A magyar munkavállalók 46 százaléka részesül rendszeresen béren kívüli juttatásban, egytizedük azonban az idén nem kapott cafeteriát munkáltatójától a pandémia és a gazdasági visszaesés miatt – derült ki a Magyar Utalvány Zrt. által készített online kutatásból.
A munkáltatóknak fő a fejük, hogy a járvány idején és a veszélyhelyzet feloldása után hatályos előírások változásai közepette hogyan szabályozzák a dolgozóiknak 2021-ben szánt juttatások helyi feltételeit.
Törvény rendelkezik a kormányzati igazgatásról, illetve azoknak a dolgozóknak a jogairól, kötelezettségeiről, akik valamilyen kormányzati igazgatási szervnél végeznek munkát tisztségviselőként. Cikkünkben azt nézzük meg, milyen jogaik vannak a kisgyermekes szülőknek a jogviszonyukban a Kit. szerint, összehasonlítva a munka törvénykönyve alá tartozó munkavállalókéval.
Egy mondás szerint nem az a fontos, hogy milyen magas egy adókulcs, hanem az, hogy mekkora az adóalap. Vagyis nem mindegy, hogy milyen adóalap-csökkentő tételeket vehet figyelembe egy társaság, illetve milyen adókedvezményekkel lehet mérsékelni a fizetendő adót.
Jövőre összességében némileg magasabbak lesznek a kifizetett cafeteriajuttatások, mint idén a szociális hozzájárulási adó járványhelyzet miatti időleges elengedése, valamint hosszabb távon is csökkentett mértéke miatt. Az adóelőny miatt várhatóan jövőre is kiugró népszerűségnek örvend majd a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya), és a készpénzbeli juttatás második helyét sem veszi át más cafeteriaelem – jelzi előre elemzésében a BDO Magyarország.
A koronavírus-járvány hatására átalakulhat a béren kívüli juttatások rendszere. Ami biztos: a papír alapú utalványok fölött eljár az idő, a kártyás, illetve az online felhasználásra kell fókuszálni. Interjúnk Szendrő Tamással, az Edenred Magyarország ügyvezetőjével.
A kérdéssel kapcsolatos vállalat munkavállalói számára cafeteria rendszert vezetett be. A béren kívüli juttatás az év elején összeállított elemekből álló nyilatkozat alapján kerül a tárgyév folyamán kifizetésre. A kiválasztás során a bruttó keretből a belső szabályzatban rögzített úgynevezett költségszorzókkal kerül kiszámításra a munkavállalói nettó összeg. A szabályzat meghatározza, hogy csak a munkáltatót terheli adófizetési kötelezettség, majd a későbbiekben ismerteti, hogy a szorzószám tartalmazza a 15 százalékos személyi jövedelemadó, valamint a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adókötelezettséget is. A nyilatkozatban rögzített nettó összeg, valóban ezzel a szorzóval és tartalmával kerül meghatározásra. Számításom szerint, a munkáltatói teher is a munkavállalóra került áthárításra. Ezt az esetet befolyásolja-e hogy jelenleg a SZÉP-kártyás juttatások tekintetében a munkáltatók szocho-mentességet kaptak, illetve ha igen, kit illet a járulék összege? Kiutalt cafeteria példa: - bruttó SZÉP-kártya összeg: 13 250 - kifizetői szja (munkavállalótól levonva): 1500 - szocho (munkavállalótól levonva): 1750 - nettó juttatás: 10 000
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték