Évről-évre izgalmas kérdés, hogyan változnak a vállalati juttatások, több vagy kevesebb cafeteriát kapnak a dolgozók, miközben a cégeket érthetően az foglalkoztatja, hogyan lehet a meglévő szabályozások mellett ösztönző csomagokat összeállítani. E kérdéseket sajnálatos módon az élet egy újabbal egészítette ki: mi lehet a válasz arra, hogy a koronavírus-járvány miatt a cafeteria-keretek jelentős része egy ideig nem használható fel.
Tisztelt Adózóna! A 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet és annak részletszabályait tartalmazó 61/2020. Korm. rendelet alapján a készpénz, mint béren kívüli juttatás, Szép Kártya, önkéntes pénztár, cafeteria elemek illetve szervizdíj után is figyelembe vehető-e az érintett ágazatokban a járulékfizetési mentesség? Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Cégünk a kialakult járványügyi helyzetre tekintettel azon munkávállalók részére, akik életkoruk, betegségük, vagy gyermekük óvadai, iskolai szünete miatt ezt kéri, mentesíti a munkavégzési kötelezettség alól. Nem szeretnénk őket bevételi forrás nélkül hagyni, így a jövőbeni (a munkába visszatérés utáni) cafeteria-keretük terhére kérhetnek készpénzjuttatást, ami meghaladná a minimálbér 30 százalékát. Biztosított marad-e ebben az esetben a munkavállaló, és mentesül-e az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetése alól? Válaszát előre is köszönöm.
Március 16-ától bezárnak a közoktatási intézmények Magyarország – jelentette be ma késő este Orbán Viktor miniszterelnök. A munkavállalók tömegesen fordulnak a munkáltatójukhoz, hogy lehetőséget biztosítsanak számukra gyermekük felügyeletére.
Átlagosan bruttó 371 ezer forintot, a tavalyinál kicsit kevesebbet nyújtanak a munkavállalóiknak cafeteria juttatásként a cégek a Szent István Egyetem és a HR Kutató Központ által végzett friss kutatás szerint, amelyből az is kiderül, hogy elsősorban a nagyvállalatok adnak béren kívüli juttatást – írja mai számában a Világgazdaság.
2020-ra nem változtak a cafeteriában szokásos juttatásokra vonatkozó adószabályok, így ott, ahol már bevált rendszer működik, nem kell módosítani a szabályzatot. Azonban érdemes lehet növelni a juttatási keretet, bővíteni a választható elemek körét, illetve ahol még nincs, bevezetni a cafeteriarendszert. Sőt, az egyes juttatásokat cafeteria nélkül vagy azon kívül is lehet adni. Cikkünk a dolgozói juttatások lehetőségére, adózására hívja fel a figyelmet.
Jövőre is a SZÉP-kártya lehet a legnépszerűbb elem a cafetéria-rendszerben – közölte a BDO Magyarország.
Tisztelt Szakértő! Ha munkavállaló felmondással megszünteti a munkaviszonyát és a munkáltató nem kíván élni a 30 napos felmondási idő letöltésével, akkor automatikusan megszűnhet-e a munkaviszony a felmondás közlésének a napjával vagy a munkáltatónak be kell nyelnie a 30 napos felmondási időre járó bér és cafetériafizetési kötelezettséggel, illetve a felmondási idő alatt keletkezett plusz szabadság kötelezettségeit? Ez a cég számára kész ráfizetés. Ha megszünteti a felmondás közlésének napjával a cég a munkaviszonyt, a munkavállaló megtámadhatja-e a kiléptetést a felmondási idő hiánya miatt? És mi van abban az esetben, ha a munkáltató már kiadott egy tudomásulvételről szóló nyilatkozatot, melyben megírta, hogy a felmondási idő letöltésére igényt tart, azonban az előzetesen jóváhagyott szabadságait kiveheti, de a munkáltató meggondolja magát, mert a munkavállaló már csak a levegőt rontja és inkább már nem is akarja látni őt? Írhat-e jogilag meg nem támadható módon újabb tudomásulvételt, hogy bár a felmondási idő 30 nap, a munkáltató lehetővé teszi, hogy már előbb megszűnjön a munkaviszony x időponttal - ami nem a felmondás közlésének a dátuma? Sajnos nem találok erre vonatkozó egyértelmű állásfoglalásokat. Szíves válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az alábbi témában szeretném kérni szíves állásfoglalását. Egyik cégünk a munkavállalói számára kávét, tejet, cukrot stb. biztosít a napi munkavégzés során. Miután a szolgáltató számlája rendszeresen későn érkezik – például az augusztusi teljesítést tartalmazó számla októberben érkezik –, helyesen járunk-e el, ha nem készítünk önrevíziót a járulék bevallásakor, azonban az éves könyvelés során a 12 havi költséget, bevallást szerepeltetjük a beszámolóban. Jellemzően a számlák összegei jelentősen nem térnek el, de így nem teljesítjük a jogszabályt, mely szerint a tárgyhót követő 12-ei bevallásban kell szerepeltetni a járulék összegét. Amennyiben elfogadott ez a gyakorlat, akkor mire hivatkozhatunk, hogy így történik a bevallás? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Varró Mária
A Jobbik elképedve tapasztalja, hogy az iskolakezdés napjaiban, illetve a felvételt nyert felsőoktatási hallgatók költözésének heteiben mennyire érzéketlen a kormányzat. Mint ismeretes, a tavalyi évig olyan kedvezményesen adózó cafeteria-elemek álltak rendelkezésre, mint például az iskolakezdési támogatás, vagy a munkavállalók számára nyújtott lakhatási támogatás. Az idei kimutatások szerint a cégek elenyésző kisebbsége tudja csak kigazdálkodni ezeket a támogatásokat, mivel az utánuk fizetendő adók és járulékok 2019-re majdnem 80 százalékra (!) nőttek. Ráadásul bérjövedelemnek minősülnek, vagyis nem lehet utánuk kedvezményesen adózni. Hasonlóan brutálisan magas teher sújtja az olyan régebben elterjedt juttatásokat, mint a helyi utazási bérlet- vagy a diákhitel-támogatás – írja közleményében a Jobbik.
Drámaian visszaesett a cégek által nyújtott iskolakezdési támogatás miután az idei év elejével jelentősen kikerült a legtöbb támogatott elem a magyar cafeteria-rendszerből. Korábban 20-40 ezer forintot kaptak a munkavállalók augusztusban-szeptemberben, most gyakorlatilag semmit – írja a napi.hu.
2019. január 1-jétől megszűntek az iskolakezdési támogatás feltételeit megszabó korábbi előírások, így e juttatás már nem csak utalvány formájában, nem csak munkavállalónak, nem csak a családi pótlékra (nevelési ellátásra) jogosult, a köznevelésben részt vevő gyermek esetében adható.
Tisztelt Szakértő! Munkavállalók február hónapban megkapták a féléves cafeteriakeretnek megfelelő 225 ezer forintot, melyet a munkáltató átutalt a megfelelő SZÉP-kártya-zsebekbe. Egyik munkavállaló május elején megszüntette a munkaviszonyát, és nyilatkozatot tett a munkáltató felé az időarányosan őt meg nem illető 75 ezer forint SZÉP-kártyáról történő "visszahívásáról", illetve arról, hogy ez az összeg a SZÉP-kártya bankszámlán rendelkezésre áll, s egyben kérte a munkáltatót, hogy ezen tartozását ne a munkabéréből vonják le. Kérdésünk, hogy ebben az esetben a munkáltató a NAV felé önellenőrzéssel korrigálhatja-e (csökkentheti-e) a már befizetett béren kívüli juttatások adóit az említett 75 ezer forint szja-jával és szochójával? Ha önellenőrizhető, akkor további kérdésünk, hogy mely hónap: február, amikor kifizetésre került, május, amikor kilépett a munkavállaló és a fenti nyilatkozatot tette, vagy az a hónap, amikor a SZÉP-kártya számláját vezető bank visszautalta a munkáltatónak az összeget? További kérdésem még, hogy a számviteli rendezésben egyéb bevételként vagy a cafeteriaszámlára kell ezt csökkentő tételként rögzíteni? Válaszát várva, tisztelettel: Molnár Istvánné
Tisztelt Szakértő! A 2019. július 1-jétől hatályos szociális hozzájárulási adó mértékének változása miatt a 2019. június havi SZÉP-kártya juttatás után, amennyiben azt a munkáltató 2019. 07.0 5-én utalja el, már a kedvezőbb mértékű, azaz 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adómértéket kell megfizetni? Köszönettel
A kormány május végén kommunikált gazdaságvédelmi akcióterve értelmében 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke. A jogszabály kapcsolódó módosítása a nyári adócsomagtól különálló indítványban került benyújtásra, amelyet másnap el is fogadott az Országgyűlés, így a bejelentett változással a júliusi kifizetések kapcsán már biztosan számolhatnak az adózók. Kérdésként merül fel, hogy az évközi változás miként befolyásolja a munkáltatók által 2019-re meghirdetett cafeteria csomagokat, valamint az ezekhez kapcsolódóan már elkészített dokumentációt – írja hírlevelében a Mazars.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték