446 találat a(z) fizetés nélküli szabadság cimkére

Kérdés

Március 23-ától 31-éig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt. Most utólag hozott táppénzes papírt, ahol március 23-ától a mai napig betegállományban van. A 15 nap betegszabadság elszámolásánál javítani kell-e a márciusi bért és járulékot? Vagy úgy kell tekinteni, hogy mivel szünetelt a biztosítása, a betegszabadságot 0 forintban kell elszámolni a fizetés nélküli szabadság idejére? Vagy a betegszabadság a fizetés nélküli szabadság lejárta utáni naptól kezdődik? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Majercsik Mária, Mazsa Bt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: A 2020. április 29-én hatályba lépett csökkentett munkaidőről szóló kormányrendelet értelmében azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél járulékkedvezményre jogosultak, hogyan történik a nettó bér számítása a támogatást érintve? Szükséges-e vagy választható, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez igazítani? Számít-e valamit, hogy a kérelem benyújtását megelőző napig a dolgozó fizetési nélküli szabadságon volt? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kihirdetett 140/2020. kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával lapcsolatban kérdezném a következő: Egy ügyfelem cégénél 4 alkalmazott van, köztük a tulajdonos is. Mivel nem tudnak dolgozni, megállapodtak a fizetés nélküli szabadságban. Mind a 4 alkalmazottnak van katás vállalkozása, jelenleg nem főállású! Kérdezném: 1. Ha május 1-jétől a dolgozók fizetés nélküli szabadságra mennének úgy, hogy a munkáltató fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor nem válnak-e automatikusan főállású vállakozóvá a katás vállakozásaikban (amely persze szintén nem hoz semmilyen bevételt, de nem tartozik a kiemelt tevékenységi körhöz)? 2. Ügyvezető, aki munkaviszonyos, mehet-e fizetés nélküli szabadságra? 3.. Meddig lehet igénybe venni ezt a kedvező fizetés nélküli szabadságot?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Dolgozónk egy héten 2 nap fizetés nélküli szabadságot igényel iskolás gyermeke miatt. Van még rendes szabadsága, de mivel nem tudni, meddig lesz ez az állapot, nem szeretné az éves szabadságát kimeríteni. Az egyik kérdésem arra vonatkozik, hogy mivel van munkabére, így nem kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot pluszban, illetve a bérprogramon csökkenti az éves rendes szabadságát korrekció címén. Április hóban eddig 7 nap fizetetlen szabadságot kért, és a program -1 napot korrigált az éves szabadságából. Várom szíves válaszukat:

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Vendéglátó bt. munkavállalói fizetés nélküli szabadságra kerültek 2020.04.10. napjától. A munkáltató magára vállalta ez időtől az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen bejelentéseket kell tenni a NAV felé? Elegendő a 1041-es, és majd a 08-as? Köszönettel

Cikk

Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 140/2020. kormányrendelet szerint a munkáltatóknak kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavállaló kapott fizetés nélküli szabadságot, vagy esetleg a munkavállaló közben gyesben részesül (munkája mellett), ebben az esetben is meg kell fizetni a 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kisgyermekes édesanya, aki fizetés nélküli szabadsággal tudja megoldani a gyermekei felügyeletét. Ez 5-10 munkanap havonta. 2020. május 1. után a munkáltatónak kell bevallani és megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt csak abban az esetben kell, ha teljes hónapot lenne fizetés nélküli szabadságon? Vagy arányosítani kell, és úgy megfizetni? És mi a helyzet, ha már áprilisban is vesz ki fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkavállalónak kell megfizetni a járulékot, ha egyáltalán szükséges? Mert munkabért kap, csak nem egész havit, ami után levonjuk és bevalljuk a járulékokat, adókat. Köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A jogszabály szerint 2020. május 1-től a munkáltatónak kell megfizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7710 forintot. Mi van abban az esetben, amikor nem a munkáltató küldi fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóját – és ilyen nagyon sok van –, hanem a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabit, mert "nem hajlandó dolgozni ebben a vírusos időben", ezt idéztem több munkavállalótól. Szerintem ebben az esetben továbbra is a munkavállaló kötelessége a járulék megfizetése, de ez az én véleményem. Erre a kérdésemre szeretnék választ kapni, mivel nagyon sokan keresnek meg ezzel a problémával, hogy nekem mi a véleményem. Tisztelettel: Handlné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy arra a fizetés nélküli szabadságra a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet idején (2020. május 1-től), ha a fizetés nélküli szabadságra nem a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor? Cégünk termelését és tevékenységét változatlanul folytatja, munkavállalónkat teljes munkaidőben, teljes bérrel foglalkoztatjuk. Néhány kollegánk személyes, illetve családi okból igényelt hosszabb-rövidebb fizetetlen szabadságot, mert például a gyermekük felügyeletét nem tudták megoldani. Tehát nem a munkáltató küldte el fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóit, erre az ő kérésük alapján került sor. Ilyenkor is a munkáltatót terheli a bejelentési és befizetési kötelezettség? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet szerint a fizetés nélküli szabadságra kell megfizetni a járulékot a munkáltatónak az ezen jogcímen távol lévő munkavállaló után. Mi a vészhelyzet idejére nem fizetés nélküli szabadságot, hanem igazolt nem fizetett távollétet [Mt. 55. § j)] engedélyeztünk a munkatársaknak. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell megfizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát előre is köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyugdíjas orvos és az szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan-bérbeadás

dr. Csobánczy Péter

közgazdász, jogász, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink