hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Milliók forogtak kockán – prémium kifizetéséről döntött a Kúria

  • adozona.hu

Milliókat követelt munkaadójától ki nem fizetett prémium címén egy vezető beosztású munkavállaló, arra hivatkozva, hogy a prémium szabályzatot nem közölték vele. A Kúria honlapján tájékoztatott az Mfv.II.10.340/2018.-as számú ügyben hozott határozatáról.

A felperes a Dél-kelet Európai Vállalati Kapcsolatok vezetője munkakörben állt az alperes alkalmazásában. Az alperes teljesítmény alapú juttatási rendszert alkalmazott, amely szerint a munkavállaló az adott évi pénzügyi és egyéni célok teljesülése esetén személyi alapbérének meghatározott százalékában prémiumra szerezhet jogosultságot. A prémium százalékos mértéke évente került felülvizsgálatra, amelynek változásáról a munkáltató minden naptári év elején adott tájékoztatást.

A felperes a 2015. évre előirányzott és jóváhagyott prémiumfeladatait teljesítette, majd az alperesnél fennálló munkaviszonyát 2016. március 1-jén felmondta. A felmondási idő alatt értesült arról, hogy az alperesi munkáltató a prémium összegét az alperesi szabályzat értelmében nem fizeti ki a számára figyelemmel arra, hogy a kifizetés időpontjában felmondás alatt áll.

A felperes a keresetében 4 703 640 forint prémium megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetében arra hivatkozott, hogy a prémium szabályzat 2015. március 1-jén közzétett módosításának tényét és annak tartalmát nem közölték vele

Álláspontja szerint a munkáltatói szabályzatok helyben szokásos és általában ismert közlési módja nem korlátozódott az intranetes felületen való hozzáférhetővé tételre, a szabályzatok létéről az érintett szervezeti egység minden esetben tájékoztatta a munkavállalókat, a közlés tényéről és annak tudomásulvételéről pedig elektronikus vagy papír alapú visszaigazolást kért.

Az alperes az ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy minden évben közzétette a prémium szabályzatot és a hozzá kapcsolódó úgynevezett fact sheet-et, amelynek a perben releváns tartalma 2014. és 2015. években is azonos volt.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság ítéletével kötelezte az alperest 4.703.640 forint és ezen összeg kamatainak megfizetésére. A lefolytatott bizonyítás eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy a szabályzatok általában ismert módon történő közzététele nem volt megállapítható, mivel a meghallgatott tanúk a szabályzatok tekintetében kétféle elérési útról nyilatkoztak. Minthogy a 2015. évi fact sheet a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 15. § (1) bekezdése alapján olyan egyoldalú jognyilatkozatnak minősül, amely csak a címzettel való közléssel válik hatályossá, csak a felperes hozzájárulásával lett volna módosítható.
A felperes a prémiumfeladatokat teljesítette, ezért az elsőfokú bíróság az alperest a kereset szerint marasztalta.

Az alperes fellebbezése alapján eljárt törvényszék ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban lefolytatott részbizonyítás alapján a tényállást pontosítva igazoltnak találta, hogy a prémiumfizetés kizártságát tartalmazó 2015. évi fact sheet elérhetőségéről a felperest e-mailben tájékoztatta. Kiemelte, hogy a munkaszerződés 2. számú melléklete szerint a felperes a munkaviszonya kezdetekor a munkáltatói szabályzatokról és azok elérhetőségéről tájékoztatást kapott és jelentőséget tulajdonított a felperes vezetői munkaköréből adódó kötelezettségeinek is.

Az alperes felülvizsgálati kérelme alapján eljárt Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Ítéletében megállapította, hogy az Mt.-nek a munkáltatói szabályzatok közlésére (közzétételére) vonatkozó rendelkezése egyfajta normatív jellegre tekintettel speciális. A munkáltatói szabályzat nem nevesítve szól egy-egy munkavállalónak címezve, hanem a munkáltató valamennyi munkavállalója vagy meghatározott csoportja számára tartalmaz különböző előírásokat, ezért az Mt. a joghatás kiváltásához a közlés speciális módját határozza meg. E szerint a munkáltatói szabályzat közlése megvalósul a szabályzat helyben szokásos és általában ismert módon történt közzétételével, amelyre sor kerülhet a munkáltatónak a munkavállalók által ismert és hozzáférhető belső intranetes felületén.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Anya kapcsolt vállalkozása a leány kapcsolt vállalkozásának minősül-e?

Antretter Erzsébet

adószakértő, igazgató

Niveus Consulting Group Kft.

Új lakás bérbeadása, értékesítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink