A pandémia harmadik hónapjában összegezzük azokat a legfontosabb munkajogi kérdéseket, melyek jellemzően felmerültek ezen időszak alatt. Az összefoglalót a napi szinten változó jogi rendelkezések sokasága is indokolja.
Tisztelt Szakértő! Egy bt. beltagja (nem fizet járulékot) heti 40 órás munkaviszonyban áll más vállalkozásban (itt fizette meg a járulékokat), viszont a kialakult helyzet miatt jelenleg fizetés nélküli szabadságon van. Kérdésem az, hogy ilyen esetben akkor most a bt.-ben feléled a járulékfizetési kötelezettsége? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Több olyan munkaviszonyban álló munkatársunk van jelenleg is fizetés nélküli szabadságon, akiknek a főállásában a biztosítási jogviszonya nem szünetel. Nálunk részmunkaidős mellékállásban vannak, a kérdés tehát, hogy esetükben miért kellene megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hiszen a főállásukban biztosítottak? Esetleg kérjenek egy igazolást a főállásuktól, hogy a biztosításuk nem szünetel a főállásukban? Nálunk a vírusveszély miatt nem dolgozhatnak, mert a főállásuk tiltotta meg, hogy máshol is dolgozzanak a fertőzésveszély miatt. Mindkét munkáltató idősotthon. Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Több cikkben is olvastam, hogy a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítási jogviszony szünetel. Ennek elkerülésére megoldás lehet a csökkentett (részmunkaidős) alkalmazás, de mi a helyzet akkor, ha nekem vagy már egy éve nem működő kft.-ben tagi jogviszonyom van, ahol nem fizetek járulékot magam után, hiszen rendelkezem biztosítási jogviszonnyal, ahol eddig megfizetésre került a heti 36 órás munkaviszonyra való tekintettel a minimum járulék? Ha csökken a munkaidőm a munkahelyemen, a nem működő kft.-ben fizetnem kell magam után? Ez nagyon komoly terhet jelenthet. Mi a megoldás? Meg kell szüntetnem a kft.-t, hiszen a kft. nem tud szünetelni úgy mint egy egyéni vállalkozás. Előre is köszönöm megtisztelő válaszát. Kiss Miklósné
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni a következő szakmai kérdés megoldásához. Két kft.-nek ugyanaz a magánszemély az ügyvezetője. Mindkét kft.-ben tag is. A jelenlegi kialakult helyzetben megoldásként alkalmazható-e, hogy az egyik kft.-ben, ahol munkaviszony keretében látja el a feladatait fizetés nélküli szabadságra megy, mert semmi munkavégzés nincs sajnos. A másik kft.-ben, ahol eddig megbízásos jogviszonyban látta el a feladatokat, módosítják a társasági szerződést, ahol rögzítik, hogy ebben a kft.-ben is munkaviszonyban fogja ellátni a feladatokat mondjuk napi 2 órában, és 2 órás munkavégzés után fizeti meg a járulékokat. Abban a kft.-ben, ahol fizetés nélküli szabadságra megy, ott meg kell-e fizetni a egészségügyi szolgáltatási járulékot az ügyvezető után? Alkalmazható-e ez az eljárás, hogy minkét kft-ben munkaviszonyos lesz és nem kell megfizetni a minimálbér után a járulékokat egyik cégben sem? Válaszukat nagyon szépen köszönöm!
Veszélyhelyzetben sok munkáltató igyekszik fizetés nélküli szabadsággal áthidalni a járvány alatti időszakot. Mégis előfordul, hogy ez az intézkedés is kevés, és a munkáltató kénytelen megválni a munkavállalójától. Olvasónk azt szerette volna megtudni, hogy az állásidő miként hat a végkielégítésre és az álláskeresési járadékra. A kérdésre dr. Kéri Ádám ügyvéd, adatvédelmi tisztviselő válaszolt.
Május 1-jétől a munkáltatóknak kell megfizetniük a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók után az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Tapasztalataink szerint a mindössze néhány soros előírás sok munkáltató számára okoz fejtörést, cikkünkben választ adunk a felmerülő kérdésekre.
Tisztelt Szakértő! A 82. számú Magyar Közlönyben megjelent 140/2020. számú kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban lenne kérdésem. Az említett kormányrendelet szerint a veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult. A kormányrendelet csak arra tér ki, hogy május 1-jétől a munkáltató köteles megfizetni a vészhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkaválalló egészségügyi szolgáltatási járulékát, első alkalommal június 12-éig. De mi a helyzet azzal a munkavállalóval, aki április hónapban volt fizetés nélküli szabadságon szintén a veszélyhelyzetből adódóan?
Március 23-ától 31-éig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon volt. Most utólag hozott táppénzes papírt, ahol március 23-ától a mai napig betegállományban van. A 15 nap betegszabadság elszámolásánál javítani kell-e a márciusi bért és járulékot? Vagy úgy kell tekinteni, hogy mivel szünetelt a biztosítása, a betegszabadságot 0 forintban kell elszámolni a fizetés nélküli szabadság idejére? Vagy a betegszabadság a fizetés nélküli szabadság lejárta utáni naptól kezdődik? Várom válaszukat. Üdvözlettel: Majercsik Mária, Mazsa Bt.
Tisztelt Szakértő! A következőkben kérném a segítségét: A 2020. április 29-én hatályba lépett csökkentett munkaidőről szóló kormányrendelet értelmében azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél járulékkedvezményre jogosultak, hogyan történik a nettó bér számítása a támogatást érintve? Szükséges-e vagy választható, hogy a munkaidő-csökkentés miatt a dolgozó bruttó bérét is a csökkentéshez igazítani? Számít-e valamit, hogy a kérelem benyújtását megelőző napig a dolgozó fizetési nélküli szabadságon volt? Válaszát előre is köszönöm.
A koronavírus-járvánnyal összefüggő fizetés nélküli szabadság tartama alatt (is) változatlanul szünetel a biztosítás, de nem szünetel az egészségügyi szolgáltatás, ami érdekében az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti magánszemély, hanem a munkaadó kötelezett. Lássuk a részleteket!
Tisztelt Szakértő! A kihirdetett 140/2020. kormányrendelet gyakorlati alkalmazásával lapcsolatban kérdezném a következő: Egy ügyfelem cégénél 4 alkalmazott van, köztük a tulajdonos is. Mivel nem tudnak dolgozni, megállapodtak a fizetés nélküli szabadságban. Mind a 4 alkalmazottnak van katás vállalkozása, jelenleg nem főállású! Kérdezném: 1. Ha május 1-jétől a dolgozók fizetés nélküli szabadságra mennének úgy, hogy a munkáltató fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor nem válnak-e automatikusan főállású vállakozóvá a katás vállakozásaikban (amely persze szintén nem hoz semmilyen bevételt, de nem tartozik a kiemelt tevékenységi körhöz)? 2. Ügyvezető, aki munkaviszonyos, mehet-e fizetés nélküli szabadságra? 3.. Meddig lehet igénybe venni ezt a kedvező fizetés nélküli szabadságot?
Tisztelt Szakértő! Dolgozónk egy héten 2 nap fizetés nélküli szabadságot igényel iskolás gyermeke miatt. Van még rendes szabadsága, de mivel nem tudni, meddig lesz ez az állapot, nem szeretné az éves szabadságát kimeríteni. Az egyik kérdésem arra vonatkozik, hogy mivel van munkabére, így nem kell fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot pluszban, illetve a bérprogramon csökkenti az éves rendes szabadságát korrekció címén. Április hóban eddig 7 nap fizetetlen szabadságot kért, és a program -1 napot korrigált az éves szabadságából. Várom szíves válaszukat:
Tisztelt Szakértő! Vendéglátó bt. munkavállalói fizetés nélküli szabadságra kerültek 2020.04.10. napjától. A munkáltató magára vállalta ez időtől az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Milyen bejelentéseket kell tenni a NAV felé? Elegendő a 1041-es, és majd a 08-as? Köszönettel
Ha a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon levő munkavállaló már a 140/2020. kormányrendelet hatályba lépése (április 22.) előtt bejelentkezett az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség hatálya alá, és megfizette a járulékot, akkor azt a munkavállaló kérelmére a NAV visszafizeti, ha fennállnak az adó-visszatérítés törvényi feltételei – közölte az adóhatóság.
dr. Bartha László
adójogi szakjogász
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték