Magánszemély saját ingatlanját adja bérbe más magánszemély részére. A tételes költségelszámolást választja. A rezsiszámlák a bérbeadó nevére szólnak, a rezsiköltséget a bérlő fizeti meg. A bérbeadó az szja-bevallásában a rezsiszámlákat is beleszámítja a költségek közé. Helyes ez? Köszönettel. SzJ
Egyesületünk tulajdonában van egy ingatlan, ami az egyesület székhelye. Lehetőségünk van néhány üres helyiség bérbeadására. Alapszabályunkban a megfogalmazott célok között az ingatlan-bérbeadás, saját ingatlan hasznosítása, épület állagmegóvása szerepel. A tagdíjakon kívül nincs más bevételünk. Az ingatlan-bérbeadás bevétele többszörösen meghaladja a tagdíjbevételeket. Kell-e az egyesületnek e tevékenység után társasági adót fizetnie?
Magánszemélyek közös tulajdonában álló ház a vállalkozásuk székhelye is. A ház alsó szintjén a garázs mellett került kialakításra egy kis műhely, illetve a lakótérben egy irodai szoba. Gondolom, ezek nem tekinthetők műszakilag elkülönített résznek. Erre vonatkozóan áram- és internetdíj került arányosan elszámolásra, úgy, hogy a költségtérítést a betéti társaság a feleség részére fizette ki. Az internetről szóló számla a feleség nevére szól, az áramszámla viszont a férjére. Ez esetben a feleség elszámolhatja költségként az áramdíjat is? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozásomból származó bevételem mellett magánszemélyként bérbeadásból és szálláshely-szolgáltatásból is származik jövedelmem. Az áfatörvény szerint az alanyi adómentesség értékhatárának számítása során mely tevékenységemből származó jövedelmek adódnak össze? Igaz-e, hogy az alanyi mentes katás egyéni vállalkozás bevételét és a magánszemélykénti bérbeadásból származó bevételt, valamint a magánszemélykénti szálláshely-szolgáltatás bevételét össze kell vonni, és így figyelni a 6 millió forints értékhatárt? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy magánszemély vásárolt egy lakóházat, amelyben három üzlethelyiséget alakítottak ki, üzletté lett nyilvánítva az épület, kizárólag üzleti tevékenység folyik benne. 2015-ben a három közül még csak egy üzlethelyiséget adtak ki az év második felétől. Ebben az esetben az épület utáni értékcsökkenés csak arányosan számolható el: egyrészt időarányosan egy félévre; másrészt területarányosan, a bérbeadott üzlet arányában vagy már az egész ingatlanra elszámolható értékcsökkenés (persze csak a használatba vétel időpontjától)? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2015-ös festés, csempézés, új hűtő, automata mosógép az éves adóbevallásnál teljes összegben költségként elszámolható,vagy csak 3 százalékos leírási kulccsal? Adózó a tulajdonos, mint magánszemély tételes költségelszámolással. Válaszát előre is köszönöm. T. László
Tisztelt Szakértő! "A" társaság saját tulajdonú ingatlan bérbeadására áfakötelezettséget választott. "B" társaság ingatlannal nem rendelkezik, de főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvétele van megjelölve. Ha a két cég összeolvad, és az ingatlan áfakötelességének megmaradása a cél, melyik megoldás választható, jól látom-e a lehetőségeket? 1. B beolvad A-ba, nem változik az ingatlan áfa pozíciója.2. A beolvad B-be. B év végén jelentheti át az ingatlant az adóköteles körbe. Év közben a bejegyzését követően az ingatlan-bérbeadás áfamentes. 3. A két cég összeolvad, és az ingatlan adókötelessé tételét választja az átalakulás során. Az ingatlan áfapozíciója így változatlan marad. Válaszát előre is köszönöm.
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Mikor kell evát fizetnie, ha például az április havi díjról a számlát március 15-én állítja ki, április 5-ei fizetési határidővel. A 2016. évi áfatörvény folyamatos teljesítésű számlákra vonatkozó szabályának változása miatt idén a teljesítési időpont 2016. 03. 15. (számla kelte). Kérdés: jó-e, ha az evát a II. negyedévben, mint áprilisi számla után fizetjük, mivel a számviteli törvény szerint a bevétel megszerzése április?
Tisztelt Szakértő! Egy közös (férj, feleség) tulajdonában álló ingatlan meghatározott részét saját vállalkozásuk részére bérbe adnak. A bérleti szerződést csak a feleség köti és a vállalkozás is neki fizet. A bérleti díjon felül a rezsiköltségek meghatározott részét is megtéríti a vállalkozás, amit szintén a feleség kap meg. Viszont a rezsiszámlák egy része a feleség, a másik része a férj nevére szól. Elszámolhatja-e a feleség a bevétellel szemben költségként azon számlákat is, amelyek a férj nevére szólnak? Köszönettel.
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Az MNB-árfolyam választása be van jelentve a NAV-hoz. Milyen árfolyamon, milyen dátumon kell a bevételt a könyvekben rögzíteni? Például, ha a február havi díjat január 15-én állítja ki, február 5-ei fizetési határidővel. Jó-e, ha az evatörvény 6. paragrafus (8) bekezdése szerint a bizonylat kibocsátásának napja szerinti MNB-árfolyamot alkalmazom, vagy ez az (1) bekezdés szerint csak a számviteli törvény alá nem tartozókra vonatkozik?
Tisztelt Szakértő! Evás egyéni vállalkozó ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Ez év májusában nyugdíjba megy. Az üzletét továbbra is bérbe kívánja adni. Kérdés az, hogy van-e a fenti tevékenységére "olcsóbb megoldás", mint az eva, beleértve az ingatlan vállalkozásból történő kivonását, illetve a járulékokat is? Válaszát előre is köszönöm!
Ha a vállalkozás nem a székhelyén, hanem más településen lévő ingatlanát bérbe adja, kell-e utána az adott helységben iparűzési adót fizetni – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Adózóna! Szeretném kérdezni, hogy, ha egy budapesti székhelyű cég Magyarország bármely területén saját tulajdonú ingatlant ad bérbe, telephely szerinti adózás tekintetében be kell-e jelentkezni az adott település önkormányzatához, hogy az iparűzési adó megosztásra kerüljön? Avagy csak Budapesten kell leadózni az iparűzési adót? Köszönöm!
Közhasznú alapítvány óvodát és családi napközit üzemeltet. Az óvodát külön intézményként. Az alapítvány egy családi házban működik, melynek tulajdonosa 3 felnőtt testvér, haszonélvezők a szülők, ők az épület emeletén élnek. Szeretném megkérdezni, hogy a rezsi elszámolására milyen megoldásokat tudnak javasolni? Jelenleg a szülők nevére jön a számla, és százalékos arányban vették figyelembe, ezt nem tartom így helyesnek. Lehet-e olyan megoldást választani, hogy a nem tulajdonos szülők bérleti díjat és négyzetméterarányos rezsiköltséget számláznak ki az alapítványnak és az óvodának, vagy ezt csak a 3 tulajdonos teheti meg? Vagy esetleg mérőórákat kell felszerelni minden egységnek a megfelelő intézményre számlázva (ezt nem szeretnék)? Keresném a jó megoldást a magánszemélyek tekintetében és az intézmények szempontjából is. Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol lakásingatlant bérbeadás céljából. Bejelentkezett a NAV-nál áfa alá a lakásbérbeadás tekintetében. A cég, amelytől veszi alakást, nem áfásan értékesíti azt (használt lakásról van szó, valamint a vállalkozás nincs bejelentkezve áfa alá). A kérdésem az lenne, ha bérbe adja a kft. ezt a lakást, akkor a bérleti díjat áfával növelten számlázza, igaz? És mivel a lakást a bevételszerző tevékenységéhez vásárolja, a lakás karbantartási és felújítási számláinak áfája visszaigényelhető?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték