Munkába visszatérő kismama szabadságának kiszámítása – íme egy példa

Megosztás Tetszik

A legtöbb munkába visszatérő kismama előre számol, hány nap szabadsággal rendelkezik visszatéréskor, mennyi nappal tud kalkulálni a gyermeke bölcsődébe, óvodába történő beszoktatásához, vagy éppen munkaviszony-megszűnés esetén hány napot kell a munkáltatónak kifizetnie számára. Ehhez nézzük meg a legfontosabb idevonatkozó jogszabályokat az Mt. alá tartozó munkavállalók esetében, illetve nézzünk erre egy számolási példát is!

A Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 115. §-a rendelkezik arról, hogy a munkavállalónak minden évben szabadság jár a munkában töltött ideje alapján, amely alap- és pótszabadságból tevődik össze. Munkában töltött időnek minősülnek a (2) bekezdés szerint a következő időszakok:

a) a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés,
b) a szabadság,
c) a szülési szabadság,
d) a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §) első hat hónapjának,
e) a keresőképtelenség,
f) a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó,
g) a munkavégzés alóli mentesülésnek az 55. § (1) bekezdés b)–k) pontban meghatározott
tartama.

Témánk szempontjából kiemelendő időszak a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának időszaka. Egy szülő ugyanis a gyermeke 3 éves koráig otthon maradhat, hogy gyermekét gondozza, azonban nem az egész 3 éves távollét jogosító időszak a jelenlegi jogszabályok szerint. A gyermek születését követően 24 hét szülési szabadság jár a munkavállalónak – ez jogosító idő tehát, illetve ezt követően a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság következik, amelyből az első hat hónap időszakát lehet a szabadságba beleszámítani. Kiemelném, hogy ez nemcsak az alap, hanem a pótszabadságra is igaz, tehát a gyermek után járó extra napokat is erre az időszakra kell levetíteni, tehát időarányosan kiszámolni.

Gyakran előfordul, hogy közvetlen szülés előtt az anya valamennyi időre már táppénzen van. Felvetődhet kérdésként, hogy ez a táppénzes időszak jogosít-e szabadságra. A fenti jogszabályból látható, hogy a keresőképtelenség (legyen szó betegszabadságról vagy táppénzről), jogosító idő, így ezekre az időszakokra is jár a szabadság. Volt azonban egy olyan időszak, amikor naptári évenként csak a 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség tartama után volt jogosult szabadságra a dolgozó, de 2015. január 1-je óta a fenti szabály az irányadó. Így ha valaki például hat hónapot veszélyeztetett terhesként keresőképtelen, akkor is jár erre az időszakra a szabadság.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mennyi alap- és pótszabadság jár egy munkavállalónak évente, illetve számpéldán keresztül bemutatjuk, mennyi szabadság jár egy munkába visszatérő kismamának!