Tisztelt Szakértő! Munkáltató a cafeteriaszabályzatban a munkavállalók bruttó fizetése szerint alakítana ki három csoportot, és az alapján kapnának – csoportonként eltérő – éves keretösszeget. Ez alapján lehet megkülönböztetést alkalmazni? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A segítségét kérném abban, hogy amennyiben egy kolléga munkaviszonya megszűnik, és túllépi a munkáltató által biztosított időarányos cafeteria-keretét, de a rekreációs keretösszegen belül marad, milyen jogcímen, vagy módon tudjuk visszavonni a számára például a SZÉP-kártyán kifizetett többlet juttatást? Ez azért következhet be, mert SZÉP szállás esetén megengedjük az időarányos keret túllépést azért, hogy a munkavállalók "nyaralásra" fordíthassák az ott igényelt összeget és ne kelljen havonta összegyűjteni a rá szánt keretet. Bruttó módon állapítjuk meg a kereteket, a dolgozó a nettó juttatásban részesül. Önellenőrzéssel kérhető vissza a túlfizetés járuléka?
Cégünk a tavalyi év során egyik dolgozójának 5 millió Ft adómentes lakáscélú kölcsönt nyújtott hitelintézeten keresztül, az adómentesség feltételei teljesültek. Az idei évben a dolgozó kérhet a cafeteria rendszeren belül hiteltörlesztésre támogatást adómentesen, vagy ezt hozzá kellene számítani az 5 millió Ft-hoz? Cég által nyújtott hitel törlesztésére igénybevehető-e egyáltalán a lakáscélú hiteltörlesztésre nyújtott cafeteria?
Az idén a cégek átlagosan 390 ezer forintot költenek egy dolgozó cafeteriájára, 4,5 százalékkal többet, mint 2017-ben – írja a Világgazdaság.
A munkáltató a 2018. évben 100 000 Ft/év készpénzösszeget akar adni a munkavállalóinak. A 2017. évben ez az összeg az 1,18-os felszorzás után 15% szja-t és 14% eho-t vont maga után a munkaadó részéről. A 2018. évben mennyi az adóvonzata? A NAV telefonos tájékoztató azt mondta, hogy a 2018. évben is ugyanannyi az adó! A 100 000 Ft készpénz nem cafeteria-rendszeren belül lesz kifizetve, mivel mást nem biztosít a munkáltató. Ha az összeget nem cafaterián belül kapja, nincs választási lehetősége sem, kell-e cafeteria-szabályzat?
Csökken a létszám, nő a személyi juttatásokra fordítható keret a NAV-nál – derül ki az adóhivatal nyilvánosságra hozott költségvetési adatsoraiból.
A cafeteriaelemek átadásával és számfejtési hónapjával kapcsolatosan az alábbi kérdésem van: Egy cégnél a dolgozók kapnak étkezési utalványt, és készpénzcafeteriát, havi 8300 forintot. A 2017. december hónapra számfejtett étkezési utalványt 2018. 01.02-án rendelték meg, ekkor kifizették az előleget is, az utalványokat 2018.01.10-én vették át, a végszámlával együtt. A készpénzcafeteria 8300 forint összegét a decemberi fizetéssel együtt 2018.01.10-én utalják át a dolgozók bankszámlájára. Helyes-e az elszámolás, vagy ebben az esetben a cafeteriaelemeket csak a 2018. januári számfejtésnél lehet figyelembe venni? Hol van szabályozva ennek a rendje (törvény, paragrafus)?
Tisztelt Szakértő! Cégünknél adómentes cafeteriaelemeket fogunk alkalmazni. A cafeteria-szabályzaton kívül milyen számviteli bizonylatolási kötelezettségünk van? Egy kockázati biztosítás és egy diákhitel-törlesztés a két elem. A kockázati biztosításnak lesz egy szerződése az biztos, és egy havi utalása. A diákhitel-törlesztés átvállalásának azonban csak egy banki utalása lesz. Az ügyfélszolgálaton azt mondták, nekik mindegy, ki fizeti a törlesztőt, ezt cégen belül kell bizonylatolni. Elegendő ebben az esetben a banki utalás? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt szakértő ! Cégünk 2017. október 01-jétől bevezette a készpénz cafeteriát, melynek mértéke havi 8000,- Ft/fő. Kifizetése a munkabérrel együtt a tárgyhót követő 10-éig történik, tehát a december havi összeg 2018. január 10-én került átutalásra a munkavállalók felé, de törvényi előírás szerint ezt az összeget 2017. december 31-éig ki kellett volna fizetni a munkavállalók részére. Mivel ez nem történt meg, így a január 10-én kifizetett összeg a 2018. évi keretet terheli. Kérdésem a következő: Egy munkavállaló ma 2018.02.13-án leszámol! Időarányosan (100 000/365 nap * 44 nap ) 12 054 Ft jár, de ő ebben az évben (01.10. és 02.10.) 16 000 Ft összeget kapott. Vissza lehet tőle vonni a 2018.02.10-én adott összeget, vagy mindenképpen a kereten felüli részt át kell minősíteni munkabérré? Segítségét köszönöm!
Trükköznek a bérekkel a munkaadók, a cégek a dolgozók átminősítésével és a munkaórák csökkentésével próbálják kikerülni a kötelezően megemelt javadalmak kifizetését – írja a Népszava.
Tisztelt Szakértő, Cégünknél több dolgozói csoport működik, eltérő cafeteria keretekkel. Mit tudunk tenni akkor, ha az egyik raktárosunk azt nyilatkozza, hogy ő a kapott cafeteria keretének csak egy részét tudja kihasználni, a többit béremelésként szeretné megkapni. Ha ezt ő lenyilatkozza, és ez alapján kapja a juttatásait, akkor sérül-e a munka törvénykönyve szerinti egyenlő juttatás elve? Köszönettel: Jancsó Katalin
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2012-ben munkavállalójának a méltányolható lakásigénynek megfelelve adómentes lakáscélú munkáltatói kölcsön nyújtott hitelintézeten keresztül. A megvásárolt lakás 50-50 százalékban férj-feleség tulajdona. A lakáscélú munkáltatói kölcsönben adóstársként a feleség lett megjelölve. A feleség munkáltatója cafeteria elemként lakáscélú hitel törlesztéséhez adna támogatást. Betörleszthet-e a feleség a cégünk által adott lakáscélú munkáltatói kölcsönbe adómentesen? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Cím! Kérjük szíves állásfoglalásukat az alábbi kérdésben: Közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. tv. hatálya alá tartozó köztisztviselő részére, az alábbi ellátások folyósítása esetén, a jelenlegi jogszabályi előírások szerint jár-e cafeteria juttatás: CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJ (CSED) GYERMEKGONDOZÁSI DÍJ (GYED) GYERMEKGONDOZÁST SEGÍTŐ ELLÁTÁS (GYES) Válaszukat előre is köszönjük Ványi Rita
A vállalkozások 5 millió forintig adómentesen támogathatják dolgozóik lakáshitel törlesztését, lakás vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését vagy akadálymentesítését. Az akár havi 83 ezer forintos juttatás cafeteria elemként is választható – tájékoztatta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára az MTI-t.
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az, hogy közfoglalkoztatottnak lehet-e jogszerűen adni béren kívüli juttatást? A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató adhatja munkaviszonyban álló dolgozójának. A közfoglalkoztatotti jogviszonyt tekinthetjük-e ebből a szempontból egy speciális munkaviszonynak? Köszönöm a választ. Előfizető.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték