687 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére
Készletté minősítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?
Bérbeadás és fizető vendéglátás
Kérdés
Egy magánszemély az egyik lakását tartósan cégnek adja bérbe, és arra tételes költségelszámolást választ, míg egy másik ingatlanát az önkormányzatnál vendégházként üzemeltetésre jelenti be, és fizető vendéglátást folytat benne, ahol a szobák száma alapján átalányadózást választ. Lehet-e ez a két megoldás párhuzamosan ugyanannál a magánszemélynél?
Saját tulajdonú céges ingatlan bérbeadásának áfakérdése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az adóhatósághoz való bejelentkezéskor áfafizetési kötelezettség tekintetében úgy jelentkezett be, hogy az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg. Kérdésem a következő: ez a típusú bejelentkezés azt jelenti, hogy a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása esetén nem szükséges külön bejelenteni a NAV részére, hogy a bérbeadási tevékenysége során áfát fog felszámítani a kibocsátott bérleti díj számlákban vagy külön bejelentés szükséges 15T201-es adatmódosító lapon ahhoz, hogy a bérleti díj számlákat áfásan bocsássa ki? Mi a teendő akkor, ha szükséges külön bejelentés a bérleti díj áfásan való számlázásához, de az áfás bérleti díj számlát már kibocsátotta az adózó?
Határozott idejű elszámolás – bérleti díj
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk rendelkezik saját ingatlannal, több irodahelyiség lett kialakítva, amit hosszú távra bérbead a cég. Az áfa hatálya alá bejelentette a bérbeadási tevékenységet. Kérdésem az lenne, hogyan kell januártól kiállítani a bérletidíj-számlákat? Konkrét példa: január 4-én fogjuk kiállítani a januári bérleti díj számlát, a fizetési határidő 10 napos, azaz 2016. 01. 14.; de mi a teljesítés dátuma, mikor járok el helyesen? Köszönöm válaszát.
Egyéni vállalkozó bérbeadási tevékenységének adózása
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésekre kérném álláspontjukat. Főállás mellett egyéni vállalkozó kataalanyként adózik ezen jövedelmei után, áfa tekintetében pedig alanyi adómentességet választott. Magánszemélyként a közeljövőben egyéb szálláshely-szolgáltatást kíván végezni. Ismereteim szerint ez áfa szempontjából adóköteles tevékenység, tehát az alanyi mentesség határába az ebből a tevékenységből származó bevételt is be kell számítani, azaz amikor az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel és a szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel összege átlépi a hatmillió forintos alanyi mentesség határát, onnantól áfás lesz mindkét tevékenység bevétele. A katás bevétel adózásában viszont nem lép be a 6 millió forint fölötti 40 százalékos adó, hiszen az csak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozik. A szálláshely-szolgáltatásra pedig választhatja a magánszemély az átalányadózást. Egy másik verzióban a magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységet végezne. Az ingatlan-bérbeadás áfa adónemben adómentes tevékenység. Tehát tudomásom szerint ez nem számít bele az alanyi mentesség értékhatárába. Az ingatlan-bérbeadás adózására az általános szabályok szerint kerül sor, a vállalkozó a bevételeiből levonja költségeit, a jövedelem pedig 16 százalékal adózik, és terheli még 14 százalék eho, amennyiben a bevétele 1 millió forint fölött van. Kérném álláspontjukat a fenti ügyletek adózásával kapcsolatosan.
Ingatlan-bérbeadás kettős állampolgárként
Kérdés
Egy német-magyar kettős állampolgárságú magánszemély kiadná a budapesti lakását egy szerb magánszemély részére. Jelenleg Németországban él, bérelt lakásban. A németországi lakás bérleti díja levonható költségként a budapesti lakás bérleti díjának bevételéből? Úgy tudom, ha nincs magyarországi bejelentett lakcíme, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a bérleti díj után (persze csak, ha amúgy is meghaladja az 1 millió forintot).
Kaució beszámítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy cég hosszú távra bérbeadott egy ingatlant. A bérbevevő 1998-ban 3 millió forint kauciót fizetett, mely összegről 2 millió 400 ezer forint + 600 ezer forint áfa összegben a bérbeadó számlát állított ki, és az áfát be is fizette. Most a bérleti szerződést felbontják. A bérbevevő 3 millió forint + 810 ezer forint áfa bérleti díjjal tartozik a bérbeadónak. A kauciót szeretnék beszámítani a bérletidíj-tartozásba. Ebben az esetben 3 millió 810 ezer - 3 millió = 810 ezer forinttal tartozik a bérbevevő. Jól gondolom-e, hogy mivel annak idején már 600 ezer forint áfát befizetett, most csak a különbözetet, 210 ezer forint áfát kell befizetni a bérbeadónak? Hogyan kell bizonylatolni a fenti ügyletet? Üdvözlettel várom válaszát.
Áfavisszaigénylés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás és -bérbeadás tekintetében is áfakörös cég a beruházási és vásárlási költség áfáját vissza szeretné igényelni. Az áfakörből e tevékenység tekintetében mennyi idő múlva léphet ki a visszaigénylést követően? Köszönettel.
Fejlesztési tartalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett az elmúlt évben, és kérdezni szeretnénk, hogy általánosságban használtan vásárolt eszközre felhasználható-e a fejlesztési tartalék? Példa: használt tehergépkocsi, használt gyártósor Továbbá, ha hitelből finanszírozott egy beruházás, például telephelyvásárlás, akkor arra felhasználható-e a fejlesztési tartalék? Ha egy cég ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és a lakást vette meg hitelből, akkor annak felújítási költségére igénybe veheti a fejlesztési tartalékot? Köszönöm!
Visszaigényelhető áfa
Kérdés
Szép jó napot! Az alábbiakban kérem a segítségüket: Most induló társaságnak kétféle tevékenysége van: – saját tulakdonú ingatlan adásvétele, – saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. Áfára az általános szabályok szerint jelentkezett be. Ebben az évben "valószínű" még nem fog folytatni tevékenységet. Ügyvédtől, könyvelőtől van számlája, amelyek tartalmaznak visszaigényelhető áfát. Ennek az áfája, ha idén nem lesz tevékenysége, visszaigényelhető? Vagy miután csak a fent leírt két tevékenység szerepel a tevékenységi körében, és nem jelentkezett be áfára, nem igényelhető vissza az ügyvédi és könyvelési számlában lévő áfa. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: Szalay Ilona Margit
Ingatlanáfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozásban lévő eszközeit átviszi az egyéni cégbe, kivéve az üzemépületet, mely elég jelentős értéket képvisel. Az ingatlan áfáját építkezéskor levonta, mivel azt adóköteles tevékenységhez hasznosította. Az épületben ezután is termelés folyik, amely termelés áfaköteles, és az egyéni cégnek levonási joga van. (Ugyanazon termelő tevékenységhez hasznosítja az épületet, mint korábban, csak bérleti jogviszonyban, mint bérbevevő.) Az egyéni vállalkozás megszűnése után az adózó, mint magánszemély adja bérbe a tulajdonát képező ingatlant az egyéni cégnek, és mivel az a következő lépésben kft.-vé akar alakulni, majd a kft.-nek. Az egyéni vállalkozás megszűnése előtt dönthet-e úgy, hogy a bérbeadási tevékenységet, mint magánszemély végzi, és az áfatörvény 86. § 1. bekezdés l pontja szerinti adómentes bérbeadási tevékenységet adókötelessé teszi? Döntése alapján jogosult lesz-e arra, hogy az egyéni vállalkozás megszűnésének időpontjában az egyéni vállalkozásban levont áfát nem kell visszafizetni, hanem majd csak esetleg akkor – jóval későbbi időpontban –, amikor az eszközt ténylegesen kivonja a termelésből a bérbeadás megszűnésekor? Azt tudom, hogy ebben az esetben fordított áfás számlát kell kibocsátania a bérbevevő felé, aki köteles lesz a bérleti díjra az áfát felszámítani, bevallani, amit le is vonhat, mivel a tevékenysége feljogosítja rá. A választ előre is köszönöm. Bernáthné
Gyes mellett fizetővendéglátás, ingatlan-bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem gyes mellett kívánja a lakását egy cégen keresztül bérbe adni, rendszeresen 1-2 napra turistáknak. Kell-e tb-járulékot fizetnie maga után, mivel úgy tudom, erre a tevékenységre adószámot kell kiváltani. Nem veszélyezteti ez a tevékenység a gyesét? Üdvözlettel, Uchály Andrea
Pénztárgép
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk kávézó üzemeltetésével foglalkozik. Az eladott tételeket beütjük a pénztárgépbe. A kávézó helyiséget időnként bérbe adjuk. Eddig a törvényi előírásnak megfelelően számlát állítottunk ki tárgyi mentes áfakóddal. Szeretném megkérdezni, hogy a bérbeadásról szóló tételeket be lehet ütni a pénztárgépbe? Természetesen a nullás áfakóddal. Köszönöm válaszukat. üdvözlettel: Gold Judit
Kata és bérbeadás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély (aki egyben katás egyéni vállalkozó kozmetikus) egy lakásszövetkezettől bérel ingatlant, ennek az ingatlannak egy részét továbbszámlázza egy kiskereskedőnek, természetesen a szja-törvény szerint elkülönítetten a katás bevételektől. A kérdés az lenne, hogy az ingatlan másik részét szeretné szépségszalonná alakítani, milyen formában adhatja bérbe ezt a saját katás egyéni vállalkozásának? Válaszát előre is köszönöm.
Ingatlan-bérbeadás kényszertörlés alatti bérlőnek
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Cégünk, egy kft., az egyik ingatlanát bérbe adta egy betéti társaságnak 2014. január 1-jétől kezdődően. A bérbeadásra áfakötelezettséget választottunk. A közöttünk lévő jó kapcsolatra tekintettel úgy állapodtunk meg, hogy másfél évente számolunk el a bérleti díjjal utólag. Vagyis az első elszámolási időszak 2014. 01. 01-től 2015. 06. 30-áig tartott. Közben azonban a bérlő társaság beltagja 2015. április 15-én elhalálozott, a bt.-t pedig májustól kényszertörlési eljárás alá vették. Kérdéseink a következők: 1. Valóban igaz az, hogy 12 hónap után számlát kellett volna kiállítanunk annak ellenére, hogy a bérleti díj fizetése még nem volt esedékes? 2. Mi legyen a sorsa a 2015. január és április, vagyis az elhalálozásig terjedő időszak bérleti díjával? Számlát ki kell állítani? Ebben az esetben mi a teljesítés időpontja? Ezt az összeget ki fogja megtéríteni az eljárás során?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
