A nap kérdése: tulajdonos ügyvezetőnek euróban kölcsönt ad a kft. – hogyan kell kiszámolni a kamatkedvezményt, mi terheli azt? Be kell jelenteni a NAV-hoz?

Megosztás Tetszik

Ügyvezetőnek, aki egyben tulajdonos, nyújt kölcsönt egy kft. euróban, a kamat eurolibor + 3 százalék. Olvasónk ezzel kapcsolatban tett fel kérdéseket az Adózóna oldalán, amelyekre Hunyadné Szűts Veronika adott választ.

Ügyvezetőnek, aki egyben tulajdonos, nyújt kölcsönt egy kft. euróban, a kamat eurolibor + 3 százalék.

1. Az szja-törvény 72. § (1) bekezdése alapján így kamatkedvezmény keletkezik. Hogyan kell azt kiszámolni? A társaságnak kell 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót fizetni a társaság által nyújtott kamatkedvezmény után?

2. Az szja alapja a kölcsönre (a követelésére) a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamat (ez a kamatkedvezmény) 1,18-szorosa. A szocho alapja pedig az szja-alap. Ha a kölcsön nem kamatmentes, de nem éri el a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegét (vagy a bizonyított szokásos piaci kamatot), akkor a kamatkedvezménynek nem része a megfizetett kamat. Mindenképp alapkamat plusz 5 százalékkal kell számolni, vagy a szokásos piaci kamattal is lehet? Hogyan kell hitelt érdemlően bizonyítani a szokásos piaci kamatot?

3. Ha mindenképpen alapkamat plusz 5 százalékkal kell számolni, akkor egy eurós kölcsönnél meg lehet állapítani a kamatot alapkamat plusz 5 százalékkal a szerződésben? Az ügyvéd azt mondta, hogy eurós hitelnél a kamatnak is euróban kell lennie.

4. Ha a magánszemély és a társaság az Art. 7. § 28. pontja szerint kapcsolt vállalkozásnak minősül, akkor a társaságnak be kell jelenteni az adóhatósághoz a kölcsönt? A magánszemély aki kapta a kölcsönt, ügyvezető és tulajdonos. Ha igen, és nem lett bejelentve, mi a teendő?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 72. §-a alapján kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezhet a magánszemélynek adott kedvezményes kamat mellett nyújtott kölcsön esetén.

Ez esetben a jövedelem a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével – ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal – kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot.

Az adó mértéke a kamatkedvezmény 1,18-szorosa után 15 százalék, továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie a kifizetőnek adóévenként, az adóév utolsó napjára – ha a követelés az adóévben megszűnt, akkor a megszűnés napjára – megállapított kötelezettségként.

Ha a kölcsön és/vagy annak kamata nem forintban került megállapításra/megfizetésre, két lehetőség adódik. Minden pénzmozgásnál az aznapi MNB-árfolyamon forintosítunk, s így a teljes gazdasági esemény sort forintosítjuk, amikoris már ki tudjuk számolni a fentiek szerint, hogy keletkezik-e kamatkedvezményadó-fizetési kötelezettségünk vagy sem. (Elvileg lehet csak a kölcsön, vagy csak a kamat esetében olyan szerződéses kikötés, miszerint egyik forint, másik euró, bár nem életszerű.)

A másik megoldás, hogy bizonyítjuk, miszerint a kamat bizony piaci volt, és ezt forintosítva, ehhez képest nézzük meg az eltérést. A piaci kamatot független értékelő szakvéleményével tudjuk alátámasztani, aki a NAV által is elfogadott adatbázisokból dolgozik, praktikusan transzferárszakértők szoktak ilyen szakvéleményeket készíteni. Nyilván mérlegelnünk kell, hogy ennek díja megéri-e, vagy maradunk az első verziónál.

A magánszemély tulajdonos – ha többségi- kapcsolt ugyan saját vállalkozásával –, ám a kapcsoltságból adódó transzferár-kiigazítási kötelezettségeknek az ügyletben nem kell eleget tenni, amennyiben az egyik kapcsolt fél magánszemély.