Tisztelt Szakértők! Gazdasági társaság bérbe venné egy német állampolgár magyarországi ingatlanát, azonban az ingatlantulajdonosnak nincs magyarországi adószáma. Ebben az esetben mi a teendője a német állampolgárnak? Adószám nélkül is adhat bérbe ingatlant? Előre is köszönettel: Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély az ingatlanában székhelybiztosítási tevékenységet akar végezni. Ingatlan-bérbeadásra – mint magánszemély – kapott adószámot még 2004. évben. Ezzel az adószámmal végezheti-e ezt a tevékenységet mint magánszemély, vagy csak egyéni vállalkozóként teheti? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Vidéki munkavégzés miatt munkavállalóink részére szállást szoktunk foglalni. Ez esetben nem számlával, hanem ágybérleti szerződéssel számoltak el a dolgozóval. Kérdésem: az ágybérlet ugyanúgy adózik, mint az ingatlan-bérbeadás? Azaz a kifizetett összeget nettónak tekintve kifizetőként a '08-as bevallásban 10 százalék költséghányad alkalmazásával bevalljuk, és az erre jutó szja-t megfizetjük? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Lepsényi Mária! Nagyon köszönjük gyors és érthető válaszát előző kérdésünkre. Mindezek után szeretnénk, ha a számla is helyesen lenne kiállítva. Csak emlékeztetőül: négygyermekes magánszemély ad ingatlant bérbe cég részére. A magánszemély nyilatkozik arról, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt a bérbeadás után érvényesíteni szeretnénk. A példa kedvéért legyen az ingatlan havi bérleti díja 500 ezer forint, és a 10 százalékos költséghányad alkalmazandó. Kérdésünk: hogyan kell a számlát helyesen kiállítani? Bérbeadási díjnál mennyi a gyerekkedvezmény? Milyen tételeknek kell a számlán szerepelniük? Segítségét előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Adott egy magánszemély, akinek 4 gyermeke van. Ez a személy ingatlant ad bérbe egy kft.-nek, és a bérbeadásról havi számlát állít ki a kft. részére. A magánszemély a havi 10%-os költségelszámolást veszi igénybe (és nem a tételeset). Amennyiben jól tudjuk, főszabály szerint a számla végösszegéből a szja-t (15%) és ehót (14%) a bérleti díj 90%-a után vonni kell, és ezen járulék befizetéséért a kifizető, tehát a kft. felel (ennek kérem megerősítését). Egyes kérdésünk, hogy amennyiben a gyermekek miatt a bérbeadó magánszemélynek nincs szja-fizetési kötelezettsége, azt két sorban fel kell-e tüntetni a számlán (például egy sor az szja összege, a következő sorban a kedvezmény ugyanannyi), vagy egyszerűen a számlán az szja-t nem tüntetjük fel? Második kérdésünk pedig az lenne, hogy általánosságban véve a bérbeadó magánszemély nyilatkozhat-e arról, hogy ne vonjunk semmit (sem szja-t, sem ehót) és majd ő ezen befizetési kötelezettségeinek eleget tesz (függetlenül a gyermekek számától)? Segítségét előre is köszönöm!
Egyéni vállalkozó üzlethelyiséget bérel. A szerződés feltétele, hogy háromhavi bruttó bérleti díjat fizessen meg óvadékként. Az óvadék összege okozott károk megtérítésére, valamely kötelezettség nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a bérbeadó részéről felhasználható. Abban az esetben, ha az óvadék egy részét felhasználta a bérbeadó, a bérlő – felhívásra – köteles az eredeti összegre azt kiegészíteni határidőn belül. A szerződés megszűnésekor 8 napon belül visszajár az óvadék összege. Kérdés, hogy helyesen számlázott-e a szolgáltató, amikor áfát számolt fel? Köszönettel várom megtisztelő válaszukat.
Ötórás időkeretben tárgyalt ma az Országgyűlés az adótörvény-módosító csomagról. A nemzetgazdasági tárca szerint könnyítést és a gazdaság fehérítését hozhatják az adóváltozások. Szigorítás viszont egyebek között, hogy az adóhatóság a jövőben közzéteszi azon cégek listáját is, amelyek legalább két bevallási ciklusban nem tesznek eleget áfabevallási kötelezettségüknek.
Május 22-én éjfélkor lejár a 2016-ban szerzett jövedelmek bevallási határideje. Érdemes azoknak is átgondolniuk, jogszerű módot választottak-e a bevallásra, akik már eleget tettek kötelezettségüknek. Több százezer szülő nem vette igénybe 2016-ban év közben a személyi jövedelemadó előlegéből a családi kedvezményt, illetve az első házasok kedvezményét, módosítsák bevallástervezetüket!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Magánszemélyként lakást adok bérbe, és az szja-törvény szerint tételes költségelszámolással adózok. A város önkormányzata – ahol a lakást kiadom – négyzetméterenkénti építményadót vetett ki arra, aki nem él a városban életvitelszerűen, ez az összeg esetemben évi 60 ezer forint. Az érdekelne, hogy mivel adózom az ingatlan után, ez az összeg leírható-e költségként, vagy ugyanazon ingatlanra duplán adózom? Köszönöm előre is a válaszát, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Magánszemélyként ingatlant ad bérbe az ügyfél, alkalmazhatja-e az szja-törvény 11. mellékletében az épület és a felújítások (például beépített új konyhabútort készíttetett) tekintetében a 6%-os leírási kulcsot a tételes költségelszámolásnál, vagy csak a 2%-os kulcsot alkalmazhatja, még akkor is, ha a példában említett konyhabútor élettartama max. 10-15 év (pláne, hogy albérlők használják), viszont az ára minimum 500 ezer forint?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2017. januárban használati megállapodást kötött egy budapesti telek külföldi tulajdonosával, miszerint a telek tulajdonosa a telek használati jogát átengedi társaságunknak, annak érdekében, hogy ott lakóingatlant építsen. A beruházás eredményeként létrejövő építmény társaságunk tulajdona lesz, míg a telek tulajdonosa továbbra is a külföldi cég marad. A létrejövő lakóingatlant elsődlegesen bérbeadással kívánjuk hasznosítani, de kedvező ajánlat esetén az értékesítése is szóba jöhet. Jelenleg társaságunk áfakötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg, eddig nem választotta az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelessé tételt az ingatlanértékesítésre és -bérbeadásra. Jelenleg az építési engedély megszerzésének folyamatánál tartunk. A beruházás során vásárolt termékek és szolgáltatások vonatkozásában szeretnénk a ránk háruló áfát visszaigényelni. Kérdésünk, hogy most (májusban, évközben) megtehetjük-e jogszerűen az adókötelessé tételről a bejelentést az adóhatóságnál, és így az év hátralévő részében vissza tudjuk igényelni az áfát például a tervezői díj, illetve a kivitelezési munkák után? Vagy csak 2018-ra élhetünk a bejelentéssel ez év végén? Válaszukat előre is köszönöm.
Egy telken lévő családi ház bérbeadása esetén az értékcsökkenést hogyan lehet meghatározni, ha az adásvételi szerződésben csak egy összeg szerepel? Nem lehet tudni, hogy mennyi a telek, és mennyi a ház értéke? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésre szeretnék választ kapni. Egy kft. áfakörbe bejelentkezett, azonban az ingatlan-bérbeadásra nem választotta ezt. A bérbeadáshoz közvetlenül kapcsolódó beszerzési számlák áfatartalmát levonhatja-e? Ezeket a költségeket tovább is számlázza a bérlő felé. Az egyéb működéséhez tartozó számlák áfarészét (ezek nem kapcsolódnak a bérbeadáshoz) levonhatja-e? A kft. előreláthatóan a bérbeadási tevékenységen kívül mást nem végez. Köszönöm válaszát, tisztelettel.
Tisztelt Szakértők! A következő esetre kérem szíves tájékoztatásukat. Egy kft.-ben tulajdonos magánszemély az általa bérelt lakást továbbadja bérbe a vállalkozása részére (a bérleti szerződés erre lehetőséget ad), mivel a kft. székhelye ezen a címen van, adószámot is kiváltott bérbeadási tevékenységre. A 2013. évben általa kifizetett bérleti díjat utólagosan, 2016-ban kiszámlázta a kft.-nek, szintén 2016-ban megkapta az ellenértéket. Ilyen esetben elszámolhatja a bevételével szemben a 2013-ban magánszemélyként megfizetett bérleti díjat, plusz rezsiköltséget, vagy mivel 2016-ban kapta a bevételt, csak 2016-ban kifizetett kiadásokat vehet számításba? Az szja-törvény úgy fogalmaz, hogy az adóévben felmerült, igazolt kiadásokat lehet érvényesíteni. Jelen esetben adóév alatt a magánszemély szempontjából a 2016-os év értendő? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! A következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Saját tulajdonú ingatlan értékesítésével és bérbeadásával foglalkozó cég vásárol egy üzletházként nyilvántartott kétszintes ingatlant. A földszinti két üzlethelyiséget kisebb felújítás után kiadja. Az emeleten lakásokat kiván kialakítani, ezek megvalósítása után az épületet társasházzá akarják nyilvánítatni, az egyes üzleteket és lakásokat albetétesíteni. A kész lakásokat értékesítik vagy bérbe adják majd. A cég lakóingatlan és nem lakóingatlan bérbeadása esetén bejelentkezett az áfakörbe, de értékesítés esetén csak a nem lakóingatlan esetén választotta az áfakört. Kérdéseim: – Az így kialakított lakások új ingatlannak minősülnek-e, vagy nem? – Az ingatlant adóalanytól vásároltuk, aki bejelentkezett az értékesítés esetén az áfakörbe, tehát társaságunknak, mint üzletházvásárlás után levonható áfája keletkezett (fordított adózással el is számoltuk) Ha az ingatlan egy része átminősítésre kerül, akkor ezt a beszerzést terhelő levont áfát helyesbíteni kell? Ha igen, akkor milyen arányban, és milyen időponttal? Mi a különbség, ha az átalakítás után a lakásokat bérbeadjuk (bérbeadásra áfakörben vagyunk) vagy eladjuk (eladásra a nem új lakóingatlan esetében nem jelentkeztünk be az áfakörbe)? – A lakások kialakítása érdekében felmerült kiadások áfája levonható-e és ha igen melyik törvényi feltétel alapján?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték