725 találat a(z) ingatlan-bérbeadás cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretnék segítséget kérni. Van egy szépségszalon, és úgy alakult, hogy a bérbeadó csak 1 ember nevére akarja kiadni a helyiséget, csak 1 darab számlát hajlandó kiállítani havonta. Jelen esetben a fodrásznak, aki katás egyéni vállalkozó. A szalonban van műkörmös és kozmetikus is. Mindegyikőjük katás egyéni vállalkozó. Azt tudom, hogy ingatlan-bérbeadás esetén nem lehet az egyéni vállalkozó katás. Milyen megoldás létezik, hogy a körmös és a kozmetikus is jogosan legyen a szépségszalonban? Köszönöm előre is a segítséget!

Kérdés

Cégünk ingatlant bérel, istállókat, technológiával együtt. A bérbeadó nem jelentkezett be az ingatlan-bérbeadás tevékenységre az áfa hatálya alá. De mivel technológiával együtt történik a bérlés, ezért áfásan számlázza a bérleti díjat. Helyesen jár-e el?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy jól értelmezem-e a szja-törvény 11. melléklet II. rész 2/c) pontot, vagyis a magánszemély bérbeadott ingatlanának beszerzési értékébe (mely alapján az értékcsökkenést számítjuk) a vételár mellett beletartozik a szerzéskor fizetett vagyonszerzési illeték is? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy család áll a vállalkozó apából, biztosítási jogvszony nélküli anyából és két kiskorú gyermekből. Az apa vásárolt a gyermekek nevére egy ingatlant bérbeadás céljából. Az anyukának haszonélvezeti joga van rajta. Az apuka sehol nem szerepel. Ezt az Ingatlant hivatalosan bérbe kívánják adni. Kérdésem, hogy a kedvezőbb adózás végett kiadhatják-e külön-külön az ingatlant a két kiskorú gyermek és az anyuka? A kiskorú gyermekek miatt van-e valamilyen gyámhatósági engedélyre szükség? A költségeket ki számolhatja el közülük? Az értékcsökkenés elszámolható, ha igen, kinél? Együtt kell-e vagy külön-külön adózni? A családi házban összesen négy lakás lesz bérbeadva. Előre is köszönöm a segítségüket.

Kérdés

Társaságunk ingatlan-üzemeltetéssel, -bérbeadással foglalkozik, tevékenysége tekintetében bejelentkezett az adókötelezettség alá. Tulajdonában van két egymással szomszédos, de külön helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan. Az egyiken egy épület található, a másik jelenleg üres. A társaság a meglévő épületet fel kívánja újítani, az üres telekre egy új épületet fog felépíttetni, melyet egy átjáróval összeköt a másik ingatlanon meglévő épülettel. A két építési-szerelési munkával ugyanazt a kivitelezőt bízza meg. Az új épületre vonatkozóan rendelkezik építési hatósági engedéllyel, a felújítandó épület tekintetében jelenleg nincs szükség építési hatósági engedélyre, ehhez elképzelhető, hogy a meglévő tűzvédelmi rendszer kismértékű átalakítása miatt a tűzoltóság jóváhagyása szükséges. Kérdésünk, a két szolgáltatás áfakötelezettségére vonatkozik, a fordított és az egyenes adózás alkalmazása nem egyértelmű számunkra. Ha ugyanazt a fővállalkozót bízzuk meg egy szerződésben a két különálló, különböző ingatlanon végzett, egyrészt engedélyköteles, másrészt nem engedélyköteles munkával, akkor lehet-e az egyik munka fordított áfás, a másik egyenes áfás? Ha két külön szerződést kötünk a fővállalkozóval a különböző munkára, a különböző ingatlanokra, akkor alkalmazható-e különböző áfakezelése az ügyleteknek, attól függetlenül is, hogy összekötjük egy folyosóval a két ingatlant?

Kérdés

Házasságban 3 kiskorú közös gyermeket nevelünk, mindhárom után a férjem nevén igényeljük a családi pótlékot. A családi kedvezmény éves kerete 3x206 250x12 hónap=7 425 000 forint. A családi kedvezményt megosztjuk, így a férjem kettő gyermekre tekintettel éves szinten 4 950 000 froint után veszi igénybe a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt. Én pedig egy gyermekre tekintettel veszem igénybe 2 475 000 forint után a családi kedvezményt és a családi járulékkedvezményt. A férjem keresete havonta 200 000 forint, az enyém havonta 100 000 forint. Így ő 2 400.000 forintos keresett a munkahelyen éves szinten, valamint 408 000 forint családi járulékkedvezményt vett igénybe. Én 1 200 000 forintot kerestem éves szinten és 204 000 forint családi járulékkedvezményt vettem igénybe. Ami gondot okoz: A férjem önálló tevékenység címen (adószámmal rendelkezik) ingatlan-bérbeadás jogcímen éves szinten 490 000 forint bevételt szerzett, amelyből a 10 százalékos költséghányad levonása után 441 000 forint jövedelme keletkezett éves szinten, ehhez kapcsolódóan a kifizetők év közben a 16 százalékos szja-előleget le is vonták összesen 74 400 forint összegben. Mivel ez a jövedelem is összevonandó jövedelem, így felborul az szja-bevallás kitöltése. A 2 400 000 forinttal és az önálló tevékenységből származó 441 000 forinttal számolva összesen 2 841 000 forintot kkalkulál a bevallás a családi kedvezménybe, és mindenáron a levont adót 74 400 forintot visszaigénylendőnek hozza fel. A férjem az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemből az szja-t megfizette, és nem is akarja visszaigényelni.

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Katás egyéni vállalkozó vagyok. Résztulajdonosként (a társtulajdonosok hozzájárulásával) egy cégnek szeretném a közös tulajdonú ingatlant bérbeadni. A leendő bérbevevő a rezsiköltségekről is számlát (továbbított szolgáltatás?) kér. Szeretném, ha tájékoztatnának a feladataimról és kötelezettségeimről. Eddig még nem volt ilyen jellegű feladatom, és nem szeretnék az adóhatósággal vitába keveredni. Válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Egy közúti balesetben elhunyt személy munkaviszonyban állt, ingatlan-bérbeadással foglalkozott és evás egyéni vállalkozása is volt, melyet ötödik éve szüneteltetett. Ilyen esetben az utolsó év adóbevallását a NAV készíti el, de ehhez az örökösnek is kell adatot szolgáltatni. A munkaviszonyhoz rendelkezésre áll a munkáltató által kiállított kilépő lap, az ingatlan-bérbeadáshoz a tárgyévi kiállított számlák, az egyéni vállalkozásról nem sikerült anyagot fellelni. Az elhunyt adózásával kapcsolatban milyen teendői vannak ilyen esetben az örökösnek? Van-e külön teendője az egyéni vállalkozás megszűnésével kapcsolatban?

Kérdés

Kedves Szakértő! Magánszemélyként egy kis lakást szeretnék bérbeadni szintén magánszemélynek havi 40 000 forintért. Év végén egy számviteli bizonylatot állítanék ki az összegről, 10 százalékos költséggel számolva a 90 százalék után fizetném negyedévente az szja-t. Több helyen is olvastam, hogy a rezsit is bele kellene számítani a bérleti díjba? Hiszen így a 10 százalék költségelszámolás értelmét veszti, valamint egy nem létező bevétel után miért kellene adózni? Pédával: bérleti díj: 480 000 forint, rezsi havi 15 000 forinttal számolva 180 000 forint. Erre jutó szja 95 040 forint lenne. Rezsi nélkül: 69 120 forint. Kérdésem az lenne, hogy a szerződést hogyan kell írni, vagy mi a megoldás, hogy a rezsiköltség ne számítson bele a bevételbe? Költségként tudom, hogy le lehet vonni, de sok pluszmunkával járna a rezsiköltségek gyűjtögetése, vezetése. Én úgy érzem, hogy ez egy szükséges rossz, plusz teher nekem, amit, ha lehetséges – természetesen törvényes keretek között – szeretnék elkerülni. Üdvözlettel, várom válaszukat.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni hogy a feleség tulajdonában lévő házat a férj egyéni vállalkozásának keretében szálláshelyként bérbeadhatja-e? Eddig, mint adószámos magánszemély adta bérbe a feleség, de mivel a férjének is van ház a tulajdonában, amit a vállalkozás keretében bérbead, a feleség házát is bevihetné a vállalkozásába? Kell valamilyen szerződés abban az esetben, ha igen? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt. 4 tagból áll, 1 beltag és 3 kültag (családi vállalkozás). A bt. tulajdonában van két nagy értékű ingatlan. Ebből az egyiket el szeretnénk adni úgy, hogy a vételárat a társaságból ki szeretnénk venni, és – már mint magánemberek – lakás építésére, -vételére szeretnénk felhasználni a pénzt. A szóban forgó ingatlant jelenleg bérbeadással hasznosítjuk, és az áfás elszámolást választottuk rá. Tudomásom szerint a következő értékesítési formák lehetségesek: 1. A tulajdonos bt. értékesíti az ingatlant. 2. Ha a társaság szétválna, és az egyik társaságban csak a szóban forgó ingatlan szerepelne, a tulajdoni hányad eladása az új társaságnál lehetséges-e? 3. Egyéb értékesítési forma is van? Milyen adóterhek terhelik a bt.-t az egyes értékesítési formáknál? A kérdésem lényege, hogy mikor, milyen értékesítési formánál marad meg több bevétel a tulajdonosoknak, valamint milyen adóterhek terhelik az egyes értékesítési formánál a vevőt? Köszönettel: Zsuzsa

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy albán állampolgár Magyarországon letelepedési engedéllyel rendelkezik, van érvényes lakcímkártyája. Ha magyarországi ingatlan bérbeadásából magánszemélyként származik jövedelme, akkor azután keletkezik-e neki 14 százalékos ehofizetési kötelezettsége, vagy a letelepedési engedélyétől függetlenül külföldinek minősül? Ha ugyanezen személy osztalékban részesül egy cégből, akkor milyen adó- és ehofizetési kötelezettsége van?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Házastársak közös tulajdonukban lévő ingatlan használatarányos (az ingatlan a saját vállalkozásuk székhelyeként is működik) rezsiköltségeiről állítanának ki számviteli bizonylatot. A közüzemi számlák egyik része a férj, a másik része a feleség nevére szól. A férj katás egyéni vállalkozó is, de a bérbeadásból származó jövedelmére (ha szükséges) az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket kívánja alkalmazni, hogy emiatt még véletlenül se kerüljön ki a kata adózás alól. Kérdésem az lenne, hogy kiállíthatja-e a számviteli bizonylatot csak a feleség (attól függetlenül, hogy a költségtérítéshez kapcsolódó közüzemi számlák a férj nevére is szólnak), mint tulajdonostársak által kijelölt képviselő? Így neki nem kellene adószámot kérnie az ingatlan-bérbeadásra és a férjének sem, mert magánszemélyként nem végez ilyen tevékenységet. Ha a közüzemi számlák címzettjeinek megfelelően mindkettőjüknek külön-külön szükséges bizonylatot kiállítani, akkor a katás egyéni vállalkozó férjnek milyen nyomtatványon kell az erre vonatkozó tevékenységét bejelentenie, és szükséges-e ilyenkor számlát kiállítani, vagy elegendő a számviteli bizonylat? Köszönettel.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Adatok befizetett nyugdíjjárulékról.

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Munka betegállomány mellett

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 június
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink