Cikkünk a nyári és őszi törvénymódosításhoz kapcsolódóan az üzletrésátruházás, az átalakulás, továbbá néhány bevételt, ráfordítást érintő számviteli előírás változását, valamint a cafeteria megszüntetésével kapcsolatosan a személyi jellegű költségek elszámolását érinti.
Január 1-jétől megszünteti mind a papíralapú, mind az elektronikus Erzsébet-utalványok forgalmazását az Erzsébet Utalványforgalmazó Zrt. – olvasható az erzsebetutalvany.hu oldalon.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatót tett közzé a cafeteria egyes juttatási elemeinek adózására vonatkozó szabályok változásáról.
Tisztelt Szakértő! Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy az tény, hogy ha még az idei adóvonzat alá eső juttatást szeretne a munkáltató adni a munkavállalójának 2019-ben, akkor például a biztosítást vagy egyéb hasonló szolgáltatást (például sportkártya-szolgáltatás) még adott év december 31. napjával kell megindítani egy évre szerződve, azonban az nem világos, hogy a szerződéseket kell-e pénzügyileg is rendezni még idén, vagy sem. Tehát, habár a szerződésünk él már idén, de a biztosító idén már nem tud számlát kiállítani, ezért nem tudjuk elutalni az egész évre számított összeget számukra, akkor az fog-e hátrányosan érinteni minket adójogilag? Köszönettel várjuk válaszát!
Általam könyvelt cég a cafeteria szabályok változása miatt meg kívánja venni dolgozói részére a 2019. évre vonatkozó egész éves BKK bérletet 2018 decemberében. A BKK tájékoztatása szerint ilyen esetben csak a magánszemélyek részére tudnak számlát kiállítani. Kérdésem az, hogy a magánszemélyek részére kiállított számlák ebben az esetben elszámolhatóak-e a cég könyvelésében.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésekkel fordulunk Önhöz. Egy cég cafeteria keretében szeretne készpénzjuttatást adni a munkavállalóinak. A munkavállalók, választásuk szerint, a cafeteriakeret erejéig, választhatják a készpénzjuttatási elemet. Amennyiben 100 ezer forint feletti készpénzösszeget választanak, a 100 ezer forint feletti rész, ugye jövedelemként/bérként adózik. A jövedelemként vagy bérként adózó juttatás (100 ezer forint feletti készpénz) ebben az esetben egyéb juttatásnak vagy esetlegesen az Mt. szerinti munkabérnek (alapbéren túli munkabérnek) minősül-e? Illetve kapcsolódóan a fentiekhez, ha egy munkáltató cég a munkabéren felül ad a munkavállalóinak jovedelemként adózó juttatást, az egyéb juttatásnak vagy az Mt. szerinti alapbéren túli munkabérnek minősül? Szíves válaszait előre is köszönjük! Üdvözlettel.
Kérdésem a következő: Hogyan adózik a decemberben kifizetett cafeteria elem? Hallottam olyat, hogy ha 2018 év decemberében lesz kifizetve az utolsó rész, akkor is adózni kell utána , mert a 2017 év decemberi 08-as bevallásban bevallott összeg, csak 2018 januárjában lett elutalva a dolgozónak és így az éves keret meghaladja a 100 000 forintos értékhatárt. Köszönettel! Ildikó
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2018 évben havi 5000 forint juttatásban részesítette munkavállalóit meleg étkeztetés címén úgy, hogy havonta a beléptető kártyára töltötte fel az összeget. A járulék és az szja társaságunk által havonta megfizetésre került. December hónapban szeretnénk dolgozóink részére előre feltölteni a következő (2019.) évi teljes (12 hó*5000 Ft/hó) juttatás összegét. A feltöltés egy összegben történne, de a dolgozók részére a hozzáférés csak havi 5000 forint lenne biztosított. Ebben az esetben kit, mikor és milyen járulékfizetési kötelezettség terhelne? Előre is köszönjük válaszát!
Tisztelt Szakértő! A december hónapra vonatkozó készpénz-cafeteria kifizetésével kapcsolatban több, egymásnak ellentmondó hír is megjelent. Szeretnénk tisztázni, hogy a december havi bérrel számfejtett, január 10-éig átutalt 8 ezer forintos kifizetés még a 2018-as szabályok szerint adózik? Válaszát előre is köszönöm!
Munkavállalónként több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg marad évente a vállalkozásoknál azzal, hogy jövőre tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél jelentős cafeteriakeretösszeg van/volt/lesz. A keretösszeg eddig bruttó volt. A kérdésem a következő: hogyan lehet, illetve meg lehet-e oldani, hogy a munkáltatói költség emelkedése nélkül szabályos legyen a juttatás? A juttatások köre: SZÉP-kártya, lakáscélú hiteltörlesztés, Erzsébet-ajándékutalvány, étkezési jegy, biztosítás, egészségpénztár. Hogyan lehet megállapítani a keretet? (Gondolok itt arra, hogy például a szochót nem azonos összegben fizetjük a dolgozók után, az szja nem biztos, hogy azonos összegben kerül levonásra, családi kedvezmény, egyebek miatt stb.) Mi történik például, ha év közben változik egy alkalmazottnál a családi kedvezmény? Egyenként kell figyelni havonta, hogy kinél mennyi a járulék? Át lehet-e egyáltalán hárítani a szochót és a szakképzési hozzájárulást (mivel akkor nem ugyanakkora a keretösszeg a fent említettek miatt, ami nem felel meg a szabályzatnak)? Válaszukat előre is köszönöm!!! Tisztelettel: Bernadett
Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulunk Önhöz, hogy a 2019-ben bérként adózó cafeteriaelemek (például Erzsébet ajándék utalvány) után fizetendő szja-ból igénybe vehető-e a családi kedvezmény? Válaszukat köszönöm: Balogh Edit
Tisztelt Szakértő! A tanulószerződéses ipari tanulóm napi 2 órában gyakorlati képzésben vesz részt, egyébként pedig napi 6 órában alkalmazotti munkaviszonyban dolgozik. A cégnél cafeteria van, ahol étkezési jegyet kap, ezért kérdezném, hogy a tanulói szerződéses jogviszonyában is kell-e fizetnem az étkezését?
Differenciált mértékben adható-e cafetéria 2019-ben? Amennyiben nettó értékben azonos összegű a caferéria összege. A differenciálást a béren kivüli juttatások adóvonzata, illetve az egyes meghatározott juttatások adóvonzata közötti különbözet okozza. Az adótörvény ezen differenciált juttatást megengedi-e? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2019. évi cafeteria számfejtéssel szeretném a segítségét kérni. Cégünk nettó összegű keretet biztosít (havi nettó 32 000 forint) ennek a közterhét (2019-ben 15 százalék szja+19,5 százalék szocho) a munkáltató fizeti meg, természetesen a SZÉP-kártya esetén. Szeretnénk megtartani az önkéntes pénztári igényeket is. Törvényes-e, ha a 32.000 forintos keretösszeget számfejtem, és ennek az összegnek a nettó értékét utalom el a pénztárba? A munkáltató megfizeti a 32 000 Ft*1,18*21% közterhet. Vagy mivel bérként adózik, nincs 1,18-as szorzó? A munkavállaló nettója pedig, 32 000*66,5%. Ami módosulhat a fel nem használt járulék- és adókedvezménnyel. Köszönettel:
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték