Munkavállaló kéthónapos felmentési idejét tölti (ebből a munkáltató egy hónap munkával töltését írta elő), és végkielégítésre is jogosult. A felmentési időre, valamint a végkielégítés időszakra jár-e neki cafeteriajuttatás? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda szakértőnk válaszolt.
Határozatlan idejű (32 éves) munkaviszonyom a munkáltató általi felmondással szűnt meg, munkakör megszűnése miatt. A felmondási idő kezdete: 2018. 12.01., a munkaviszony megszüntetésének napja: 2019.02.28. 2018.12.17- 2019. 01.13. között szabadságot írtak ki, 01.17-02.28-ig tart a felmondási idő. Kérdésem az, hogy a 2019-re szóló cafeteriakeretből részesíteni kellene-e engem is, mivel értelmezésem szerint február 28-áig én is munkavállalónak minősültem. A cafeteria mértékéről márciusban döntött a munkáltató, azonban szerintem az érvényes minden munkavállalóra. A cafeteriaszabályzat szerint a cafeteria minden dolgozónak jár, aki az adott naptári év 01. napján munkaviszonyban áll. A szabályzatban kivételként nem szerepel a felmentési időszak. Köszönettel: Tóth Marian
Tisztelt Szakértő! A korkedvezményes nyugdíj melletti munkavégzés keretösszegébe a cafeteria beleszámolandó-e, vagy az kizárólag a munkabérre vonatkozik? Válaszát előre is köszönöm!
A munkáltatók jelentős része nem szüntette meg a cafeteriajuttatásokat a jelentősen megemelt közterhek ellenére, de a többség nem vállalta magára a többlet adókat – derül ki egy friss kutatásból. Egy korábban népszerű juttatásfajta szinte teljesen áldozatul esett a szigorításnak.
Vállalatunk 370 000 Ft/év cafeteria juttatást ad a dolgozóinak, tehát éves szinten a 450 000 forintot nem éri el. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy női dolgozóink részére 5000 forintot a vendéglátás alszámlára, természetesen a magasabb 40,71 százalékkal adózva adhat-e jogszerűen, nőnap alkalmából. Köszönöm előre is a gyors válaszukat!
Szeretném megkérdezni, pontosan hol találok rendelkezést arra, hogy ha egy cég fizet cafeteriát, akkor minden dolgozójának fizetnie kell? Úgy emlékszem, a kezdetekkor még így volt, de az a kormányrendelet már nem hozzáférhető. Köszönöm.
Vállalatunk 370 000 forint/év cafeteria juttatást ad a dolgozóinak, tehát éves szinten a 450 000 forintot nem éri el. Kérdésünk arra vonatkozik, hogy női dolgozóink részére 5000 forintot a vendéglátás alszámlára, természetesen a magasabb 40,71 százalékkal adózva adhat-e jogszerűen, nőnap alkalmából. Köszönöm előre is gyors válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Létezik-e olyan megoldás, hogy le van szabályozva a cafeteria szabályzatban, hogy ki mennyi juttatást kap? Az egyik dolgozó úgy nyilatkozik, hogy ő nem kér ilyen juttatást. Szabályos ez így?
2019.01.01-től a munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalóknak nyújtott készpénzjuttatás bérként adózó cafeteriaelem. 1. Mivel ezt a juttatást egészségbiztosítási járulék is terheli, ez táppénzalapot fog képezni? 2. A munkaviszonyban foglalkoztatott nyugdíjas munkavállalók – akiktől a 2019. évtől már nem vonunk az szja-n kívül más egyéni járulékot –, ha részesülnek bérként adózó cafeteriajuttatásban, akkor tőlük ebből az elemből sem kell levonni az egyéni járulékot? Várjuk szíves válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi eset megítélésével kapcsolatosan. Ha cégünk továbbra is adna Edenred kártyára juttatást, mint előző években, akkor az számviteli szempontból bérköltségként vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként könyvelendő? Valamint kérdésem, hogy így ez a juttatás, miután a 2019-es adószabályoknak megfelelően bérként adózik és a járulékokat a kifizető levonja a juttatásból és megfizeti a költségvetésnek, a távolléti díj számításánál a távolléti díj alapjába beleszámít-e? Bérelszámolás szempontjából hogyan kezelendő ez évtől ezen juttatás? Szakértő válaszát köszönve előre is! Tisztelettel!
2019-től a korábbi cafeteriajuttatások egy része az összevont adóalap részeként adózik, ezért is érdekessé vált a mindennapokban a nettó, illetve a bruttó jövedelmek értelmezése. Új belépők interjúztatása során tapasztaltam, hogy a kollégák nettó bérben gondolkodnak, pedig az adórendszer bevezetése óta – immár 30 éve – bruttó jövedelmet adóztatunk. Vizsgáljuk meg, milyen jogszabályi rendelkezésekből következik a bruttó jövedelem adóztatása.
Tisztelt Szakértő! A munkahely munkavállalója részére egészségügyi képalkotó vizsgálat díját fizette ki 2019. januárban. A munkavállalót februárban arról tájékoztatták, hogy a februári béréből az említett juttatás adóját az új cafeteriaszabályok alapján levonják. Jogos-e a bérből való levonás, illetve a munkavállaló kifogásolhatja-e a bérből való levonást, ha igen, mi a módja ennek? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás a munkavállalója részére 440000 Ft adómentes lakás cafeteria juttatást utalt 2018 decemberében, amit még ebben a hónapban fel is használt lakáshitel-előtörlesztésre. A folyósítás előtt a vállalkozás számlavezető bankját írásban tájékoztattuk a folyósításról és kértük, hogy adjank ki igazolást erről a 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 2. § (1) bekezdése szerint. Jól tudjuk-e, hogy ebben az esetben a NAV felé is jelenteni kell a banknak a magánszemélynek történt juttatásról, illetve erről kap-e igazolást a megbízást adó foglalkoztató/vállalkozás? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A SZÉP-kártya juttatást, továbbá a sport- és kulturális rendezvényre a belépőt csak cafeteria elemként adhatjuk a munkavállalóknak? Cafetéria rendszer, szabályzat nélkül adható-e, és ha igen, akkor a kedvezményes béren kívüli juttatásokra vonatkozó adózással adható az értékhatárig a SZÉP-kártya, és minden munkavállalónak csak egyforma nagyságrendben? Sport-é s kulturális rendezvényre a belépő is csak úgy adható adómentesen cafeterián kívül, ha minden munkavállalónk egyformán kap? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2018 végéig Erzsébet utalványt és készpénzjuttatást adott a munkavállalóknak. Ez a lehetőség 2019-től megszűnt. Pótolni szeretné a kieső jövedelmet "Kiegészítő fizetéssel", ami azt jeléentené, hogy havonta fix összegű munkabért szeretne elszámolni a munkavállalóknak – dolgozónként ez akár eltérő összegű is –, ami nem számítana bele a pótlék, túlóra stb. elszámolásába. Megteheti jogszerűen a munkáltató? Köszönöm.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték