Tisztelt Szakértő! 2019. évre, a megváltozott cafeteria szabályok alapján a SZÉP kártyákra juttatott összegek tételes átutalása után, a munkáltatóknak megnövekedett bankköltséggel kell számolniuk. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy a munkáltató az ilyen címen felmerült bankköltségek átterhelését, megtérülését milyen formában oldhatja meg a leggazdaságosabban? Van-e lehetőség bankköltség átalánnyal számolni? Köszönettel: Arnóczki Istvánné
Az új építésű ingatlanok kedvezményes áfájával kapcsolatos szabályokat is módosító javaslatot fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a csütörtöki ülésén.
A cikkben szerepelt, hogy a kiegészítő önsegélyező szolgáltatás nem minősülhet adómentes juttatásnak. A Parlament honlapján elérhető Gazdasági Bizottsági módosító javaslat alapján véleményem szerint ez csak a célzott szolgáltatásból kapott önsegélyező szolgáltatásokra igaz, vagy rosszul értelmezem? Az önkéntes pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás utáni adóról való rendelkezés pontosan melyik összeg után járna? A pénztárba érkezett összeg után, vagy a bruttó összeg után?
Kiegészítéseket javasol az Országgyűlés gazdasági bizottsága a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosítására korábban benyújtott indítványokhoz. Ha a parlamenti többség elfogadja a bizottság javaslatait, akkor néhány ponton némi enyhítéssel, további korrekciókkal fokozzák és egyértelműsítik a béren felüli juttatásokra 2019-től kirótt szja-előírások szigorát.
A cafeteriaelemek kedvezményes adózásának visszaállítását követelik a szakszervezetek a családok támogatása, a mobilitás ösztönzése és a munkaerőhiány kezelése érdekében – hangsúlyozta Szilágyi József, az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (EVDSZ) elnöke a több szakszervezet által a Magyar Nemzeti Bank épülete elé szervezett mai demonstráción.
Szeretnénk tanácsot kérni, hogy 2019. évre a béren kívüli juttatások adótörvényben meghatározott mértékén felüli adható-e, illetve milyen adóteherrel adható SZÉP-kártya juttatás/vendéglátás alszámlára és milyen maximális összegben, milyen feltételekkel?
T. Szakértő, sokat olvashatunk a 2019. évi adózásról, de konkrétan azt nem, hogyan kell a dolgozónak és a cégnek adózni a jövő évben, ha megtartja esetleg a jelenlegi juttatást. Ha például kap BKV bérletet , akkor ennek összegét hozzá kell adni a bérhez és ebből le kell vonni 33,50 százalékot, illetve a cég befizeti a 18,50 százalékot? Olvastam különböző értékeket hogy a közteher nettó értéke 81,95 százalék vagy 78,95 százalék, ezt nem értem hogy jön össze?
Egyetért a kormány a szakszervezetek azon álláspontjával, hogy folytatni kell a hazai bérek felzárkóztatását, amelynek egyik eleme a minimálbérek újabb, kétszámjegyű emelése. Ugyanakkor ezek mértékéről a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megállapodnia a következő hetekben – írja hétfői számában a Magyar Idők.
A SZÉP-kártya mellett jövőre várhatóan a már bérhez hasonlóan adózó Erzsébet-utalvány, valamint a lakáscélú és utazási támogatások lesznek a leggyakrabban választott cafeteria juttatások, így a munkáltatók által kínált legnépszerűbb cafeteria elemek jövőre is elérhetők maradhatnak – közölte a BDO Magyarország az MTI-vel.
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 2019. január 1-jétől hatályba lépő, a 2018. évi XLI. törvényben megjelent változásai miatt, a lakáscélhoz nyújtható vissza nem térítendő munkáltatói támogatások adómentessége megszűnik, mint például vásárlás, építés támogatására nyújtott egyösszegű munkáltatói támogatás. A 2018. december 31-éig folyósított támogatások még adómentesnek minősülnek, azonban a 2019. január 1-jén és azt követően utalt támogatások után már a bér jellegű kifizetések szabályai szerint kell mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak adózniuk. Az összeg felhasználásnak igazolása 15/2014. NGM rendelet alapján történik. A fentiek alapján jól értelmezem-e, hogy a munkáltató ilyen adómentes juttatást pénzintézeten keresztül kizárólag 2018. 12. 31-éig utalhat. A munkavállaló – a munkáltató döntésétől függően – lakásvásárlás céljára 2019 április 15-éig, míg építésre 2020. április 15-éig használhatja fel a munkáltató által 2018. 12. 31-éig pénzintézethez utalt összeget?
A parlament elé terjesztett T/2931. számú adótörvénycsomag ismét több javaslatot tartalmaz a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) egyes rendelkezéseinek módosítására, többek között az önkéntes kölcsönös pénztárba munkáltatói hozzájárulás, adomány, vagy célzott szolgáltatás címén történő befizetések adójogi kezelésének szigorítására.
Egy társaság 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Milyen adókötelezettséggel jár ez? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2019-ben SZÉP-kártya formájában adna dolgozóinak cafeteriát. A nettó juttatás összege 324 ezer forint. Ezen juttatás egészét SZÉP-kártya vendéglátás zsebbe szeretné adni. Ezt milyen adóvonzattal tehetjük meg?
Állítsa vissza a kormány a cafeteria rendszerébe a kedvezményes munkáltatói befizetések lehetőségét – kezdeményezi a Magyar Bankszövetség. A bankszövetség arra kéri a kormányt, hogy a most megszüntetett lakástakarék mint takarékossági forma helyett – szakmai egyeztetés alapján – olyan új konstrukció közös kialakítása váljon lehetővé, amelyben az állami támogatás hosszú távon működhet.
A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) csütörtökön az MTI-vel.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték