Tisztelt Szakértő! Gyesről visszatérő munkavállaló az első munkanapján felmondott. Főállású anyaként kívánja nevelni a három gyermekét. Kérdésünk, hogy ebben az esetben hogyan alakul a felmondási idő? Ha eltekintünk a felmondási időtől, mikor szűnik meg a jogviszonya, és mikor jelentkezhet be főállású anyaként? A felgyülemlett szabadságot természetesen megváltjuk pénzben. Köszönettel.
Döntött a kormány az ötezernél kisebb lélekszámú településekre vonatkozó Magyar falu program koncepciójáról – közölte a Miniszterelnökség vezetője szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Felmondta a munkavállaló munkaviszonyát a munkáltató, és az indokolást arra hivatkozva mellőzte, hogy az illető vezető állású. Az elbocsátott munkavállaló peres eljárásban a felmondás semmisségének megállapítását kérte. Az ügy a Kúrián kötött ki.
A fizetés nélküli szabadság megszakítását, illetve megszűnését követően egyre gyakrabban találkozhatunk azzal a problémával, hogy a kismama nem tud hová visszatérni. Azt azonban már csak nehezen tudja ellenőrizni, hogy a munkakörét valóban megszüntette-e a munkáltató vagy csak betöltötte más kollégával, némi elnevezésbeli módosítás mellett. További nehézség, hogy a munkavállalónak arra sincs tökéletes rálátása, történt-e a távolléte alatt bérfejlesztés. A munkáltatónak mindeközben számos rendelkezés betartására kell ügyelnie, amikor a kismama ismét munkába áll.
Ha táppénz alatt mond fel a munkáltató, akkor meddig kaphatok táppénzt, illetve mikor kezdődik a felmondási idő?
A felek határozatlan idejű szolgáltatási szerződést kötöttek, melyben azt is kikötötték, hogy a szerződés első félévében a megrendelő nem mondja fel a szerződést, illetve, ha ez mégis bekövetkezne, akkor a szolgáltató – bánatpénz címen – jogosult a félévből hátralévő időtartam szolgáltatásidíj-részére. A szolgáltató negyedévente, negyedév elején – előre – számlázza a negyedév szolgáltatói díját. A megrendelő a II. negyedév 1. hónap végével felmondta a szerződést. A szerződés szerint a szolgáltatónak a hátralévő két hónapra eső szolgáltatói díj – bánatpénz címen – jár. Mivel a szolgáltató a II. negyedéves díjat már előre kiszámlázta, kérdés, milyen formában kell "bizonylatilag" rendezni a helyzetet, például a szolgáltató helyesbítse II. negyedéves számláját és bocsásson ki áfás számlát a 2 havi díjnak megfelelő bánatpénzről vs. maradhat az eredeti (számlázott) helyzet?
Tisztelt Szakértő! A 2001.06.01.napjától fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyt 2018.09.13-án a munkáltató megszünteti. A felmondási idő alatt a dolgozó munkájára a munkakör megszűnése (átszervezés) miatt nem tart igényt a munkáltató, ezért az időarányosan még járó szabadság természetbeni kiadása után a munkavállalót felmenti a munkavégzési kötelezettség alól. Hogyan kell kiszámítani az időarányosan még járó szabadságos napokat, ha a dolgozó a 30 nap éves szabadságából a felmondás időpontjáig 1 napot vett ki? Mikor kell elszámolni és kifizetni a végkielégítés, illetve a szabadságos napokra és felmentési időre járó távolléti díj összegét? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! 08.10.-én "Megállapodás munkaviszony megszüntetéséről közös megegyezéssel" dokumentum lett aláírva a munkáltató és munkavállaló részéről. Ebben szerepel, hogy a munkaviszony 09.10. napjáig tart, utolsó munkában töltött nap: 08.10. Erre az időre a munkabér és időarányosan járó szabadság számfejtésre, kifizetésre kerül. Most hozta a dolgozó az orvosi igazolásait: keresőképtelen: 08.13-08.17., majd 08.21-09.07. időszakban. Kérem, erősítse meg, hogy elszámoljuk a 15 munkanap betegszabadságot, táppénzt igénylünk 4 napra, (bár munkavégzési kötelezettsége nem volt), a maradék napokra pedig munkabért és arányos szabadságmegváltást számfejtünk? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Dr. Hajdu-Dudás Mária! A „Felmond, és azonnal lelép a dolgozó: mitévő legyen a munkáltató?” című cikkel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Cégünk jelen gyakorlata szerint olyan munkavállalói felmondás esetén, amikor a dolgozó szóban jelzi, hogy másnap már be sem jön, a munkáltató felszólítást küld ki (három munkanap letelte után), hogy a dolgozó igazolja a távollétét. Amint visszaérkezik a tértivevény (amellett, hogy a munkavállaló nem válaszol), a munkáltató azonnali hatállyal megszünteti a jogviszonyt (postázza az azonnali felmondást, és kilépteti a munkavállalót). Kérdésem az lenne, hogy a felszólítás lépést kihagyva kiküldhető-e az azonnali munkáltatói felmondás, arra való hivatkozással, hogy a munkavállaló szóban jelezte szándékát, és másnap valóban nem jelent meg munkavégzésre. Köszönettel: Orsolya
Mit tehet a munkáltató, ha a renitens munkavállaló nem dolgozza le a felmondási idejét és/vagy nem adja át a munkakörét? Hogyan járjunk el abban az esetben, ha átadja ugyan a dolgozó a folyamatban lévő ügyeket, de akkor derül ki, hogy óriási károkat okozott a munkaviszonya fennállása alatt?
Tisztelt Szakértő! Ha egy ingatlanközvetítővel határozott idejű (6 hónap) kizárólagos ingatlanközvetítői tevékenységre szóló megbízási szerződést kötöttek, felmondható-e a szerződés két hónap után bármilyen indokkal, vagy azzal, hogy mindössze egy vevőt "sikerült" az irodának közvetíteni ez idő alatt? Vagy egyáltalán nem kell indokolni? Lehetséges, hogy valamilyen összeg megfizetésére kötelezze a megbízót az ingatlaniroda, ha az ingatlant csak a saját honlapján hirdette, és nem valószínű, hogy bármilyen költsége felmerült az ingatlan eladásával kapcsolatosan? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk a gyermek gondozása, ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság utolsó napján felmondott. A felmondási időre kérte az összegyűlt szabadság kiadását, majd a maradék szabadság megváltását. Ilyen esetben alkalmazni kell-e az Mt. 59. §-ában foglaltakat, azaz szükséges a munkavállaló munkabérét rendezni vagy az a bér marad érvényben, mellyel a szülési és fizetés nélküli szabadságát megkezdte? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó alkalmazta a feleségét, aki ebből a foglalkoztatásból ment gyesre. A gyermek betöltötte a harmadik évét, újra kezdődne a foglalkoztatása. ám szeretnék a munkaviszonyt megszüntetni úgy, hogy a feleség munkanélküli ellátást vehessen igénybe. Van erre lehetőség? Ki mondjon fel, ha ennek van lényegi jelentősége? Köszönettel!
Próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Megfelel ez a jogszabályoknak? Helyén való volt-e, hogy nem azonnal hatállyal mondott fel a munkáltató a kismamának, hanem közös megegyezéssel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kollégánk részmunkaidőben dolgozott 2015 júliusáig, amikor is szülési szabadságra ment. A gyermeke július 24-én töltötte be a harmadik életévét. Egyelőre nem jelezte hivatalosan, hogy visszatérne munkába, de azt igen, hogy közös megegyezéssel szeretne felmondani. Mi a teendőnk, illetve mennyi szabadság jár a részmunkaidős foglalkoztatott szülési szabadságának idejére (3 év)? A bérváltozások miatt a szabadságot milyen módon kell kiszámolni (a 3 évvel ezelőtti bére nem éri el a mai minimálbért)? Szükséges először szerződést módosítani a mai minimálbér mértékéhez igazodva, és utána felmondani? Köszönöm segítségét.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték