Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    439 találat a(z) fizetés nélküli szabadság cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő, Hivatkozva a kérdésben adott válaszára (https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_20_Allasido_fizetes_nelkuli_szabadsa_xle), amelyet ezúton is köszönök, lenne még felmerült kérdés: - Fizetés nélküli szabadság kérdése rendben van annyi, hogy magát a tényt gondolom a T1041-en továbbra is jelenteni kell, attól függően, hogy a 08-ba vélhetően valljuk? - Állásidő esetében is kell a T1041-en jelenteni? - Állásidő esetében a május 01-jétől érvényes szabály a munkáltató átvállalására nem vonatkozik? Ha nem, akkor ebben az esetben a T1011 nyomtatványon tudja továbbra is csak átvállalni a munkáltató ez egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését? Vagy ebben az esetben automatikusan a munkáltatót terheli? Hogyan dokumentálom szabályosan a NAV felé? Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 140/2020. kormányrendelet szerint a munkáltatóknak kell megállapítaniuk, bevallaniuk és megfizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Abban az esetben, ha a nyugdíjas munkavállaló kapott fizetés nélküli szabadságot, vagy esetleg a munkavállaló közben gyesben részesül (munkája mellett), ebben az esetben is meg kell fizetni a 7710 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk kisgyermekes édesanya, aki fizetés nélküli szabadsággal tudja megoldani a gyermekei felügyeletét. Ez 5-10 munkanap havonta. 2020. május 1. után a munkáltatónak kell bevallani és megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ezt csak abban az esetben kell, ha teljes hónapot lenne fizetés nélküli szabadságon? Vagy arányosítani kell, és úgy megfizetni? És mi a helyzet, ha már áprilisban is vesz ki fizetés nélküli szabadságot, akkor a munkavállalónak kell megfizetni a járulékot, ha egyáltalán szükséges? Mert munkabért kap, csak nem egész havit, ami után levonjuk és bevalljuk a járulékokat, adókat. Köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A jogszabály szerint 2020. május 1-től a munkáltatónak kell megfizetni a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után az egészségügyi szolgáltatási járulékot, a havi 7710 forintot. Mi van abban az esetben, amikor nem a munkáltató küldi fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóját – és ilyen nagyon sok van –, hanem a munkavállaló kéri a fizetés nélküli szabit, mert "nem hajlandó dolgozni ebben a vírusos időben", ezt idéztem több munkavállalótól. Szerintem ebben az esetben továbbra is a munkavállaló kötelessége a járulék megfizetése, de ez az én véleményem. Erre a kérdésemre szeretnék választ kapni, mivel nagyon sokan keresnek meg ezzel a problémával, hogy nekem mi a véleményem. Tisztelettel: Handlné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy arra a fizetés nélküli szabadságra a munkáltatónak kell-e megfizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot a veszélyhelyzet idején (2020. május 1-től), ha a fizetés nélküli szabadságra nem a munkáltató oldalán felmerült okból kerül sor? Cégünk termelését és tevékenységét változatlanul folytatja, munkavállalónkat teljes munkaidőben, teljes bérrel foglalkoztatjuk. Néhány kollegánk személyes, illetve családi okból igényelt hosszabb-rövidebb fizetetlen szabadságot, mert például a gyermekük felügyeletét nem tudták megoldani. Tehát nem a munkáltató küldte el fizetés nélküli szabadságra a munkavállalóit, erre az ő kérésük alapján került sor. Ilyenkor is a munkáltatót terheli a bejelentési és befizetési kötelezettség? Köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet szerint a fizetés nélküli szabadságra kell megfizetni a járulékot a munkáltatónak az ezen jogcímen távol lévő munkavállaló után. Mi a vészhelyzet idejére nem fizetés nélküli szabadságot, hanem igazolt nem fizetett távollétet [Mt. 55. § j)] engedélyeztünk a munkatársaknak. Ebben az esetben is a munkáltatónak kell megfizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot? Válaszát előre is köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A fizetés nélküli állásidő végkielégítésre és álláskeresési járadékra gyakorolt hatásairól szeretnék kérdezni: Több mint 8 éve dolgozom jelenlegi munkáltatómnál. A kijárási korlátozásra és a csökkent forgalomra hivatkozva jelenleg fizetés nélküli állásidőt rendelt el a munkáltatóm. Ezt tervei szerint addig tartaná fenn, amíg a bevételből nem tudja újra kifizetni a költségeket. Tehát akár őszig is. Viszont elég nagy az esély arra, hogy nyár végén, vagy ősszel végleg bezárunk és akkor fog megszűnni a munkaviszonyom hivatalosan. Amennyiben hónapokat (például 3-4 hónapot) töltök fizetés nélküli állásidőn és utána szűnik meg a munkaviszonyom, az mennyiben befolyásolja az álláskeresési járadék összegét? (Bruttó bérem idén 226 600 forint volt eddig) Mennyi fizetés nélküli állásidőn töltött idő nem befolyásolja még? A végkielégítés összegét befolyásolja, ha hónapokat (például 3-4 hónapot) fizetés nélküli állásidőn töltök? Köszönettel: Zsolt

    Kérdés

    Kérem szíves és gyors tájékoztatásukat, hogy április hónapban, a járványügyi vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő dolgozóknál a munkáltató, aki az egészségügyi szolgáltatási járulék (7710 Ft) fizetését vállalja, hogyan járjon el a hivatal felé történő bejelentéseknél! Milyen nyomtatványokat kell benyújtania a munkáltatónak, illetve van-e teendője a munkavállalónak? További kérdésem, hogy a 2020. áprilisi fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel-e a dolgozó biztosítási jogviszonya? Várom válaszukat: Sándor Józsefné

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Az állásidő és fizetés nélküli szabadság vészhelyzetben való megítélése közötti különbséget szeretném tisztán látni. Nem szeretnénk a biztosítást szüneteltetni, ezért a vészhelyzetben, mivel nem tudjuk biztosítani a munkavégzés feltételeit, állásidőt fizetünk a dolgozónak, ami jelen esetben 0 Ft. Több helyen azt olvastam, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot ebben az esetben is meg kell fizetni. Valóban így van? Ha igen, akkor ezt a 08-ban kell bevallani, vagy hol kell ezt jelenteni és hogyan, kinek a nevében kell teljesíteni a befizetési kötelezettséget? Következő kérdésem az, hogy a mi a különbség a munkavállaló biztosítottsága szempontjából, ha fizetés nélküli szabadságra megy vagy ha 0 Ft-os állásidőt fizet neki a munkáltató? Nyugdíj szempontjából az állásidő minek minősül? Válaszát Köszönöm!

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! 2020. 03. 27-én (pénteken) járt le a 4 hétig tartó táppénzem, aznap közöltem a munkáltatóval, hogy március 30-án hétfőn újra munkába tudok állni, akinek a válasza, hogy 40-50 embert el kellett bocsájtani a járvány miatt, köztük engem is, 03. 31-ével pedig megszűnik a munkaviszonyom. Mivel azt ígérték, postázva minden papírt megkapok, de ez nem történt meg, ezért április 15-én bementem a munkahelyemre, ahol a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéséről szóló papírokat kellett volna aláírnom 03. 31-ei megszüntetéssel. 2019. május óta dolgozom itt és mivel a munkaszerződésemben is le van írva, hogy 30 napos a felmondási idő, ezért nem írtam alá. Közölték: vagy aláírom, vagy elküldenek fizetés nélküli szabadságra a járványhelyzet miatt, melyet a vis majorra hivatkozva, szerintük megtehetnek a járványhelyzet elmúlásáig vagy akár tovább is. A cég több mint 200 főt alkalmaz országosan, a munkahelyem még működik, de 50 dolgozó helyett már csak 10 dolgozó maradt a leépítés miatt. Próbáltam kérni, hogy munkába állhassak, ezt csak egy távoli, másik városban engedélyezték volna. Így, mivel a papírokat nem írtam alá, egyelőre lóg a levegőben a munkaviszonyom, mivel a cég nem mond fel nekem. Álláskeresési járadékra jogosult leszek, mivel van 365 napom az elmúlt 3 évből. Mit tehetek ebben az esetben, valóban megteheti a munkáltató, hogy vis majorra hivatkozva elküld fizetés nélküli szabadságra április 1-jétől? Mi lenne számomra a legideálisabb megoldás? Köszönöm: LG

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A 105/2020. kormányrendelettel kapcsolatban maradt néhány tisztázatlan kérdésünk. Jól értelmezzük, hogy a 20T1041-es nyomtatványon jelenteni kell a munkaidő-csökkentést, ami ennek megfelelően munkaszerződés-módosítást is maga után von, mind munkaidő, mind pedig munkabércsökkenés tekintetében is? Ezzel párhuzamosan pedig a munkavállaló nyugellátásra jogosító szolgálati ideje is csökken? Korábban megjelent egy másik módosítás is, mely szerint a vészhelyzet kihirdetésének következtében fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók esetében nem szűnik meg a biztosítottság, tehát nem kötelezettek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. Ebből következően nem szakad meg a folyamatos biztosításban töltött idejük, és a fizetés nélküli szabadság lejártát követően a táppénzre való jogosultságot úgy tekintjük, mintha folyamatos lenne a biztosítási jogviszonyuk? A 20T1041-es nyomtatványon sem kell jelenteni a biztosítás szüneteltetését? Illetve megjelent a SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítás is, mely szerint nincs járulékfizetési kötelezettség szociális hozzájárulási adó tekintetében. Ez a kivás cégekre is vonatkozik, tehát kivát sem kell fizetni? Köszönjük segítségüket! Üdvözlettel: Hegedűs Andrea

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kormány csökkentett munkaidejű bértámogatásával kapcsolatban kérdezném, hogy a munkavállaló március 16-ától fizetés nélküli szabadságon van, de most visszajönne 4 órában (régen napi 8 órában dolgozott), igényelhetik-e a támogatást, vagy az, hogy fizetés nélküli szabadságon volt, kizárja a támogatásból? A kérelmező nyomtatványon megkérdezik, hogy kihasználta-e már a munkáltató az egyéb lehetőségeket, például állásidő, fizetés nélküli szabadság, emiatt számomra nem tiszta, hogy a fizetés nélküli szabadság most megszakítás-e, vagy sem. Várom megtisztelő válaszát.

    Kérdés

    Kedves Szakértő! Meg szeretném kérdezni, hogy egy cég ügyvezetője, aki táncművészeti életjáradékos nyugdíjas, vehet-e mellette ki fizetési nélküli szabadságot? Amennyiben kivehet, ezt jelenteni kell-e a 20T1041-es nyomtatványon? Köszönettel: Mónika

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Jelentős összegű hiba

    Erdős Gabriella

    adószakértő

    Auchan ajándékutalvány adózása, elszámolása

    Surányi Imréné

    okleveles közgazda

    Ingatlan kisajátítása után fizetendő kártalanítás áfatartalma

    dr. Bartha László

    adójogi szakjogász

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2025 december
    H K Sze Cs P Sz V
    1 2 3 4 5 6 7
    8 9 10 11 12 13 14
    15 16 17 18 19 20 21
    22 23 24 25 26 27 28
    29 30 31 1 2 3 4
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media