421 találat a(z) fizetés nélküli szabadság cimkére
Tagi jogviszony és a fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Több cikkben is olvastam, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony szünetel. Ennek elkerülésére megoldás lehet a csökkentett (részmunkaidős) alkalmazás, de mi a helyzet akkor, ha nekem vagy már egy éve nem működő kft.-ben tagi jogviszonyom van, ahol nem fizetek járulékot magam után, hiszen rendelkezem biztosítási jogviszonnyal, ahol eddig megfizetésre került a heti 36 órás munkaviszonyra való tekintettel a minimum járulék? Ha csökken a munkaidőm a munkahelyemen, a nem működő kft.-ben fizetnem kell magam után? Ez nagyon komoly terhet jelenthet. Mi a megoldás? Meg kell szüntetnem a kft.-t, hiszen a kft. nem tud szünetelni úgy mint egy egyéni vállalkozás. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Kiss Miklósné
Ügyvezető jogállása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő szakmai kérdés megoldásához. Két kft.-nek ugyanaz a magánszemély az ügyvezetője. Mindkét kft.-ben tag is. A jelenlegi kialakult helyzetben megoldásként alkalmazható-e, hogy az egyik kft.-ben, ahol munkaviszony keretében látja el a feladatait fizetés nélküli szabadságra megy, mert semmi munkavégzés nincs sajnos. A másik kft.-ben, ahol eddig megbízásos jogviszonyban látta el a feladatokat, módosítják a társasági szerződést, ahol rögzítik, hogy ebben a kft.-ben is munkaviszonyban fogja ellátni a feladatokat mondjuk napi 2 órában, és 2 órás munkavégzés után fizeti meg a járulékokat. Abban a kft.-ben, ahol fizetés nélküli szabadságra megy, ott meg kell-e fizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után? Alkalmazható-e ez az eljárás, hogy minkét kft-ben munkaviszonyos lesz és nem kell megfizetni a minimálbér után a járulékokat egyik cégben sem? Válaszukat nagyon szépen köszönöm!
Így hat a fizetés nélküli szabadság a végkielégítés mértékére és az álláskeresési járadékra
Cikk
Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Fizetés nélküli szabadság: a munkáltató által átvállalandó egészségügyi hozzájárulásról
Cikk
Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.
Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?
Fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozó utólag hoz táppénzes papírt
Kérdés
Március 23-ától 31-éig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt. Most utólag hozott táppénzes papírt, ahol március 23-ától a mai napig betegállományban van. A 15 nap betegszabadság elszámolásánál javítani kell-e a márciusi bért és járulékot? Vagy úgy kell tekinteni, hogy mivel szünetelt a biztosítása, a betegszabadságot 0 forintban kell elszámolni a fizetés nélküli szabadság idejére? Vagy a betegszabadság a fizetés nélküli szabadság lejárta utáni naptól kezdődik? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Majercsik Mária, Mazsa Bt.
Csökkentett munkaidőre járó bértámogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: A 2020. április 29-én hatályba lépett csökkentett munkaidőről szóló kormányrendelet értelmében azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél járulékkedvezményre jogosultak, hogyan történik a nettó bér számítása a támogatást érintve? Szükséges-e vagy választható, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez igazítani? Számít-e valamit, hogy a kérelem benyújtását megelőző napig a dolgozó fizetési nélküli szabadságon volt? Válaszát előre is köszönöm.
Fizetés nélküli szabadság hatása a nyugdíjjogosultságra és az egészségügyi szolgáltatásra
Cikk
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Fizetés nélküli szabadságon nem főállású katás vállakozás mellett a 140/2020Kor.rendelet értelmében
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kihirdetett 140/2020. kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával lapcsolatban kérdezném a következő: Egy ügyfelem cégénél 4 alkalmazott van, köztük a tulajdonos is. Mivel nem tudnak dolgozni, megállapodtak a fizetés nélküli szabadságban. Mind a 4 alkalmazottnak van katás vállalkozása, jelenleg nem főállású! Kérdezném: 1. Ha május 1-jétől a dolgozók fizetés nélküli szabadságra mennének úgy, hogy a munkáltató fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor nem válnak-e automatikusan főállású vállakozóvá a katás vállakozásaikban (amely persze szintén nem hoz semmilyen bevételt, de nem tartozik a kiemelt tevékenységi körhöz)? 2. Ügyvezető, aki munkaviszonyos, mehet-e fizetés nélküli szabadságra? 3.. Meddig lehet igénybe venni ezt a kedvező fizetés nélküli szabadságot?
Fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk egy héten 2 nap fizetés nélküli szabadságot igényel iskolás gyermeke miatt. Van még rendes szabadsága, de mivel nem tudni, meddig lesz ez az állapot, nem szeretné az éves szabadságát kimeríteni. Az egyik kérdésem arra vonatkozik, hogy mivel van munkabére, így nem kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot pluszban, illetve a bérprogramon csökkenti az éves rendes szabadságát korrekció címén. Április hóban eddig 7 nap fizetetlen szabadságot kért, és a program -1 napot korrigált az éves szabadságából. Várom szíves válaszukat:
Fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó bt. munkavállalói fizetés nélküli szabadságra kerültek 2020.04.10. napjától. A munkáltató magára vállalta ez időtől az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen bejelentéseket kell tenni a NAV felé? Elegendő a 1041-es, és majd a 08-as? Köszönettel
Fizetés nélküli szabadság: visszaigényelhető a munkavállaló által fizetett egészségügyi szolgáltatási járulék
Cikk
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
Állásidő, fizetés nélküli szabadság
Kérdés
Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!
Fizetés nélküli szabadság idejére egészségügyi szolgáltatási járulék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 140/2020. kormányrendelet szerint a munkáltatóknak kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavállaló kapott fizetés nélküli szabadságot, vagy esetleg a munkavállaló közben gyesben részesül (munkája mellett), ebben az esetben is meg kell fizetni a 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel.
Jogviszonyváltozások járványhelyzetben: íme két példa
Cikk
A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet sok vállalkozás számára szükségessé teszi a jogviszonyok újragondolását, különös tekintettel az egyéni és társas vállalkozásokra. Ennek legfontosabb szempontjaira két példán keresztül szeretnénk felhívni a figyelmet.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
