Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    707 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Ingatlanértékesítéssel kapcsolatban a következőkben várnám szakértői válaszukat: 2009-ben alakult vállalkozás alakuláskor az áfafizetési kötelezettségét az általános szabályok szerint állapította meg. Mind a bérbeadásra, mind pedig az értékesítésre az adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választotta. Az alakulás évében irodát vásárolt, melynek áfáját levonásba helyezte. Még ebben az évben felújította az irodát, a felújításhoz kapcsolódó áfát szintén levonta. 2015-ben, év végével úgy döntött hogy a 2016-os évre alanyi mentességet választ mind a bérbeadásra, minsd az értékesítésre. Tervezi az ingatlan eladását. És itt jönne a kérdésem: – Hogyan kell számláznia abban az esetben, ha magánszemélynek értékesít (áfásan vagy mentesen), és hogyan, ha cégnek? Mi lesz a 2009-ben levont áfával? Van figyelési határidő, 240 hónapos? Várom szakértői válaszukat. Tisztelettel: Györe Sándorné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó magánszemélytől lakást bérel. Szeretné ezt a lakást, booking.com-on keresztül szálláshely-szolgáltatásként bérbeadni. Ha az ingatlan tulajdonosa hozzájárul, hogy a lakást szálláshelyként hasznosíthassa, akkor végezheti-e ezt a tevékenységet, tekintve, hogy az ingatlan nem az ő tulajdona? Ha igen, akkor milyen teáor számmal végezheti a tevékenységet?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Könyvelést végzünk olyan civil szervezeteknek (alapítvány, klub), amelyek bérbe adják a használatukba adott, vagy saját tulajdonú ingatlanukat. A kérdésünk az, hogy hogyan kell adóznia a társasági adót illetően ezeknek a civil szervezeteknek abban az esetben, ha 1. az alaptevékenységük (alapcél szerinti, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységük) között szerepel a bérbeadási tevékenység, 2. az alaptevékenységük (alapcél szerinti, létesítő okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységük) között nem szerepel a bérbeadási tevékenység. Várom válaszukat. Kovácsné Tóth Katalin

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó könyvelésével szeretnék pár kérdést feltenni. Egyéni vállalkozó a saját tulajdonában (tárgyi eszközei között szerepel) lévő csocsógépét, amely 100 forintos érmével működik, szeretné üzembe helyezni.(eddig nem használták). Kérdéseim a következők lennének: 1. Van-e valamilyen teendőnk bármilyen hivatal felé (bejelentés, üzembehelyezés stb.)? 2. Amikor kiürítik a pénztartályt, milyen elszámolást kell készíteni? A pénzösszeget be kell ütni a pénztárgépbe? Ha igen, külön regisztert kell nyitni neki? 3. Ha valakitől, akinek engedélye van rá, darts játékgépet bérel, ami szintén pénzbedobós, ott milyen szerződést és elszámolást kell egymással kötni? 3. Reggel a pénztárgép nyitásánál a váltópénzt be kell ütni? Ha igen, külön regiszteren? És záráskor mi a teendő, vissza kell venni? A vállalkozó szeretné az egyik helyiségét bérbeadni úgynevezett terembérlet-szolgáltatást nyújtani. Ezt be kell jelenteni új tevékenységi körként (jelenleg gazdasági épület bérbeadása van a NAV-os törzsadatban. Ez jó, vagy újat kell bejelenteni? Ha számlát szeretne kiállítani, áfásat vagy nem áfásat kell készíteni? Elmondása szerint jelenleg áfakörben van a bérbeadás tekintetében, de szeretne áfamentesen számlázni, hogyan lehet ezt megváltoztatni?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2016. január 1-jétől egy kkt. szeretne átlépni a katába. A személyesen közreműködő kültag saját evás kft.-jében főállású társas vállalkozóként megfizeti a garantált bérminimum után a járulékot. Kérdéseim: 1. Jól gondolom-e, hogy a fenti jogállású kültag a kkt.-ben nem fog főállású kiadózónak minősülni? 2. A képviseletre jogosult nyugdíjas beltagot be kell-e jelenteni kisadózóként, ha igen, főállásban-e (ténylegesen a kkt.-ben nem végez tevékenységet, jövedelmet nem kap, de önálló aláírási és képviseleti jogosultsága van a cégben)? 3. A katatörvény 14. § (3) bekezdése alatt felsorolt körülményekből, ha minimum kettő teljesül a kkt. esetében, akkor a kkt., mint kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között, a NAV által vélelmezett munkaviszony meglétét a NAV megdőltnek tekinti, vagyis elfogadja, hogy nem áll fenn burkolt munkaviszony a két fél között? 4. Választhatja-e a katát a kkt., ha az éves összes árbevétele 8 cégtől származik, de ebből egytől van a bevételének a 86 százaléka? 5. Kizárja-e a kata választását, hogy a kkt. egyik főtevékenysége a 6820 (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása), de ebből már évek óta nincs bevétele, és nem is lesz, de nem szeretné töröltetni a cégbíróság által ezt a tevékenységét? 6. Ha a katát csak a kültag, mint egyéni vállalkozó választaná, és mivel az evás kft.-jében, mint főállású társas vállalkozás fizeti a járulékokat, akkor a katában, mint nem főállású kiadózóként kellene bejelentkeznie?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A társaság társasházat épített. A társasházban lakások, üzletek, garázsok vannak. Ezek közül vannak, amelyeket bérbeadás útján hasznosít, és vannak amelyeket semmilyen módon nem használ, hanem értékesítésre kínálja. A társaság könyveiben az ingatlan részei egyrészt a tárgyi eszközök között, másrészt a késztermékek között szerepelnek (átvett könyvelésről van szó). Helyes-e számviteli szempontból, ha a bérbeadott ingatlanrészeket tárgyi eszközként tartjuk nyilván, és amortizációt számolunk el utánuk, az értékesíteni szánt ingatlanrészeket pedig a késztermékek között tartjuk nyilván? Vannak olyan ingatlanrészek, amelyek már nincsenek bérbeadva, és a tárgyi eszközök között vannak nyilvántartva. A társaság bérbeadásra és értékesítésre is meghirdette ezeket, attól függően, hogy melyik típusú hasznosításra lesz érdeklődő. Mi határozza meg az esetleges készletté minősítést? Milyen alapbizonylattal lehet megtenni az átminősítést, ha szükséges? Ugyanakkor vannak olyan garázsok, üzletek, amelyek a késztermékek között vannak nyilvántartva, mert értékesíteni kívánták őket korábban, de bérlő jelentkezett, és ezért bérbeadják. Ebben az esetben át kell minősíteni a tárgyi eszközök közé? A számviteli elszámolás helyességén túl fontos szempont az is, hogy a társasági adónál hogyan alakul a fentiek miatt az amortizáció összege. Összegezve: milyen szempont szerint határozzuk meg az ingatlanrészek helyes számviteli elszámolását? Milyen feltételek mellett szükséges az átminősítés? Mivel támasztható alá?

    Kérdés

    Egy magánszemély az egyik lakását tartósan cégnek adja bérbe, és arra tételes költségelszámolást választ, míg egy másik ingatlanát az önkormányzatnál vendégházként üzemeltetésre jelenti be, és fizető vendéglátást folytat benne, ahol a szobák száma alapján átalányadózást választ. Lehet-e ez a két megoldás párhuzamosan ugyanannál a magánszemélynél?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. az adóhatósághoz való bejelentkezéskor áfafizetési kötelezettség tekintetében úgy jelentkezett be, hogy az áfafizetési kötelezettséget az általános szabályok szerint állapítja meg. Kérdésem a következő: ez a típusú bejelentkezés azt jelenti, hogy a saját tulajdonú ingatlan bérbeadása esetén nem szükséges külön bejelenteni a NAV részére, hogy a bérbeadási tevékenysége során áfát fog felszámítani a kibocsátott bérleti díj számlákban vagy külön bejelentés szükséges 15T201-es adatmódosító lapon ahhoz, hogy a bérleti díj számlákat áfásan bocsássa ki? Mi a teendő akkor, ha szükséges külön bejelentés a bérleti díj áfásan való számlázásához, de az áfás bérleti díj számlát már kibocsátotta az adózó?

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Társaságunk rendelkezik saját ingatlannal, több irodahelyiség lett kialakítva, amit hosszú távra bérbead a cég. Az áfa hatálya alá bejelentette a bérbeadási tevékenységet. Kérdésem az lenne, hogyan kell januártól kiállítani a bérletidíj-számlákat? Konkrét példa: január 4-én fogjuk kiállítani a januári bérleti díj számlát, a fizetési határidő 10 napos, azaz 2016. 01. 14.; de mi a teljesítés dátuma, mikor járok el helyesen? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi kérdésekre kérném álláspontjukat. Főállás mellett egyéni vállalkozó kataalanyként adózik ezen jövedelmei után, áfa tekintetében pedig alanyi adómentességet választott. Magánszemélyként a közeljövőben egyéb szálláshely-szolgáltatást kíván végezni. Ismereteim szerint ez áfa szempontjából adóköteles tevékenység, tehát az alanyi mentesség határába az ebből a tevékenységből származó bevételt is be kell számítani, azaz amikor az egyéni vállalkozói tevékenységből származó bevétel és a szálláshely-szolgáltatásból származó bevétel összege átlépi a hatmillió forintos alanyi mentesség határát, onnantól áfás lesz mindkét tevékenység bevétele. A katás bevétel adózásában viszont nem lép be a 6 millió forint fölötti 40 százalékos adó, hiszen az csak az egyéni vállalkozói tevékenységre vonatkozik. A szálláshely-szolgáltatásra pedig választhatja a magánszemély az átalányadózást. Egy másik verzióban a magánszemély ingatlan-bérbeadási tevékenységet végezne. Az ingatlan-bérbeadás áfa adónemben adómentes tevékenység. Tehát tudomásom szerint ez nem számít bele az alanyi mentesség értékhatárába. Az ingatlan-bérbeadás adózására az általános szabályok szerint kerül sor, a vállalkozó a bevételeiből levonja költségeit, a jövedelem pedig 16 százalékal adózik, és terheli még 14 százalék eho, amennyiben a bevétele 1 millió forint fölött van. Kérném álláspontjukat a fenti ügyletek adózásával kapcsolatosan.

    Kérdés

    Egy német-magyar kettős állampolgárságú magánszemély kiadná a budapesti lakását egy szerb magánszemély részére. Jelenleg Németországban él, bérelt lakásban. A németországi lakás bérleti díja levonható költségként a budapesti lakás bérleti díjának bevételéből? Úgy tudom, ha nincs magyarországi bejelentett lakcíme, akkor nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a bérleti díj után (persze csak, ha amúgy is meghaladja az 1 millió forintot).

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy cég hosszú távra bérbeadott egy ingatlant. A bérbevevő 1998-ban 3 millió forint kauciót fizetett, mely összegről 2 millió 400 ezer forint + 600 ezer forint áfa összegben a bérbeadó számlát állított ki, és az áfát be is fizette. Most a bérleti szerződést felbontják. A bérbevevő 3 millió forint + 810 ezer forint áfa bérleti díjjal tartozik a bérbeadónak. A kauciót szeretnék beszámítani a bérletidíj-tartozásba. Ebben az esetben 3 millió 810 ezer - 3 millió = 810 ezer forinttal tartozik a bérbevevő. Jól gondolom-e, hogy mivel annak idején már 600 ezer forint áfát befizetett, most csak a különbözetet, 210 ezer forint áfát kell befizetni a bérbeadónak? Hogyan kell bizonylatolni a fenti ügyletet? Üdvözlettel várom válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ingatlanvásárlás és -bérbeadás tekintetében is áfakörös cég a beruházási és vásárlási költség áfáját vissza szeretné igényelni. Az áfakörből e tevékenység tekintetében mennyi idő múlva léphet ki a visszaigénylést követően? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. fejlesztési tartalékot képzett az elmúlt évben, és kérdezni szeretnénk, hogy általánosságban használtan vásárolt eszközre felhasználható-e a fejlesztési tartalék? Példa: használt tehergépkocsi, használt gyártósor Továbbá, ha hitelből finanszírozott egy beruházás, például telephelyvásárlás, akkor arra felhasználható-e a fejlesztési tartalék? Ha egy cég ingatlan-bérbeadással foglalkozik, és a lakást vette meg hitelből, akkor annak felújítási költségére igénybe veheti a fejlesztési tartalékot? Köszönöm!

    Kérdés

    Szép jó napot! Az alábbiakban kérem a segítségüket: Most induló társaságnak kétféle tevékenysége van: – saját tulakdonú ingatlan adásvétele, – saját tulajdonú ingatlan bérbeadása. Áfára az általános szabályok szerint jelentkezett be. Ebben az évben "valószínű" még nem fog folytatni tevékenységet. Ügyvédtől, könyvelőtől van számlája, amelyek tartalmaznak visszaigényelhető áfát. Ennek az áfája, ha idén nem lesz tevékenysége, visszaigényelhető? Vagy miután csak a fent leírt két tevékenység szerepel a tevékenységi körében, és nem jelentkezett be áfára, nem igényelhető vissza az ügyvédi és könyvelési számlában lévő áfa. Válaszukat köszönöm. Üdvözlettel: Szalay Ilona Margit

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Megváltozott munkaképességű dolgozó bejelentési óraszámkorlát

    dr. Hajdu-Dudás Mária

    ügyvéd

    Nyugdíjas orvos és az szja

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Átalányadózó kiskereskedő egyéni vállalkozó költségátalányának alakulása csomagpont üzemeltetése során

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 február
    H K Sze Cs P Sz V
    26 27 28 29 30 31 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 1
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media