Gazdasági társaság rendelkezik egy használaton kívüli épülettel, melyet bérbeadással kíván hasznosítani. A társaság áfakörös, pénzforgalmi áfás. Kérdésem az, hogy hogyan, milyen módon kell a bérbeadásról szóló számlát kiállítani, ha a bérbevevő vissza kívánja igényelni a számlában szereplő adót? Milyen bejelentési és egyéb kötelezettsége keletkezik a bérbeadó társaságnak?
Azt szeretném kérdezni, hogy EU-s állampolgárok esetén az A1-es nyomtatvány kitöltése mentesít a 14 százalékos eho fizetése alól? A nem EU-országbeli személyek esetén kötelező az ehofizetés? Példa: egy bermudai személy szeretne ingatlant bérbeadni Magyarországon. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Adózóna! Egy kft., amely az ingatlan-bérbeadást adókötelessé tette, az ingatlanértékesítést pedig nem, vásárolt egy ingatlant 2012. évben, melyet bérbe is adott, amiről áfát tartalmazó számlát állított ki. 2014. évben tetőtérbeépítés történt, melyhez kapcsolódó felújítási számlák áfáját visszaigényelte (tekintettel arra, hogy bérbeadási céllal tartotta az ingatlant). 2015. augusztusban lejárt a bérleti szerződés, és úgy döntött a kft, hogy értékesíti az ingatlant. Kérdéseim: – Mivel az ingatlanértékesítést nem tette adókötelessé, az értékesítéskor áfamentes számlát állít ki? – A teljesítés dátuma a birtokbaadás napja lesz? (Több részletben kerül kifizetésre az ingatlan vételára, de a birtokbaadás az utolsó részlet kifizetésekor fog megtörténni.) - Kell-e az ingatlan felújításához kapcsolódó beszerzések áfáját utólagosan korrekciózni? Ha igen, hogyan, és mely időpontban? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Magánszemély adószám nélkül adna ki ingatlant, miközben bérel egy szobát egy másik városban: – A bérbeadott ingatlan után a megőrzött összes számlával igazolt rezsiköltséget elszámolhatja, és levonhatja a bevételéből? – Ha a bérbeadott ingatlantól eltérő városban bérel egy szobát, akkor annak bérleti díja elszámolható? Amennyiben többen bérlik a kiadó lakást, akkor csak a nevére kiállított arányos bérleti díjról szóló számlával alátámasztott költség számolható el? Ugyanitt rezsiköltség is elszámolható? – Maximum a bérbeadásból származó bevétel erejéig számolható el költség vagy több költség is elszámolható, mint bevétel (ide értve a rezsit és bérelt szoba költségét is)? – Hogyan végzi a magánszemély a valóságban a költségek elszámolását (adózáskor feltünteti a költségeket az adóíveken a megfelelő szakaszokban, így azt az adóköteles bevételből levonják?) – Egy magánszemély legegyszerűbben milyen módszerrel állíthat ki számviteli bizonylatokat (formai, alaki követelmények vannak?) a bérlő felé, és milyen formában kell megőrizni ezeket? – Az adóelőleget a munkáltatón keresztül vonja le az adóhatóság ilyen esetben? A munkáltatónak/adóhatóság felé ilyen esetben milyen dokumentumokat és mennyi időnként kell benyújtani? Például: bérbead 50 ezer forint bérleti díj plusz 50 ezer forint rezsiköltséggel, illetve bérel 45 ezer forint bérleti díjjal. Ilyen esetben hogyan alakul a költségelszámolás és adózás? Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha a bérleti díj 10 százalék költséghányaddal csökkentett összege meghaladja az 1 millió forintot éves szinten, akkor minden forint után meg kell fizetni a 14 százalék ehót, vagy csak az 1 millió forint feletti összegre? Tételes költségelszámolásnál is ugyanez a helyzet? A bérleti díj 50 százalékáig számolható el költség tételesen? Ha valakinek csak ingatlan-bérbeadásból van jövedelme, akkor ebből igénybe vehet családi adókedvezményt a gyermekek után? Ha igen, akkor az 53-as bevallásban? Ha, mint magánszemély adja bérbe az ingatlant egy egyéni vállalkozónak, akkor jól tudom, hogy az egyéni vállalkozó vonja le és fizeti meg – kifizetői minőségében – az szja-t és az ehót? Itt kérhető a családi adókedvezmény? Válaszát köszönöm!
Magánszemély ingatlantulajdonos rendelkezik adószámmal, de nem jelentkezett be az áfakörbe. Köteles-e számlát kiállítani a bérleti díjról, vagy elegendő a kifizetéshez egy számviteli bizonylat, mely szerint a bérleti díj 90 százaléka után a kifizető levonja az szja-t?
Ingatlanbérleti-díj miatt adószámot kért a bérbeadó, és alanyi mentesként jelentkezett be. Kötelező-e számlát adni a bérleti díjról, vagy a szerződés alapján a bérbe vevő elszámolhatja (10 százalékos költséghányaddal) a bérleti dijat? A könyvelők válaszai nem egységesek. Van aki azt állítja, hogy a számlaadás kötelező, van aki azt, hogy elég a szerződés. Várom válaszukat, köszönettel.
A feleség az év első két hónapjában Magyarországon volt munkavállaló, március óta az Egyesült Királyságban dolgozik. A férj szeptemberig gyeden volt, ezt követően költözik a felesége után. Saját tulajdonú magyar cégének ügyvezetője, mely tevékenységet a gyed alatt nem látta el, ezt követően díjazás nélkül végzi az ügyvezetést. Az Egyesült Királyságban saját cég alapítását tervezi, amelyben dolgozna. Magyarországi ingatlanukat bérbe adnák. Felmerül a kérdés: hol, és hogyan kell adózniuk és járulékot fizetniük?
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély 2013.01. 01-én kiváltotta az őstermelői igazolványát (heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik), de adószámot nem kért a NAV-tól. Őstermelésből eddig bevétele nem származott. Kérdésem az lenne, hogy az említett magánszemélynek kellett volna-e adószámot igényelnie, vagy erre csak akkor köteles, ha az őstermelésből bevétele származik? Ez a magánszemély novembertől ingatlan-bérbeadással is foglalkozna. Emiatt kell adószámot kérnie? Van-e bármilyen bejelentési kötelezettsége a NAV felé? Az ingatlant magánszemélynek adná bérbe, ekkor elegendő egy számviteli bizonylatot kibocsátani, negyedévente a jövedelem 16 százalékát befizetni, és év végén a bevételt az 53-as bevallásban szerepeltetni? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Szakértő! Egy felszámolás alatt lévő cég tulajdonában van egy jelenleg használaton kívüli ingatlan, amelyben egy másik kft.-nek is vannak egyéb tárgyi eszközei (gépei, berendezései stb.). Az ingatlan folyamatos őrzésére a felszámoló kettő magánszemélyt alkalmazott megbízási szerződéssel, fejenként havi 100 ezer forintos díjért. A felszámoló most kiszámlázná egy évre visszamenőleg az említett kft.-nek az őrzési díjból az ott tárolt eszközeire jutó őrzési költséget. Kérdésünk, hogy a számlázásnál van-e szerepe annak, hogy a felszámolás alatt álló cég a ingatlan-bérbeadásra választotta-e az áfát vagy nem ? (Mivel itt maga az ingatlan nincs bérbe adva, csak a benne tárolt eszközökre jutó őrzési költséget számláznák.) Válaszukat előre is köszönöm.
Kérdésem a következő: EU-s állampolgár Magyarországon lakóingatlant vesz, melyet bérbe kíván adni. Jól tudom-e, hogy ehhez magyar adószámot kell kiváltania, és önálló tevékenységből származó jövedelemként leadózza az szja-törvény szerint, illetve, ha a bérbeadásból származó jövedelme eléri az 1 millió forintot, akkor 14 százalékos ehót is kell fizetnie? Válaszukat előre is köszönöm: Ildikó
Tisztelt Adózóna! Magánszemély szálláshely-szolgáltatásra adószámot váltott ki, áfa szempontjából alanyi mentességet, szja tekintetében tételes átalányadózást választott. Az adószám kiváltásánál csak a szálláshely-szolgáltatást (5520 és 5590 teáor) jelölte meg. Egy másik ingatlanját hosszú távon bérbe adná magánszemélynek (6820 teáor), bérleti szerződés szerint, nem számlával. Kérdésem, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a szálláshely-szolgáltatás 6 millió forintos alanyi mentességet biztosító jövedelmébe beletartozik-e vagy sem? A bérbeadásból származó jövedelem nem éri el az 1 millió forintot évente, alapesetben nem ehoköteles, feltételezem a szálláshely-szolgáltatás jövedelme ezt nem növeli, mert azután az eho meg van fizetve.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély bérbe kívánja adni ingatlanát. Adózás szempontjából a tételes költségelszámolást választotta. Igazolt, elszámolható költségként lehet-e figyelembe venni az ingatlanközvetítőnek kifizetett jutalékot, valamint a könyvelőnek megfizetett munkadíj összegét? Köszönöm!
Kérdésem a lakóingatlan bérbeadásából származó jövedelem adókötelezettségére, valamint a számla kibocsátására vonatkozik. A lakóingatlannak két tulajdonosa van, 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal. Mind a két tulajdonos bejelentett adószámos magánszemély. Az 1995. évi CXVII. törvény (Szja.tv) 4. § (6) bekezdése szerint közös tulajdon esetén az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a magánszemélyt a tulajdoni hányada arányában terheli adókötelezettség. Kérdésem: Hogyan történjen a számlázás, hogy az adott ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után a tulajdonosokat a tulajdoni hányaduk alapján terhelje az adókötelezettség, úgy a személyi jövedelemadó, mint a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás szempontjából? Helyesen alkalmaztuk eddigi gyakorlatként, hogy a tulajdonosok a közös tulajdonban lévő ingatlanra külön-külön számláztak, s adóztak? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy magánszemély a saját tulajdonában lévő ingatlant szeretne bérbeadni saját egyéni vállalkozásának. Van-e erre lehetősége? Ilyen esetben, ha ez lehetséges, adószámot kell-e erre a tevékenységre igényelnie (számlakibocsátás szükséges az egyéni vállalkozás számára, ha jól tudom, ehhez mindenképp kell adószám)? A bérbeadás adóvonzata a 16 százalék szja, illetve évi 1 millió forint felett még 14 százalék eho lesz érvényes a magánszemélyre? Az szja és eho alapja a költségekkel csökkentett (legfeljebb a bevétel 50 százalékáig) bevétel lesz? Válaszát előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték