Magánszemély a bérbe adott ingatlanba vett kis értékű, százezer forint alatti bútorokat elszámolhatja költségként, vagy értékcsökkentenie kell? A bevétellel szemben elszámolt költségeknek van-e maximum határa vagy nullára is csökkentheti a magánszemély a bérbeadásból származó bevételét? (Most történik a lakás felújítása.) (Nyilatkozni csak 50 százalékig lehet.) Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Tényállás: egy társaságnak saját csarnoka bérbeadásából származik az árbevétele. A bérlő átalakítást eszközölt az épületen a bérbeadó társaság engedélyével. Az átalakítás során szükségessé vált 6 darab kéménynyílás kialakítása a födémen. A bérlő a csarnok felső paneljeiben okozott kárért hajlandó fizetni. Kérdéseink: 1.) A bérlő által felajánlott anyagi kompenzáció kártérítésnek, vagy kártalanításnak minősül-e? 2.) Mely esetben van általános forgalmi adó felszámítási kötelezettség? 3.) Mikor van számla kiállítási kötelezettsége bérbeadónak, vagy elegendő-e egy megállapodás a két fél között? 4.) A bérbevevőnél ebben az évben jelentkező nem tervezett bevétel elhatárolható-e időbeli elhatárolással arra az évre, amikor a panelek helyreállítási költsége a kapott bevétellel szemben megjelenik,vagy ez évben meg kell fizetni utána a társasági adót? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni: kereskedelemmel foglalkozó egyéni vállalkozó mellékkeresetként a saját nevén lévő üzlethelyiséget bérbe adta, és egyéni vállalkozóként leszámlázta. Az ingatlan nincs a tárgyi eszközei között, értékcsökkenést nem számol el, viszont – mint telephely – szerepel a vállalkozói igazolványában. A vállalkozó most úgy döntött, hogy szeretne jövőre katás lenni, ezért kitöröltetné a telephelyet a vállalkozásából, és az üzletet, mint magánszemély adná bérbe, és megfizetné a forrásadót. A kérdésünk az lenne, hogy ez így lehetséges-e, szét lehet-e választani a bérleti díj szempontjából a magánszemély bevételét az egyéni vállalkozás bevételétől? Amennyiben lehetséges a továbbiakban magánszemélyként bérbe adnia az üzlethelyiséget, kell-e a NAV felé ezzel kapcsolatosan bármit bejelenteni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adószámos magánszemély, áfaalany ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Nagy értékű ingatlant építtet, fordított áfával részére kiállítható számla? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem, hogy munkaviszonyban nem álló személy, aki ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemmel rendelkezik, a hozzátartozója ápolása jogcímén kapott kiemelt ápolási díj tekintetében hogyan adózik, illetve kell-e, és milyen egyéb járulékot fizetnie? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! "A" közhasznú egyesület alapít egy "B" közhasznú oktatási szervezetet (játszóházat is működtet az oktatási szervezet). Mindketten külön adószámmal rendelkeznek, Az alapító "A "közhasznú egyesület havi 300 ezer forintért bérbe ad "B" közhasznú szervezetnek egy ingatlant, ahol "B" közhasznú szervezet az oktatási tevékenységet végzi (nem akreditált oktatás), elsősorban beteg gyermekekkel foglalkozik. Egyik szervezet sem végez vállalkozási tevékenységet. "A" egyesület alapszabályzatában szerepel az ingatlan-bérbeadás, mint közhasznú tevékenység. Helyesen jár-e el az "A" közhasznú egyesület, amikor az ingatlan-bérbeadást nem vállalkozási tevékenységként veszi figyelembe, hanem közhasznú tevékenységként. Ahhoz, hogy az ingatlan-bérbeadás közhasznú tevékenység legyen, mire nem költheti a bérleti díjat az egyesület? Mindkét közhasznú szervezet alanyi mentességet választott az áfatörvény szempontjából. Köszönöm a segítségét.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozással kapcsolatosan kérdeznék. Van egy katás fodrász, aki magánszemélytől bérel ingatlant, jönne hozzá egy műkörmös hölgy (nem alkalmazottként) az ingatlanban dolgozni. Mivel a fodrász katás, így nem tudja neki bérbe adni a nagyjából 2 négyzetméternyi részt. Járható út-e az (a NAVinformációs vonala szerint igen), hogy a kivett ingatlant magánszemélyként adja bérbe? Számomra ez kétséges, hiszen katásként bérel, így, mint kifizető jár el, amikor bérbe vesz, hiába nem érvényesíti a költséget. Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk egyéb ingatlan bérbeadásával foglalkozik, mely tevékenységet „áfásította”, azaz bejelentkezett az áfa általános szabályai szerinti adózásra és ennek megfelelően áfával növelten állította ki folyamatosan a bérleti díjakról szóló számlákat. A bérlő és a bérbeadó közös megegyezése (írásos megrendelés) alapján az ingatlanon felújítási munkákat végeztek folyamatosan, mely munkálatokról egy összegben (természetesen a munkák elvégzését a bérbeadó részéről is leigazoló mellékletekkel) állítottak ki elszámoló számlát, természetesen áfával növelt értékben. Ezen munkálatok építési engedélyhez nem voltak kötve. Időközben a bérbeadó úgy döntött, hogy értékesíti a bérbeadott ingatlant egy másik gazdasági társaságnak (tehát nem az eddigi bérlőnek adta el). Mivel a használt ingatlan értékesítését nem az áfatörvény általános szabályai szerint teheti meg (azaz nem jelentette be áfa hatálya alá az értékesítési tevékenységet), ennek megfelelően áfamentesen állította ki a számláját. A fentiekben leírt felújítási számla teljesítési időpontja nagyon közel van az értékesítési időponthoz (7 nap múlva lett eladva az ingatlan áfamentesen), ugyanakkor az akkor még érvényben lévő bérleti szerződés utolsó napjával esett egybe a felújítási számla teljesítésének napjára. Kérdésünk: levonásba helyezheti a bérbeadó a felújítási számlában lévő áfát, annak ellenére hogy 7 nap múlva értékesítették az ingatlant? Várom válaszukat. üdv: Fülöp Péter
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérném szíves véleményét: Társaságunk évek óta ingatlan-bérbeadással foglalkozik, mely tevékenységre az áfakötelessé tételt választotta. A társaságunk tulajdonában álló ingatlan egy részére bérleti szerződést kötöttünk egy másik gazdasági társasággal. Az ingatlanon álló épületet társaságunk – a szükséges bontási és építési engedélyek birtokában – lebontatta. A bontásról a kivitelezőtől az Áfa tv. 142. paragrafus alapján ún. „fordított adózású” számlát kaptunk. Társaságunk – a már tiszta ingatlanrészen – térburkolatot építtetett, amit bérbe fog adni a korábban említett gazdasági társaságnak. Társaságunk a bontási költségek egy részét – szerződés alapján –, mint „beruházási hozzájárulás” megtérítteti a bérlővel. Kérdésem: a bontási költségek részbeni megtérítése esetén a társaságunk által kiállított számlát szintén fordított adózással kell kiállítanunk (az Áfa tv. 15. paragrafusában foglaltak alapján), vagy azt egyenes adózással kell kibocsátanunk, mivel kapcsolódik a később (a térburkolat elkészülte és használatba adását követően) hatályba lépő bérleti szerződéshez? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Kijavítási kérelemre létezik-e formanyomtatvány? Nem találtam a NAV honlapján. Ingatlan-bérbeadásnál szeretném az áfabejelentést javítani. Válaszukat előre is köszönöm.
Minden adózónak, aki ingatlant ad bérbe, érdemes megvizsgálnia, hogy megfelelő volt-e az ügylet adminisztrációja, szükséges esetben eleget tett-e a bejelentési kötelezettségnek. Ha ezt elmulasztotta, célszerű haladéktalanul kijavítási kérelemmel korrigálni a hibát. Így elkerülhető, hogy azt egy adóhatósági revízió tárja fel, amely súlyos szankciókkal is járhat. Kérdésem: a mulasztást hogyan lehet pótolni? Kijavítási kérelem beadásának mi a menete? Adatmódosító lapon kell bejelenteni a NAV-nak? Egyéni vállalkozóknál tevékenység-bővítésnek minősül? Okmányirodánál kell bejelenteni a változást?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. a tulajdonában lévő, nem lakás célú ingatlan egy részét bérbe szeretné adni. Az ingatlan-bérbeadás nem szerepel a cégbíróságon bejegyzett tevékenységei között. Szükség van a cégbíróságnál és/vagy a NAV-nál a tevékenység bejegyzésére, vagy elég, ha a 14T201T nyomtatványon a bérbeadás áfássá tételét kérjük, és már számlázhatunk is?
T. Szakértő! A NAV 1353-as adóbevallásának kitöltése során találkoztam a következő problémával: Ingatlan-bérbeadásból származó jövedelme volt az adózónak, ebből a kifizető levonta az ehót ás az szja-t. Ezen kívül volt munkaviszonyból származó jövedelem is, ami után a kifizető szintén levonta az egészségbiztosítási járulékot. A bevallás 286. sorában 177 248, a 287-es sorban 1 544 004 forintot tüntettek fel, ennek alapján a 288. sor 'f' sorában 177 248 forint visszaigényelhető eho jelent meg, mivel az eho és az eb. járulék összege meghaladta a 450 000 forintot. Ennek alapján a 291. sorban kifizető által túlvont összegként szintén 177 248 forint kerül, mivel véleményem szerint ennyi a visszaigényelhető eho összege ebben az esetben. A rendszer ellenőrzése során az alábbi hibaüzenet jelent meg: NAGYSÁGRENDI HIBA: Ellenőrizze, hogy a visszaigényelhető egészségügyi hozzájárulás összegét helyesen töltötte-e ki! (Hibakód=<399994/M035>) A kérdésem az lenne, hogy helyes-e az a levezetés, hogy 177 248 forint a visszaigényelhető eho? Az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel 3 900 300 forint, a költsége 390 030 forint, és a jövedelem 3 510 270 forint volt. Köszönöm a segítséget!
Tisztelt Adózóna! Kft bérbeadott ingatlana után kötelező-e az 5 százalékos amortizációs kulcs alkalmazása vagy a 2 százalékot is lehet alkalmazni? (Olyan kevés a bérleti díj, hogy az 5 százalék alkalmazásával veszteséges lesz a cég.) Köszönettel! Jné
Egy ügyfelem családi gazdálkodó, áfás adószámmal rendelkezik. Ez évben vásárolt egy épületet, melyről az eladó fordított áfás számlát állított ki. A családi gazdálkodó az áfát bevallotta, és levonásba is helyezte, mivel az adásvételi szerződés előtt az ingatlan értékesítéseire és bérbeadásra adókötelezettséget választott. Az épületet bérbeadja, a bérleti díjat áfásan számlázza ki. Ugyanezen ügyfél rendelkezik olyan termőföldtulajdonnal, amelyet nem a családi vállalkozás használ, hanem bérbeadta egy kft.-nek mezőgazdasági termelésre. A kft.-vel haszonbérleti szerződést kötött még 2009-ben, a szerződésben az adóazonosítója szerepel, a bérleti díjat évente decemberben kapja meg. Kérdésem az lenne, hogy miután ingatlan-bérbeadásra áfakört választott, a termőföld-bérbeadás után is fel kell-e számolni az áfát? Ha igen, melyik időponttól - egész évre, vagy csak arányosan a bejelentkezéstől? Eddig nem adott számlát a haszonbérleti díjról, ezután azt is kell? Pontosítás:Adókötelessé tétel: „A lakóingatlannak nem minősülő ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása tevékenységemre adómentesség helyett az általános szabályok szerinti adókötelessé tételt választom.” (13) lett megjelölve Ingatlan típusa: major+gazdasági épületIngatlanhasznosítás mikéntje: major+gazdasági épület bérbeadása
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték