hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fizetés nélküli szabadságról visszatérés: mit tehet és mit nem a munkáltató?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Gyakori probléma, hogy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően a kismamát, kispapát nem várják vissza a munkahelyére. Mindez fokozottan érvényesül a veszélyhelyzet tartama alatt. Nem egyedi eset, hogy a munkáltató már az első munkanapon kezdeményezi az alapbér mértékének csökkentését vagy felkínálja a fizetés nélküli szabadság további igénybevételének lehetőségét. Hogyan kell eljárni ezek visszautasítása esetén? Figyelembe kell-e venni az esetleges bérfejlesztést a szabadság kiadásának tartama alatt? Sok további kérdés merülhet fel, azzal együtt, hogy egyébként a munkáltatóknak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelniük.

A fizetés nélküli szabadság megszakítása, lejárta

Ha a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot igénybe vevő munkavállaló a gyermek harmadik életévének betöltését megelőzően úgy dönt, hogy munkába kíván állni, abban az esetben a fizetés nélküli szabadság az általa megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Azaz hiába kíván a munkavállaló egyik napról a másikra munkába állni, erre a munkáltató hozzájárulása nélkül nincs lehetősége, mivel a törvény a munkaadó számára is lehetővé teszi a felkészülést. Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, nem kell előre bejelentenie a visszatérést a munkavállalónak, a gyermek harmadik szülinapját követő első munkanapon köteles munkába állni.

Az újbóli munkába állást megelőzően elvárt, hogy a felek előzetesen egyeztessenek a továbbiakról, ennek keretében a munkáltató tájékoztassa a dolgozót arról, mikor kívánja kiadni a felhalmozódott szabadságnapokat. Ezen kötelezettségének a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, megszűnését követő 60 napon belül köteles eleget tenni. Ha a munkáltató fel kíván mondani a munkavállalónak, azt már az első munkanapon közölheti, mely esetben a felmondási idő azon felére, amikor munkavégzésre beoszthatná a munkavállalót, kiadhatja természetben a szabadságot, illetve annak arányos részét, ezzel spórolva a cég részére. A fennmaradó napokat pénzben kell megváltani. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a bérfejlesztésre, a szabadság kiadására, a munkaszerződés módosítására, valamint a járványhelyzet miatt meghosszabbított gyed, gyes esetén érvényes felmondásra vonatkozó szabályokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cafeteria

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Globális minimumadó 2024-re

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink