adozona.hu
Kivaalanyiság választása, kivaalanyiság megszűnése – így változnak a feltételek
//adozona.hu/2026_os_adovaltozasok/Valtozas_tao_kiva_atteres_megszunes_UJBP1W
Kivaalanyiság választása, kivaalanyiság megszűnése – így változnak a feltételek
Tetszik
A vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény módosította a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (kiva) szóló 2012. évi CXLVII. törvénynek (Katv.) a kivaalanyiság választásának és az adóalanyiság megszűnésének bevételre és létszámra vonatkozó feltételeit. Cikkünkben a változásokat ismertetjük.
Áttérés a társasági adóról a kisvállalati adóra
Az áttérés feltételeit a Katv. 16. §-a fogalmazza meg. E szerint a vállalkozás akkor választhatja a kisvállalati adózást (kiva), ha a 2025. december 1-jén hatályba lépett módosítás szerint a vállalkozás
- átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 100 (korábban 50) főt;
- adóévet megelőző adóévi elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd (korábban 3 milliárd) forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 6 milliárd (korábban a 3 milliárd) forint) időarányos részét;
- adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 6 milliárd (korábban 3 milliárd) forintot.
A magasabb értékhatárok első ízben a kivát 2026. január 1-jétől választó vállalkozásokra vonatkoznak, amelyek a szándékukat 2025. december 1-je és december 20-a között jelenthetik be az adóhatóságnak.
Az új feltételeknek egy 2026. január 1-jétől a kivaalanyiságot választó vállalkozás akkor felel meg, ha a 2025. adóévi létszáma, bevétele és mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg az előírt mértékeket.
Bevétel alatt az értékesítés nettó árbevétele, az egyéb bevételek és a pénzügyi műveletek bevételének együttes összegét kell érteni.
Az állományi létszám és a bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét változatlanul együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján figyelembe kell venni.
|
Az Adózóna társasági adóval kapcsolatos írásait itt, kisvállalati adóval kapcsolatos írásait itt olvashatja el. Hallgassa meg a témához kapcsolódóan „Az Adózóna válaszol: áttérés társasági adóról kivára” című korábbi podcastadásunkat! |
Kivaalanyiságot továbbra is a következő formában működő vállalkozások választhatnak:
a) az egyéni cég,
b) a közkereseti társaság,
c) a betéti társaság,
d) a korlátolt felelősségű társaság,
e) a zártkörűen működő részvénytársaság,
f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
g) az erdőbirtokossági társulat,
h) a végrehajtó iroda,
i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
j) a szabadalmi ügyvivői iroda,
k) a külföldi vállalkozó,
l) a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.
A kivaalanyiság megszűnésének változó feltételei
A belépéshez tartozó értékek változáshoz igazodva nőnek a kivaalanyiság megszűnését eredményező bevételi és létszámértékek is. 2026. január 1-jétől a kivaalanyiság akkor szűnik meg, ha
- a negyedév első napján a bevétel meghaladja a 12 milliárd forintot; a megszűnés napja a túllépést megelőző nap;
- a létszámváltozás hónapjának utolsó napjával, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 200 főt.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (5)
Próba
19. § (1) * A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével – a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.
A bejelentkezési határidő tárgyhó utolsó napja és a következő hónap első napjával jön létre az adóalanyiság.
A kijelentkezés határideje tárgyév 12.20.
Üdvözlettel
Wolf Krisztina
Köszönöm, hogy tetszett foglalkozni a felvetéssel. A számítási szabályok mind azok időpontja, mind a módszertana terén zavarosak.
Most már csak az kell, hogy szólni tetszik a minisztériumi ismerőseinek, hogy olvassák el újra, hogy e témáról már írtam nekik 2014-ben, de azóta se sikerült válaszolniuk. Amúgy se szoktak válaszolni, csak amikor már ég a ház, akkor locsolnak rá fél pohár langyos vizet (lásd: KIVA adóalapnövelő a neobanki és kriptó növekményre, mint házipénztárra, vagy az ÁFA levonás jogellenes korlátozása a 137.§-ban, stb., stb.).
Tisztelt Ruszin Zsolt!
Észrevételére alábbiakban küldjük Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszát:
„Kedves Zsolt! Valóban nem találkoztam olyan kisvállalati adóalannyal, amelynek vannak kapcsolt vállalkozásai. A cikkben nem is kívántam magyarázni a törvény 16. § (3) bekezdését, mivel az kezdetektől változatlanul része a törvénynek. Tekintettel azonban arra, hogy meg lettem szólítva, válaszolok a kérdésére. A vonatkozó rendelkezés – szerintem – azt jelenti, hogy a kisvállalati adóalanyiságot választani szándékozó a bejelentkezése adóévében várható saját bevételéhez és létszámához hozzá kell, hogy adja a kapcsolt vállalkozásának (ha több ilyen van akkor azok adatait együttesen) az utolsó lezárt üzleti évi beszámolóban szereplő adatait. Például, ha 2026. január 1-jétől egy kft. be kíván jelentkezni a Katv. hatálya alá, és a 2025. adóévi bevétele várhatóan 800 millió forint, létszáma 60 fő. Rendelkezik viszont 2 kapcsolt vállalkozással, amelyeknek a lezárt üzleti évben (amely 2024. évi üzleti év lehet) a létszámuk együtt 20 fő, a bevételük 600 millió forint. A Katv. 16. § (3) bekezdés szerint a létszám ez esetben 80 fő (60+20), a bevétel 1 400 millió forint (800 millió + 600 millió), amelyek alapján a kft. jogszerűen bejelentkezhet a Katv. hatálya alá. Azt nem rendezi el a törvény, hogy mely időpontban kell vizsgálni, hogy rendelkezik-e egy cég kapcsolt vállalkozással, de úgy vélem, hogy – miután a bejelentkezéskor nem ismeri az adóalanyiság kezdő napján fennálló állapotot – a bejelentkezéskor kell ezt a kérdést vizsgálni.”
Üdvözlettel,
az Adózóna szerkesztősége
A kapcsolt vállalkozások bevételének és létszámának számítási szabályai zavarosak, mert semmilyen más szabályozással nem egyeztethetőek össze (Katv. 16.§ (3)). A törvény az "együttesen" szót használja, ami Nobel-díj gyanús.
Természetesen a fenti cikk ezt az apró problémát nem említi, mert a cikk írója vélhetően sosem találkozott olyan esettel, ahol voltak kapcsolt vállalkozások és jelentősége lett volna a számításnak. Sebaj.