A magyar vállalkozásoknál a dolgozók 88 százaléka részesül legalább egy fajta béren kívüli juttatásból 2018-ban, a megkérdezett munkaadók legnagyob része, több mint 55 százaléka a leggyakrabban adott cafeteria elemnek a helyi bérlet vagy más utazási támogatást, illetve az Erzsébet-utalványt nevezte – közölte a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) csütörtökön az MTI-vel.
Tisztelt Szakértő! A munkáltató 2019-ben készpénzben adná a cafeteriát, oly módon, hogy nem építené be az alapbérbe, hanem attól elkülönítve, külön jogcímen tüntetné fel. Természetesen munkabérként adóztatná, vagyis a munkavállalói és munkáltatói terhek is levonásra, megfizetésre kerülnének. A kérdésem arra irányul, hogy az így elkülönített juttatásból érvényesíthető-e a családi adó- és járulékkedvezmény, illetve alapját képezi-e a letiltásnak? (Vagyis függetlenül attól, hogy külön jogcímen, cafeteriaszabályzat alapján kezeli az összeget, az teljes egészében munkabérként kezelendő.) Válaszát előre is köszönöm.
2019-től kikerül a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások közül a munkáltató által a valamennyi munkavállaló részére azonos módon juttatott termék vagy szolgáltatás (etc.) kategória. Ide tartozott 2018-ban például az Erzsébet kártyára történő juttatás. Amennyiben 2019-től a cafeteria elemeként megtartja a munkáltató ezt a juttatást, akkor az Erzsébet kártyára történő utalás a bér terheivel egyenlő módon adózik. Kérdéseim: ezt a munkavállaló egyéb bérjövedelmeként kell kimutatni, vagy béren kívüli juttatásként (például a bérkifizetési jegyzéken)? Növekszik-e a munkavállaló nyugdíjalapja, a táppénz alapja, az átlagbére a cafeteria elemeként történő juttatás alapján?
Egyik könyvelt cégünk munkavállalója 2017-től munkáltatói támogatásban részesült lakáshitel-törlesztéséhez. 2017-2018-ban közel 1 millió forintot fizetett a cég a dolgozó hiteltörlesztésére. Mivel ennek a cafeteriaelemnek az adómentessége megszűnik jövőre, felmerült a hitel végtörlesztésének gondolata. Mi lehet az adómentes végtörlesztés plafonja: 2 millió forint, mert csak 2 évig volt cafeteriaelem, vagy 400 ezer forint, mert a tárgyévi normál törlesztés már körülbelül 600 ezer forint lesz, vagy az 5 millió forint, maximum a vételár 30 százaléka, mivel az előző 3 évben nem volt ilyen juttatás? Tisztelettel várom válaszát! Amberg Éva Márta
Mint ismeretes, 2019-ben megszűnik a cafeteriaelemek közül a lakáscélú támogatás adómentessége. Ebben az évben a munkáltató egy összegben kifizetheti-e az 5 millió forintig (esetemben 2,4 millió forint) különbözetet, vagy évente csak 1 millió forint lehet a támogatás?
Jövőre megszűnik a cafeteriajuttatások egyik kedvelt eleme, az önkéntes kölcsönös pénztárba fizetett munkáltatói hozzájárulás bérnél kedvezőbb adózása. Mivel helyettesíthető?
Nagyon megváltozik 2019-től a dolgozói juttatásokra adható kedvezmények rendszere, de még így is maradnak hatékony ösztönzők. A cégekre – amelyiknek lesz erőforrása erre – jóval több feladat hárul majd, mint eddig. Az adóminimalizálás helyett a dolgozók eltérő igényeire kell majd fókuszálniuk, már amennyiben a cafeteria segítségével meg akarják tartani munkatársaikat – derült ki a Cafeteria Trend Magazin konferenciáján – írja a napi.hu.
Tisztelt Szakértő! Cégünk az egyik tag helyett cafeteria keretében kifizeti az óvodai szolgáltatást gyermeke után, a számla a cég nevére jön és a cég bankszámlájáról megy az utalás. A bölcsődei, óvodai szolgáltatás, ellátás nyújtása értékhatártól függetlenül adómentes, ha az nem pénzbeli juttatás formában történik. Tehát nem fizettünk utána semmilyen adót. Ez volt 2018-ban. A kérdés, hogy 2019-ben is kifizethető lesz-e adómentesen? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Érdeklődöm, hogy kifizetőnek minősül-e az Art. alapján magánszemélytől való ingatlanbérbeadás kapcsán az a külföldi gazdasági társaság, amelynek van magyar adószáma, nincs Magyarországon fióktelepe, pénzügyi képviselője és Magyarországon is végez tevékenységet. Továbbá érdeklődöm a jövő évi cafeteriával kapcsolatban: megteheti-e majd egy magyar társaság, hogy továbbra is juttatja a havi 10 ezer forintot a dolgozóinak bérjövedelemként? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát felmondással megszüntette. A munkavállaló a rá irányadó felmondási időt nem tölti munkában, igazolatlanul távol van. Jogosult-e a munkáltató (a felmondási időre járó távolléti díjon felül) visszakövetelni az igazolatlan távollét idejére megfizetett cafeteria juttatást is? (A munkáltatónál a kérdést a cafeteria szabályzat nem rendezi.) Tisztelettel.
Ha a munkáltató egészségpénztári hozzájárulást adna dolgozójának, akkor azt a béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? – kérdezte a 2019-es cafeteriaváltozások kapcsán az Adózóna olvasója. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az elfogadott szja törvény alapján a SZÉP kártya juttatáson kívül adott juttatások bérként adóznak. Akkor ezeket a juttatásokat a pénzbeli ellátások alapjába be kell számítani? Illetve a nyugdíj alapjába is beszámít? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A cafeteria szabályozás változása után 2019-ben minek minősül az üzemanyagkártyára kifizetett összeg, illetve hogyan kell adózni utána?
Tisztelt Szakértő! A GDPR szabályozását is figyelembe véve, ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, meddig kell a személyes adatairól szóló nyilatkozatokat, személyiokmány-másolatokat megőrizni? Illetve ha ugyanezen okmányok cafeteria juttatás miatt kerültek elkérésre a munkavállalóktól, akkor hány év ezen iratok (másolatok, személyes adatokat tartalmazó, például az egészségpénztári belépési nyilatkozatok) megőrzési ideje a jogosultság megszűnése után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték