A cégnél 2 ügyvezető tag van, fél hónapot dolgoznak felváltva napi 8 órában. Ennek a bejelentési kötelezettsége és lebonyolítása érdekel, vagy lehet-e 4 órás mindkettő? Mehetnek -e egy hónapig fizetés nélküli szabadságra? Köszönöm segítségüket!
Gyermekorvos mellett dolgozó asszisztens 2020. március 16-ától 3 napot hazai welness szállodában pihenni volt. A szabadság lejártát követően csütörtökön visszament dolgozni, ahol a munkáltató gyermekorvos azonnal hazaküldte, azzal az indokkal, hogy nem tudja, hogy a fertőzést megkaphatta. A következő másfél hetet otthonában töltötte. Április 02-án megkapott bérfizetési papírjain azt látta, hogy igazolt, fizetés nélküli szabadság lett számfejtve 9 munkanapra. Munkavállaló ebben az évben csak a három nap szabadságot vett ki, amikor ténylegesen pihenni volt. Rendes évi szabadságból még lett volna a munkavállalónak. Jogosan járt el a munkáltató?
Az Adózóna szakértői is több, nemrégiben megjelentetett cikkben írtak róla, és most a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) is figyelmeztet honlapján, hogy ha a munkavállaló fizetés nélküli szabadságon van, szünetel a biztosítási jogviszonya. Ezért – ha más jogcímen sem jogosult az egészségügyi szolgáltatásra –, a fizetés nélküli szabadság első napjától egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, amelynek összege idén havonta 7710 forint, naponta 257 forint.
Tisztelt Szakértő! Kft.-ben nem a tag látja el az ügyvezetést. Munkaviszonyban lévő ügyvezető, aki nem tagja a kft-nek, mehet-e fizetés nélküli szabadságra? A másik kérdésem: kft. tagja nyugdíjas és heti 30 órás munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, ez a személy mehet-e fizetés nélküli szabadságra? Gyors válaszukat nagyon köszönöm.
A koronavírus fertőzés terjedésének beláthatatlan gazdasági kihatásai lehetnek. Valamennyi vállalkozás bevétele csökkeni fog, hiszen a piacai beszűkülnek, így érdemes áttekinteni, hogy milyen munkajogi eszközzel rendelkeznek a keletkező feszültség részleges enyhítésére. A helyzet megítélésénél figyelembe a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet előírásait is figyelembe vesszük.
Tisztelt Szakértő! Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak. A fizetett szabadságokat órában tartjuk nyilván és a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesülnek a munkavégzés alól. Dolgozóink egy része ebben a hónapban március 18-áig dolgozott, március 19-étől pedig közös megállapodás alapján fizetés nélküli szabadságon vannak. Március végéig kiadtuk a munkavállalók munkaidő-beosztását. Kérdésem az, hogy a fizetés nélküli szabadság napjait március hónapban napi 8 órával kell figyelembe venni, vagy a munkaidő-beosztás szerinti munkaórával a havi munkaidő számításakor. Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szépségszalonuk egy szállodában üzemel. Sajnos a vészhelyzet miatt mind a szálloda, mind az üzlethelyiség bezárt. Kérem, véleményezze a lenti megállapodásunkat, hogy ebben a formátumban jogilag megfelel-e! Köszönettel. Fizetés nélküli szabadság megállapodása amely létrejött egyrészről a Cégnév: …………….Kft. mint munkáltató, másrészről Név: ……………..mint munkavállaló A Magyarországon kialakult vészhelyzet miatt a ……………Kft. üzlethelyisége is bizonytalan ideig bezárásra került. A fennálló helyzetre tekintettel a Kormány 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelete 6. § (2) C bekezdésére hivatkozva munkáltató és a munkavállaló megállapodnak abban, hogy közös megegyezéssel 2020. 03. 14-étől a munkavállaló fizetés nélküli szabadságra kényszerül. Budapest, 2020. 03. 14.
Tisztelt Szakértők! A következő helyzetben szeretném segítségüket kérni. Főállású munkaviszonyos (heti 40 órás) magánszemély, másodállású "normál" egyéni vállalkozó is. Jelenleg lombik programban vesznek részt, de a munkahelye nem áll le (egy légtérben közel 600-an dolgoznak), ezért ő fizetés nélküli szabadságot szeretne kérni, Kérdésem: megteheti-e? Ebben az esetben az egyéni vállalkozása lesz a főállása? Vagy az egyéni vállalkozás maradhat másodállásban, ha megfizeti a 7710 Ft-ot? Válaszukat megköszönve, tisztelettel: L. Andrea
Tisztelt Szakértő! A kialakult járványveszély miatt a következő a kérdésem. Egy egyéni vállalkozó 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik (közalkalmazott). Gyermekelhelyezési problémák miatt fizetés nélküli szabadságra menne, ezzel biztosítási jogviszonya szünetel. Az a kérdésem, hogy ebben az esetben főfoglalkozású egyéni vállalkozónak minősül-e. Válaszát előre is köszönöm. Kiss Andrea
Tisztelt Szakértő! A koronavírus miatt – ami várhatóan hosszabb ideig fog tartani – az összes szabadság kiadása után, milyen lehetősége van a munkáltatónak a munkavállalóval szemben? Nem szeretnénk a dolgozóknak felmondani, de ha nem lesz megrendelésünk – szolgáltató cég vagyunk –, nem lesz miből kifizetni a béreket és azok járulékait. Lehet-e csökkenteni például a 8 órás munkaviszonyt 4 órásra a dolgozó hozzájárulásával? Ha nem járulna hozzá, akkor kénytelenek lennénk elbocsátani, mivel nem lenne miből fizetni. Ha egy dolgozónak jár végkielégítés, amennyiben felmondanánk neki, a mostani helyzetben is ki kellene fizetni? Akkor csődbe menne a cég. Talán csökkentett óraszámmal (8 óra helyett 4-6 órás), az éves összes szabadság kiadásával át tudnánk vészelni az elkövetkező időszakot. Tisztelettel várom válaszát.
Sokakban felmerül a kérdés, milyen munkajogi lehetőségeik vannak a munkavállalóknak koronavírus idején, ha maguk nem betegek, nincsenek kötelező karantén alatt sem – tehát táppénzre nem jogosultak –, viszont a gyermekükkel a bölcsődei, óvodai, iskolai bezárások miatt otthon kell lenniük. Ha a home office nem megoldás a munkakör vagy egyéb okok miatt, a szabadsággal, illetve fizetés nélküli szabadsággal lehet operálni, megfelelő munkavállalói és munkáltatói együttműködés mellett. Cikkünkben számba vesszük, mire kell figyelni a fizetés nélküli szabadság kivételénél, az milyen hátrányokkal jár a munkavállaló számára.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó, aki heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett folytatja tevékenységét, munkaviszonyában fizetés nélküli szabadságra kényszerül. Mi lesz a helyzete a vállalkozásában? Járulékfizetése keletkezik mint főfoglalkozású egyéni vállalkozó? Köszönettel: Kovácsné
A szünetelő magánválallkozás alatt lehet-e fizetés nélküli szabadságon az alkalmazott, vagy ki kell léptetni?
Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a válaszát azonos című előző kérdésemre. Annyiban egészíteném ki a kérdésemet, hogy a munkáltató minden lehetőséget megvizsgált. Természetesen alkalmazza azokat a megoldásokat, amelyeket Ön is említett. Abban az esetben, ha már nincs más lehetőség, és a munkavállaló nem tud munkát végezni, a közös megállapodás arra vonatkozna, hogy fizetés nélküli szabadság helyett az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesüléshez hozzájárul a munkáltató, és erre az időszakra a megállapodás szerinti munkabér összege az alapbér 50%-a, 30%-a, vagy annál kevesebb, például havi 10 ezer forint. Ez azért lényeges, mert ezekben az esetekben fennáll a biztosítás, míg a fizetés nélküli szabadságnál nem. Egyetért ezzel?
Tisztelt Szakértő! A dolgozó fizetés nélküli szabadságot kér a kialakult járványügyi helyzet miatt, ami határozatlan időtartamra szól. Ilyen esetben felmondhat-e a munkáltató a dolgozónak? Védi-e valamilyen jogszabály a dolgozót ebben az esetben? Ha igen, akkor van-e ennek valamilyen feltétele, illetve következménye? Válaszát előre is köszönöm szépen! Tisztelettel
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték