520 találat a(z) cafeteria cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel azon munkávállalók részére, akik életkoruk, betegségük, vagy gyermekük óvadai, iskolai szünete miatt ezt kéri, mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Nem szeretnénk őket bevételi forrás nélkül hagyni, így a jövőbeni (a munkába visszatérés utáni) cafeteria-keretük terhére kérhetnek készpénzjuttatást, ami meghaladná a minimálbér 30 százalékát. Biztosított marad-e ebben az esetben a munkavállaló, és mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Válaszát előre is köszönöm.

Cikk

2020-ra nem változtak a cafeteriában szokásos juttatásokra vonatkozó adószabályok, így ott, ahol már bevált rendszer működik, nem kell módosítani a szabályzatot. Azonban érdemes lehet növelni a juttatási keretet, bővíteni a választható elemek körét, illetve ahol még nincs, bevezetni a cafeteriarendszert. Sőt, az egyes juttatásokat cafeteria nélkül vagy azon kívül is lehet adni. Cikkünk a dolgozói juttatások lehetőségére, adózására hívja fel a figyelmet.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát és a munkáltató nem kíván élni a 30 napos felmondási idő letöltésével, akkor automatikusan megszűnhet-e a munkaviszony a felmondás közlésének a napjával vagy a munkáltatónak be kell nyelnie a 30 napos felmondási időre járó bér és cafetériafizetési kötelezettséggel, illetve a felmondási idő alatt keletkezett plusz szabadság kötelezettségeit? Ez a cég számára kész ráfizetés. Ha megszünteti a felmondás közlésének napjával a cég a munkaviszonyt, a munkavállaló megtámadhatja-e a kiléptetést a felmondási idő hiánya miatt? És mi van abban az esetben, ha a munkáltató már kiadott egy tudomásulvételről szóló nyilatkozatot, melyben megírta, hogy a felmondási idő letöltésére igényt tart, azonban az előzetesen jóváhagyott szabadságait kiveheti, de a munkáltató meggondolja magát, mert a munkavállaló már csak a levegőt rontja és inkább már nem is akarja látni őt? Írhat-e jogilag meg nem támadható módon újabb tudomásulvételt, hogy bár a felmondási idő 30 nap, a munkáltató lehetővé teszi, hogy már előbb megszűnjön a munkaviszony x időponttal - ami nem a felmondás közlésének a dátuma? Sajnos nem találok erre vonatkozó egyértelmű állásfoglalásokat. Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egyik cégünk a munkavállalói számára kávét, tejet, cukrot stb. biztosít a napi munkavégzés során. Miután a szolgáltató számlája rendszeresen későn érkezik – például az augusztusi teljesítést tartalmazó számla októberben érkezik –, helyesen járunk-e el, ha nem készítünk önrevíziót a járulék bevallásakor, azonban az éves könyvelés során a 12 havi költséget, bevallást szerepeltetjük a beszámolóban. Jellemzően a számlák összegei jelentősen nem térnek el, de így nem teljesítjük a jogszabályt, mely szerint a tárgyhót követő 12-ei bevallásban kell szerepeltetni a járulék összegét. Amennyiben elfogadott ez a gyakorlat, akkor mire hivatkozhatunk, hogy így történik a bevallás? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária

Cikk

A Jobbik elképedve tapasztalja, hogy az iskolakezdés napjaiban, illetve a felvételt nyert felsőoktatási hallgatók költözésének heteiben mennyire érzéketlen a kormányzat. Mint ismeretes, a tavalyi évig olyan kedvezményesen adózó cafeteria-elemek álltak rendelkezésre, mint például az iskolakezdési támogatás, vagy a munkavállalók számára nyújtott lakhatási támogatás. Az idei kimutatások szerint a cégek elenyésző kisebbsége tudja csak kigazdálkodni ezeket a támogatásokat, mivel az utánuk fizetendő adók és járulékok 2019-re majdnem 80 százalékra (!) nőttek. Ráadásul bérjövedelemnek minősülnek, vagyis nem lehet utánuk kedvezményesen adózni. Hasonlóan brutálisan magas teher sújtja az olyan régebben elterjedt juttatásokat, mint a helyi utazási bérlet- vagy a diákhitel-támogatás – írja közleményében a Jobbik.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalók február hónapban megkapták a féléves cafeteriakeretnek megfelelő 225 ezer forintot, melyet a munkáltató átutalt a megfelelő SZÉP-kártya-zsebekbe. Egyik munkavállaló május elején megszüntette a munkaviszonyát, és nyilatkozatot tett a munkáltató felé az időarányosan őt meg nem illető 75 ezer forint SZÉP-kártyáról történő "visszahívásáról", illetve arról, hogy ez az összeg a SZÉP-kártya bankszámlán rendelkezésre áll, s egyben kérte a munkáltatót, hogy ezen tartozását ne a munkabéréből vonják le. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a munkáltató a NAV felé önellenőrzéssel korrigálhatja-e (csökkentheti-e) a már befizetett béren kívüli juttatások adóit az említett 75 ezer forint szja-jával és szochójával? Ha önellenőrizhető, akkor további kérdésünk, hogy mely hónap: február, amikor kifizetésre került, május, amikor kilépett a munkavállaló és a fenti nyilatkozatot tette, vagy az a hónap, amikor a SZÉP-kártya számláját vezető bank visszautalta a munkáltatónak az összeget? További kérdésem még, hogy a számviteli rendezésben egyéb bevételként vagy a cafeteriaszámlára kell ezt csökkentő tételként rögzíteni? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 2019. július 1-jétől hatályos szociális hozzájárulási adó mértékének változása miatt a 2019. június havi SZÉP-kártya juttatás után, amennyiben azt a munkáltató 2019. 07.0 5-én utalja el, már a kedvezőbb mértékű, azaz 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adómértéket kell megfizetni? Köszönettel

Cikk

A kormány május végén kommunikált gazdaságvédelmi akcióterve értelmében 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A jogszabály kapcsolódó módosítása a nyári adócsomagtól különálló indítványban került benyújtásra, amelyet másnap el is fogadott az Országgyűlés, így a bejelentett változással a júliusi kifizetések kapcsán már biztosan számolhatnak az adózók. Kérdésként merül fel, hogy az évközi változás miként befolyásolja a munkáltatók által 2019-re meghirdetett cafeteria csomagokat, valamint az ezekhez kapcsolódóan már elkészített dokumentációt – írja hírlevelében a Mazars.

Cikk

2019-től a foglalkoztatás feltételei jelentősen megváltoztak, az eddig népszerű cafeteriaelemek adózása kevésbé kedvező, és megszűntek egyes adómentes juttatások. Az Adózóna "Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben" című új kiadványa abban segít olvasóinak, hogy a megváltozott körülmények között is megtalálják minden feladatkörhöz azt a foglalkoztatási formát, amely a legmegfelelőbb és legkifizetődőbb a munkaadó és az alkalmazottak számára egyaránt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk év elején megkapta béren kívüli juttatásként SZÉP-kártya vendéglátás éves összegét 150 ezer forintot, de úgy alakult, hogy június 30-ával megszűnik a munkaviszonya. Munkáltató év elején bevallotta és megfizette a 15 százalék szja-t és 19,5 százalék szochót a cafeteria után. Jól tudom, hogy munkaviszony megszűnésekor arányosítani kell a béren kívüli juttatás összegét a munkaviszonyban töltött napokra (181 nap, összege 74 384 forint)? A szabályzat szerint a dolgozótól le kell vonni a túlfizetett összeget. Jól gondolom, hogy a fennmaradó – nem munkaviszonyos – napokra kiszámított 75 616 forintot simán levonjuk a dolgozó nettó béréből? Hogyan kell eljárni ilyen esetben? A már befizetett béren kívüli juttatás adójával mi a teendő? Válaszát előre is köszönöm! Üdv. M.Anikó

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Dropshipping

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Használtautó-kereskedő cég, alkatrész áfájának levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Áfa levonhatósága

dr. Kelemen László

adószakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink