíthetünk. Például havi 80 ezer forint a bérleti díj. Abban a hónapban ráköltöttem a házra 200 ezret számlával igazoltan. Abban a hónapban a jövedelmem nulla forint. A fennmaradó 120 ezret később még valahol levonhatom? Csak a bérbeadás ideje alatt felmerült felújítási költség vonható le, vagy a bérbeadást megelőző felújítás költsége is elszámolható? Köszönettel.
Dr. Kelemen László és Rácz Gábor "Bírságot fizethet, ha az ingatlan hasznosításakor nem figyel ezekre" szakértők cikkéhez kapcsolódó kérdésem: Azon magánszemélyek, akik a fentiek szerint az egyéb szálláshely-szolgáltatás tevékenységet végzik, és esetleg az adókötelezettségeiket nem megfelelően teljesítik, vagy nem akarnak az ehhez kapcsolódó adminisztrációs terhekkel foglalkozni, igénybe vehetnek közvetítő vállalkozást. Azaz a tevékenység továbbra is marad a szálláshely-szolgáltatás, de azt már nem a magánszemély, hanem a közvetítő vállalkozás végzi. A magánszemély és a közvetítő vállalkozás között ebben az esetben már megvalósul a fentiek szerinti ingatlan-bérbeadás esete. Ezáltal a magánszemély azon kívül, hogy jogkövető magatartást tanúsít, kedvezményesebben adózik, és nem kell az adminisztrációval sem foglalkoznia. Kérdés: ebben az esetben kell-e építményadót fizetni, és azt ki fizeti? Dr. Viszoki Gábor
Tisztelt Szakértő! Ingatlan-bérbadással kapcsolatban a következő kérdéseim vannak: 1. Amennyiben a bérbeadott ingatlan egy családi ház, ami a család és a barátok segítségével épült, a tulajdonosok nem gyűjtötték a költségszámlákat, ebben az esetben mennyi lehet az elszámolható értékcsökkenés alapja? Elfogadja a NAV, az ingatlanszakértő hivatalos értékbecslésének összegét? Ilyen esetben lehet értékcsökkenést elszámolni? 2. Amennyiben a tulajdonosnak van adószáma, kötelező-e számlát kiállítani a bérbadásról, ha a bérlő magánszemély, vagy elég, ha a bérleti díjat a bérbeadó készpénzes fizetés esetén bevételi pénztárbizonylattal ismeri el? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A következőkkel kapcsolatban kérném segítségét. Egy adószámos magánszemély, aki az áfa tekintetében az általános szabályok szerint adózik, vásárolna egy lakóingatlant. Az ingatlant külföldi turisták számára adná bérbe. Az ingatlan-felújítás áfája levonásba helyezhető-e az áfatörvény 125. § e) pontja alapján, mint bérbeadásra hasznosított ingatlan felújítása után levonható áfa? Ha levonható, érvényes-e itt is a 20 éves figyelési szabály, ha esetleg értékesítenék az ingatlant, vagy már nem hasznosítanák az előbb említett módon? Előre is köszönöm válaszukat.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték