Tisztelt Szakértő! A dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér a kialakult járványügyi helyzet miatt, ami határozatlan időtartamra szól. Ilyen esetben felmondhat-e a munkáltató a dolgozónak? Védi-e valamilyen jogszabály a dolgozót ebben az esetben? Ha igen, akkor van-e ennek valamilyen feltétele, illetve következménye? Válaszát előre is köszönöm szépen! Tisztelettel
A koronavírus-járvány következtében feje tetejére állt mind a munkavállalók, mind pedig a munkáltatók élete. Nézzük meg, hogy milyen potenciális veszélyforrások leselkednek a felekre, és azokra milyen jogi megoldások találhatóak!
A koronavírusjárvány miatt a magyar munkajog is kihívások elé került: nincsenek speciális előírások egy járvány idejére, elsődlegesen a felek alapvető munkajogi teendőivel, az állásidőre, a munkavégzés alóli mentesítésre vonatkozó törvényi szabályozással és a munkavédelmi előírásokkal lehet keretet adni a jogoknak és kötelezettségeknek. Mindeközben ügyelni kell az adatvédelmi szabályok betartására. Joghézag mellett és gyakorlat hiányában a munkáltatóknak körültekintően kell eljárniuk adott intézkedés bevezetését megelőzően, illetve a munkavállalók egészségének megóvása érdekében.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk fizetett szabadságra készül, melyet előzetesen engedélyeztünk. A szabadság időtartama alatt olyan uniós országba utazik repülővel, mely jelenleg semmiféle karantént nem rendelt el (ez ugye napról napra változhat). Hogyan járhat el szabályosan a munkáltató, ha azt szeretné, hogy a visszaérkezését követő 2 hétig a munkavállaló ne vegye fel a munkát (védve a többi, főleg idősebb és krónikus beteg munkatársakat)? Fizetett szabadság kiadása – amennyi még maradt az évre –, és azt követően igazolt, de fizetetlen szabadság kiadása a helyes eljárás? Egyáltalán megtilthatja-e a munkáltató a munka megkezdését az előzetesen engedélyezett szabadságának letöltése után a munkavállalónak? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A következőben szeretném kérni szakmai segítségnyújtását. Egy fiatal anyukának 36 órás munkaviszonya van "A" társaságnál, de jelenleg gyesen, fizetés nélküli szabadságon van. "B" társaságban tulajdonos és ügyvezető. "B" társaságban személyes közreműködésre nem kötelezett, "B" társaságnak van másik ügyvezetője is. A fiatal anyuka szeretne gyes mellett a "B" társaságban heti 5 órában, bruttó 30 ezer forint munkabérért, munkaviszonyban dolgozni. Szeretnénk megkérdezni, ilyen esetben milyen .járulékfizetési kötelezettség keletkezik "B" társaságnak a fiatal anyuka után? Másképpen alakul-e a járulékfizetés, ha az ügyvezetői megbizatása megszűnik. Előre is köszönöm szakmai segítségnyújtásukat! Üdvözlettel: Biró Valéria
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nél a jelenleg első gyerekével gyeden levő dolgozó ismét terhes. Azt szeretné, hogy a csed után nem az anya igényelné a gyedet, hanem az apa, mert az apának magasabb a jövedelme, viszont az anya se akar visszajönni dolgozni. Ilyenkor az anya fizetés nélküli szabadságon van, a munkáltatónál szünetel a biztosítása, ezt lejelentem a T1041-en, és a dolgozó maga után megfizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot? A munkáltató köteles ilyenkor fizetés nélküli szabadságra engedni a dolgozót? Ha később az anya vissza akar jönni dolgozni, akkor a munkáltató köteles visszavenni?
Tisztelt Szakértő! Érdeklődni szeretnénk, hogy hosszabb idejű fizetés nélküli szabadság ideje alatt egyéni vállalkozóként kata adózással bocsátható-e ki számla más megbízó részére mint a foglalkoztató. Köszönettel.
Egy kismama szeretné a gyes folyósítása alatt (2020. januárjától jogosult gyesre) az összes felgyülemlett szabadságát kivenni, természetesen erre az időszakra kérné a fizetés nélküli szabadság felfüggesztését. Ha már az összes szabadságot kivette, újra igényelné a fizetés nélküli szabadságot, a gyermeke 3. életévének betöltéséig. Munkajogilag ez így rendben van? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik kismama szeretné a gyes folyósítása alatt (2020. januárjától jogosult gyesre), februártól az összes felgyülemlett szabadságát kivenni, természetesen erre az időszakra kérné a fizetés nélküli szabadság felfüggesztését. Ezt követően, ha már az összes szabadságot kivette, újra igényelné a fizetés nélküli szabadságot, a gyermek 3. életévének betöltéséig. A kérdésem az volna, hogy a gyes időszaka alatti szabadság kivételére van-e bármilyen előírás, jogszabályi hivatkozás, ez így megengedhető és jogszerű a munkavállalónak, vagy sem? Munkajogilag ez így rendben van, hogy nem a gyes lejártát követően veszi ki a szabadságot? Köszönettel. Humán Centrum Kft.
Tisztelt Szakértő! Kérem a következő ügyben állásfoglalását! A dolgozó 2017. 08.15-én állt munkaviszonyba a társasághoz. 2019. 05. 24-én született meg az első gyermeke, jelenleg a dolgozó gyed-en van. Kizárólag telefonon, szóban jelezte 2020.02.21-én, hogy szeretné a fizetés nélküli szabadsága megszakítását, és ismételt terhessége miatt már táppénzen is van 1 hete, anélkül, hogy egyetlen napot is dolgozott volna. Lehetőségünk így nincs a felgyülemlett szabadság kiadására. Kérdésem, hogy a szóban jelzett fizetési nélküli szabadság megszüntetés jogos-e? Szükséges-e erről bármilyen írásban jelzett nyilatkozat? Köteles-e a munkáltató visszamenőleg figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság megszüntetésének jelzését? Kaphat-e táppénzt abban az esetben, ha nincs írásos dokumentum a fizetés nélküli szabadságának megszüntetéséről, és nem is szünteti meg hivatalosan, és mellette a gyed-et folyamatosan kapja? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Van egy nyugdíjas, munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, aki decemberben lebetegedett. 2019-ben megkapta a 15 nap betegszabadságot, majd ezután táppénz járna neki, de természetesen nem kapja meg, mivel nyugdíjas. A táppénze áthúzódott 2020-ra is. A kérdésem az, hogy ebben az esetben 2020 januárjában betegszabadság jár-e neki, vagy mivel folyamatos keresőképtelenségről van szó, továbbra is igazolt fizetés nélküli távolléten van, és a betegszabadságot csak a következő keresőképtelenségnél kell fizetnie a munkáltatónak.
A szülési szabadságot, illetve a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot követő időszakban a teljes munkaidő vállalása nem mindig kivitelezhető a szülő számára. A gyermek(ek) logisztikája sem teszi jellemzően lehetővé, hogy már reggel nyolctól a szülő dolgozni kezdjen, illetve 16–17 óráig akár bent is maradjon. A cikkünkben végigvesszük, hogy milyen lehetőségei vannak a szülőnek munkaidő és az ehhez kapcsolódó kedvezmények tekintetében, külön figyelemmel a részmunkaidős foglalkoztatásra.
Tisztelt Szakértő! Egy anyuka, aki a 3 év alatti gyermekével fizetés nélküli szabadságon van, és az apuka veszi igénybe ugyanezen gyermek után a gyedet, visszajönne dolgozni. A kérdésem,hogy a szabadságai kiszámításánál figyelembe vehető-e a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja, függetlenül attól,hogy apa veszi igénybe a gyedet, és ennek következtében az anyuka biztosítása szünetel. Köszönettel
Egy katás egyéni vállalkozó 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Az egyik hónapban 5 nap, majd egy kis idő múlva két hónap fizetés nélküli szabadságra ment. A munkáltató a munkaviszony szüneteltetését be is jelentette. Ezekben az esetekben, amikor nem szűnik meg a munkaviszony, csak szünetel, a katás vállalkozónak milyen katafizetési kötelezettsége keletkezik? A jogszabály nem egyértelmű, és a NAV tájékoztató vonalán is többféle választ kaptam. Az egyik válasz szerint be kell ezt jelenteni a T101E nyomtatványon (főfoglalkozásúként), és 50 ezer forintot kell fizetni ezekben a hónapokban A másik szerint nem változik semmi, azaz 25 ezer forint katát kell fizetni, mert a munkaviszony nem szűnt meg. A harmadik szerint meg a 30 napos szabályt kell figyelni, és ha a szüneteltetés meghaladja a 30 napot, akkor kell csak 50 ezer forint katát fizetni. Kérnék szépen ebben segítséget. Hogyan jár el jogszerűen a katás vállalkozó? Köszönöm.
A szülő általában nem foglalkozik azzal, hogy gyermeke születése után éppen milyen elnevezésű távolléten van. Fontossá válik azonban, ha a szülő változtatni szeretne ezen, visszamenne dolgozni, újabb baba érkezik, vagy újra fizetés nélküli szabadságon lenne. Ilyenkor nem árt tudni, mikor, mire van lehetőség, továbbá milyen határidőket kell figyelembe venni.
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték