Tisztelt Szakértő. A Tao-törvény 1 számú mellékletének 7. pontja szerint a bérbeadó eszközei között kimutatott, bérbe adott épület, építmény esetében 5 százalék értékcsökkenési leírást érvényesíthet a bérbeadó. Ha a bérbeadó az szja szerint adózik, akkor ott mennyi lehet az értékcsökkenés? Az szja-törvényben nem találtam 5%-os leírási lehetőséget. Csak az élettartam szerinti 2/3/6 % -ból lehet választani? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Abban szeretnék segítséget kérni, hogy a 7-es adószámot inkább a nem üzletszerű tevékenységhez szokták kiváltani. Kérdésem az lenne, hogy konkrétan mi számít üzletszerű tevékenységnek? Ha egy magánszemély, aki ingatlan-bérbeadásra váltja ki az adószámot, s ebből van két éven keresztül rendszeres bevétele (cégnek és magánszemélynek is), akkor ez alapján annak számít-e? Segítségét előre is nagyon szépen köszönöm!
Társaságunk tulajdonában lévő lakóházat piaci áron bérbe adjuk egyik munkavállalónknak. A közműveket nem írtuk át a bérlő nevére, így a közüzemi díjakat a havi bérleti díjjal együtt áfával növelt összegben kiszámlázzuk a munkavállalónak. A kérdésem az lenne, hogy a közüzemi és az épületfenntartással kapcsolatos számlák áfatartalmát levonásba helyezhetjük-e, illetve, hogy a bérbeadással kapcsolatban van-e személyijövedelemadó-kötelezettségünk?
Tisztelt Szakértő! Egy luxemburgi cég budapesti lakóingatlant vásárol befektetési, illetve hasznosítási céllal. Mindkét tevékenység esetében minimálisan felmerülnek az ingatlanok közüzemi és fenntartási költségei. Kérdésünk az, hogy a luxemburgi cégnek be kell-e jelentkeznie magyar adóalanyként, ha csak birtokolja az ingatlant, illetve akkor, ha a birtokláson kívül bérbeadással hasznosítja is azt? Az ingatlannal kapcsolatosan felmerülő költségek (közüzem, karbantartás) áfatartalmának visszaigénylésére van lehetősége a luxemburgi cégnek? Ha igen, mik a feltételei és a folyamata? Válaszukat előre is köszönjük.
Magánszemély a tulajdonában álló ingatlant egy kft.-nek adja bérbe. Adószámot kért erre a tevékenységre a NAV-tól. Hogyan kell a magánszemélynek a számlát kiállítani?
Az egészségügyi hozzájárulásról (eho) szóló 1998. évi LXVI. törvény tételesen meghatározza az eho alapjául szolgáló jövedelmek körét, külön nevesítve azokat a juttatásokat is, amelyek nem szolgálnak az említett közteher alapjául. Ugyanakkor tartalmaz a jogszabály néhány előírást is, amelyek általánosságban határoznak meg eho alóli mentességeket; írásunkban ezekre hívjuk fel a figyelmet.
Magánszemély saját ingatlanját adja bérbe más magánszemély részére. A tételes költségelszámolást választja. A rezsiszámlák a bérbeadó nevére szólnak, a rezsiköltséget a bérlő fizeti meg. A bérbeadó az szja-bevallásában a rezsiszámlákat is beleszámítja a költségek közé. Helyes ez? Köszönettel. SzJ
Egyesületünk tulajdonában van egy ingatlan, ami az egyesület székhelye. Lehetőségünk van néhány üres helyiség bérbeadására. Alapszabályunkban a megfogalmazott célok között az ingatlan-bérbeadás, saját ingatlan hasznosítása, épület állagmegóvása szerepel. A tagdíjakon kívül nincs más bevételünk. Az ingatlan-bérbeadás bevétele többszörösen meghaladja a tagdíjbevételeket. Kell-e az egyesületnek e tevékenység után társasági adót fizetnie?
Magánszemélyek közös tulajdonában álló ház a vállalkozásuk székhelye is. A ház alsó szintjén a garázs mellett került kialakításra egy kis műhely, illetve a lakótérben egy irodai szoba. Gondolom, ezek nem tekinthetők műszakilag elkülönített résznek. Erre vonatkozóan áram- és internetdíj került arányosan elszámolásra, úgy, hogy a költségtérítést a betéti társaság a feleség részére fizette ki. Az internetről szóló számla a feleség nevére szól, az áramszámla viszont a férjére. Ez esetben a feleség elszámolhatja költségként az áramdíjat is? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Katás egyéni vállalkozásomból származó bevételem mellett magánszemélyként bérbeadásból és szálláshely-szolgáltatásból is származik jövedelmem. Az áfatörvény szerint az alanyi adómentesség értékhatárának számítása során mely tevékenységemből származó jövedelmek adódnak össze? Igaz-e, hogy az alanyi mentes katás egyéni vállalkozás bevételét és a magánszemélykénti bérbeadásból származó bevételt, valamint a magánszemélykénti szálláshely-szolgáltatás bevételét össze kell vonni, és így figyelni a 6 millió forints értékhatárt? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Véleményét szeretném kérni azzal kapcsolatban, hogy magánszemély vásárolt egy lakóházat, amelyben három üzlethelyiséget alakítottak ki, üzletté lett nyilvánítva az épület, kizárólag üzleti tevékenység folyik benne. 2015-ben a három közül még csak egy üzlethelyiséget adtak ki az év második felétől. Ebben az esetben az épület utáni értékcsökkenés csak arányosan számolható el: egyrészt időarányosan egy félévre; másrészt területarányosan, a bérbeadott üzlet arányában vagy már az egész ingatlanra elszámolható értékcsökkenés (persze csak a használatba vétel időpontjától)? Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 2015-ös festés, csempézés, új hűtő, automata mosógép az éves adóbevallásnál teljes összegben költségként elszámolható,vagy csak 3 százalékos leírási kulccsal? Adózó a tulajdonos, mint magánszemély tételes költségelszámolással. Válaszát előre is köszönöm. T. László
Tisztelt Szakértő! "A" társaság saját tulajdonú ingatlan bérbeadására áfakötelezettséget választott. "B" társaság ingatlannal nem rendelkezik, de főtevékenységként saját tulajdonú ingatlan adásvétele van megjelölve. Ha a két cég összeolvad, és az ingatlan áfakötelességének megmaradása a cél, melyik megoldás választható, jól látom-e a lehetőségeket? 1. B beolvad A-ba, nem változik az ingatlan áfa pozíciója.2. A beolvad B-be. B év végén jelentheti át az ingatlant az adóköteles körbe. Év közben a bejegyzését követően az ingatlan-bérbeadás áfamentes. 3. A két cég összeolvad, és az ingatlan adókötelessé tételét választja az átalakulás során. Az ingatlan áfapozíciója így változatlan marad. Válaszát előre is köszönöm.
Számviteli törvény hatálya alá tartozó evás bt.-nek ingatlan-bérbeadásból devizás bevételei vannak. Mikor kell evát fizetnie, ha például az április havi díjról a számlát március 15-én állítja ki, április 5-ei fizetési határidővel. A 2016. évi áfatörvény folyamatos teljesítésű számlákra vonatkozó szabályának változása miatt idén a teljesítési időpont 2016. 03. 15. (számla kelte). Kérdés: jó-e, ha az evát a II. negyedévben, mint áprilisi számla után fizetjük, mivel a számviteli törvény szerint a bevétel megszerzése április?
Tisztelt Szakértő! Egy közös (férj, feleség) tulajdonában álló ingatlan meghatározott részét saját vállalkozásuk részére bérbe adnak. A bérleti szerződést csak a feleség köti és a vállalkozás is neki fizet. A bérleti díjon felül a rezsiköltségek meghatározott részét is megtéríti a vállalkozás, amit szintén a feleség kap meg. Viszont a rezsiszámlák egy része a feleség, a másik része a férj nevére szól. Elszámolhatja-e a feleség a bevétellel szemben költségként azon számlákat is, amelyek a férj nevére szólnak? Köszönettel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték