Mit tehet a kisadózó táppénzének, majdani nyugellátásának növelése érdekében?

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2025.08.18., 12:35 Frissítve: 2025.08.18., 11:48

Tetszik

A táppénz, a későbbiekben pedig a nyugdíj összegénél katások esetében gondot okozhat, hogy rendkívül alacsony az ellátási alap. Hogyan tudná az utóbbiakat feltornászni a kisadózó? Ismertetjük a lehetőségeiket.

A katatörvény (2022. évi XIII. törvény) 9. szakaszának (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, és a Tbj.-ben (2019. évi CXXII. törvény), valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerez. Ezen ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Ez az összeg évek óta változatlan, minek következtében idén már alig haladja meg a minimálbér harmadát.

A katáról szóló korábbi írásainkat itt, a nyugdíjakkal kapcsolatosakat itt olvashatja

Ennek közvetlen hatása az e jogviszony alapján megállapított esetleges pénzbeli egészségbiztosítási ellátások (például táppénz) alacsony összegében érhető tetten, de hosszú távon a majdani nyugellátás összegét rendkívül hátrányosan érinti.

Egyrészt az alacsony ellátási alap negatívan hat a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset összegére, másrészt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 39. § (2) bekezdése értelmében az arányos szolgálati számításának szabályait a kisadózó egyén vállalkozóra is alkalmazni kell.

A 108 000 forintos ellátási alap az arányos szolgálati időszámítás szempontjából azt jelenti, hogy az idei évben (alapesetben) egy kisadózó csak (12 x 108 000):(12 x 290 800) = 0,371 x 365 = 136 nap szolgálati időt szerez.

(Mindez azonban a nyugdíjjogosultság szempontjából figyelembe veendő szolgálati időt, illetve a „nők 40-hez” szükséges jogosultsági időt nem befolyásolja, ezek esetében 1 nap biztosításban töltött idő 1 nap szolgálati, illetve időnek minősül!)

Mivel a kisadózó önként nem vállalhat magasabb összeg utáni járulékfizetést, megoldásként a további biztosítási jogviszony létesítése kínálkozik.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, hogy a kisadózó milyen további jogviszonyt létesíthet!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.