Tisztelt Szakértő!
2016. január 1-jétől egy kkt. szeretne átlépni a katába. A személyesen közreműködő kültag saját evás kft.-jében főállású társas vállalkozóként megfizeti a garantált bérminimum után a járulékot.
Kérdéseim:
1. Jól gondolom-e, hogy a fenti jogállású kültag a kkt.-ben nem fog főállású kiadózónak minősülni?
2. A képviseletre jogosult nyugdíjas beltagot be kell-e jelenteni kisadózóként, ha igen, főállásban-e (ténylegesen a kkt.-ben nem végez tevékenységet, jövedelmet nem kap, de önálló aláírási és képviseleti jogosultsága van a cégben)?
3. A katatörvény 14. § (3) bekezdése alatt felsorolt körülményekből, ha minimum kettő teljesül a kkt. esetében, akkor a kkt., mint kisadózó és a kisadózó vállalkozással összefüggésben a 13. § szerinti adatszolgáltatásra köteles adózó között, a NAV által vélelmezett munkaviszony meglétét a NAV megdőltnek tekinti, vagyis elfogadja, hogy nem áll fenn burkolt munkaviszony a két fél között?
4. Választhatja-e a katát a kkt., ha az éves összes árbevétele 8 cégtől származik, de ebből egytől van a bevételének a 86 százaléka?
5. Kizárja-e a kata választását, hogy a kkt. egyik főtevékenysége a 6820 (Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása), de ebből már évek óta nincs bevétele, és nem is lesz, de nem szeretné töröltetni a cégbíróság által ezt a tevékenységét?
6. Ha a katát csak a kültag, mint egyéni vállalkozó választaná, és mivel az evás kft.-jében, mint főállású társas vállalkozás fizeti a járulékokat, akkor a katában, mint nem főállású kiadózóként kellene bejelentkeznie?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
