Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném a koronavírus miatti helyzetben. Egy kolléga esetében, akinek nem tudunk munkát adni, milyen szabályok/eljárások alkalmazhatók/alkalmazandók? Gondolok itt a teljes „skálára” és annak vonzataira. Pl. betegállomány, részmunkaidő, fizetetlen szabadság, felmondás a dolgozó részéről, felmondás a munkaadó részéről …. stb. Segítségüket, tanácsukat előre is köszönöm!
A kft. tulajdonosa alkalmazottként dolgozik a kft.-ben, 8 órás munkaviszonyban, a kft. ügyvezetését nulla forint megbízási díjért látja el. 2020.03.01-tól nincs munka, ezért fizetés nélküli szabadságon van. Az ügyvezetés miatt kell-e adót és járulékot fizetnie? Illetve, ha már nem ő lesz az ügyvezető, és a munkaviszonya megszűnik, a munkanélküli ellátást befolyásolja a fizetés nélküli szabadság? Köszönöm
A koronavírussal összefüggő járványügyi helyzet következtében egyre több kérdés érkezik azzal kapcsolatban, hogy jogosult-e, illetve mely esetekben jogosult a munkáltató fizetés nélküli státuszban tartani a munkavállalót. A jogi helyzet értelmezése nem egyszerű, cikkünkben igyekszünk a rendelkezéseket több oldalról megvilágítani.
A koronavírus-járvány próbára teszi a gazdaság minden területét. Amellett, hogy rengeteg munkahely szűnik meg, illetve kerül nehéz helyzetbe, vannak olyan szektorok is, ahol a járványt megelőző időszakhoz képest oly mértékben növekedett a feladat- és munkamennyiség – ilyen például az egészségügy és az egészségügyet kiszolgáló szektor – hogy a munkaerőhiány okoz komoly problémát. Megoldható-e a munkaerőhiány cégcsoporton belüli munkaerő-átirányítással? Olvasói kérdésre Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő válaszolt.
A cégnél 2 ügyvezető tag van, fél hónapot dolgoznak felváltva napi 8 órában. Ennek a bejelentési kötelezettsége és lebonyolítása érdekel, vagy lehet-e 4 órás mindkettő? Mehetnek -e egy hónapig fizetés nélküli szabadságra? Köszönöm segítségüket!
Gyermekorvos mellett dolgozó asszisztens 2020. március 16-ától 3 napot hazai welness szállodában pihenni volt. A szabadság lejártát követően csütörtökön visszament dolgozni, ahol a munkáltató gyermekorvos azonnal hazaküldte, azzal az indokkal, hogy nem tudja, hogy a fertőzést megkaphatta. A következő másfél hetet otthonában töltötte. Április 02-án megkapott bérfizetési papírjain azt látta, hogy igazolt, fizetés nélküli szabadság lett számfejtve 9 munkanapra. Munkavállaló ebben az évben csak a három nap szabadságot vett ki, amikor ténylegesen pihenni volt. Rendes évi szabadságból még lett volna a munkavállalónak. Jogosan járt el a munkáltató?
Az Adózóna szakértői is több, nemrégiben megjelentetett cikkben írtak róla, és most a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is figyelmeztet honlapján, hogy ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya. Ezért – ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra –, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint.
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben nem a tag látja el az ügyvezetést. Munkaviszonyban lévő ügyvezető, aki nem tagja a kft-nek, mehet-e fizetés nélküli szabadságra? A másik kérdésem: kft. tagja nyugdíjas és heti 30 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, ez a személy mehet-e fizetés nélküli szabadságra? Gyors válaszukat nagyon köszönöm.
A koronavírus fertőzés terjedésének beláthatatlan gazdasági kihatásai lehetnek. Valamennyi vállalkozás bevétele csökkeni fog, hiszen a piacai beszűkülnek, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munkajogi eszközzel rendelkeznek a keletkező feszültség részleges enyhítésére. A helyzet megítélésénél figyelembe a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet előírásait is figyelembe vesszük.
Tisztelt Szakértő! Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A fizetett szabadságokat órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesülnek a munkavégzés alól. Dolgozóink egy része ebben a hónapban március 18-áig dolgozott, március 19-étől pedig közös megállapodás alapján fizetés nélküli szabadságon vannak. Március végéig kiadtuk a munkavállalók munkaidő-beosztását. Kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadság napjait március hónapban napi 8 órával kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-beosztás szerinti munkaórával a havi munkaidő számításakor. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szépségszalonuk egy szállodában üzemel. Sajnos a vészhelyzet miatt mind a szálloda, mind az üzlethelyiség bezárt. Kérem, véleményezze a lenti megállapodásunkat, hogy ebben a formátumban jogilag megfelel-e! Köszönettel. Fizetés nélküli szabadság megállapodása amely létrejött egyrészről a Cégnév: …………….Kft. mint munkáltató, másrészről Név: ……………..mint munkavállaló A Magyarországon kialakult vészhelyzet miatt a ……………Kft. üzlethelyisége is bizonytalan ideig bezárásra került. A fennálló helyzetre tekintettel a Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete 6. § (2) C bekezdésére hivatkozva munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy közös megegyezéssel 2020. 03. 14-étől a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerül. Budapest, 2020. 03. 14.
Tisztelt Szakértők! A következő helyzetben szeretném segítségüket kérni. Főállású munkaviszonyos (heti 40 órás) magánszemély, másodállású "normál" egyéni vállalkozó is. Jelenleg lombik programban vesznek részt, de a munkahelye nem áll le (egy légtérben közel 600-an dolgoznak), ezért ő fizetés nélküli szabadságot szeretne kérni, Kérdésem: megteheti-e? Ebben az esetben az egyéni vállalkozása lesz a főállása? Vagy az egyéni vállalkozás maradhat másodállásban, ha megfizeti a 7710 Ft-ot? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: L. Andrea
Tisztelt Szakértő! A kialakult járványveszély miatt a következő a kérdésem. Egy egyéni vállalkozó 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik (közalkalmazott). Gyermekelhelyezési problémák miatt fizetés nélküli szabadságra menne, ezzel biztosítási jogviszonya szünetel. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül-e. Válaszát előre is köszönöm. Kiss Andrea
Tisztelt Szakértő! A koronavírus miatt – ami várhatóan hosszabb ideig fog tartani – az összes szabadság kiadása után, milyen lehetősége van a munkáltatónak a munkavállalóval szemben? Nem szeretnénk a dolgozóknak felmondani, de ha nem lesz megrendelésünk – szolgáltató cég vagyunk –, nem lesz miből kifizetni a béreket és azok járulékait. Lehet-e csökkenteni például a 8 órás munkaviszonyt 4 órásra a dolgozó hozzájárulásával? Ha nem járulna hozzá, akkor kénytelenek lennénk elbocsátani, mivel nem lenne miből fizetni. Ha egy dolgozónak jár végkielégítés, amennyiben felmondanánk neki, a mostani helyzetben is ki kellene fizetni? Akkor csődbe menne a cég. Talán csökkentett óraszámmal (8 óra helyett 4-6 órás), az éves összes szabadság kiadásával át tudnánk vészelni az elkövetkező időszakot. Tisztelettel várom válaszát.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték