Tisztelt Szakértő! Az elfogadott szja törvény alapján a SZÉP kártya juttatáson kívül adott juttatások bérként adóznak. Akkor ezeket a juttatásokat a pénzbeli ellátások alapjába be kell számítani? Illetve a nyugdíj alapjába is beszámít? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A cafeteria szabályozás változása után 2019-ben minek minősül az üzemanyagkártyára kifizetett összeg, illetve hogyan kell adózni utána?
Tisztelt Szakértő! A GDPR szabályozását is figyelembe véve, ha megszűnik egy munkavállaló munkaviszonya, meddig kell a személyes adatairól szóló nyilatkozatokat, személyiokmány-másolatokat megőrizni? Illetve ha ugyanezen okmányok cafeteria juttatás miatt kerültek elkérésre a munkavállalóktól, akkor hány év ezen iratok (másolatok, személyes adatokat tartalmazó, például az egészségpénztári belépési nyilatkozatok) megőrzési ideje a jogosultság megszűnése után? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A jövő évi adóváltozásokkal kapcsolatosan szeretném tisztázni, hogy vajon jól értjük-e azokat. A szakmai anyagok szerint a korábban cafeteriaként adott juttatások, például az egészségpénztári hozzájárulás 2019-től jövedelemként fog adózni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a munkáltató adna ilyen jogcímen juttatást, akkor azt a munkavállaló béréhez hozzá kellene tenni, és neki kellene adóznia utána? A munkáltató semmilyen jogcímen nem vállalhatja át a munkavállaló helyett a közterheket a juttatás után? Válaszát előre is köszönöm!
Bő egy hónap múlva kezdődik a tanév, az áruházak polcai már roskadoznak az iskolai kellékektől, a szülőknek pedig fő a fejük, hogyan teremtsék elő a tanszervásárlás fedezetét. A munkáltatók most még kedvező adózási feltételekkel támogathatják a családokat.
A Demokratikus Koalíció (DK) aláírásgyűjtést indít annak érdekében, hogy az Országgyűlés tárgyalja újra az adótörvényeket, s szüntesse meg a cafeteria megadóztatására hozott új szabályokat – jelentette be az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese szerdán Budapesten, sajtótájékoztatón.
Nem óhajt változtatni a kormány a cafeteria elfogadott 2019-es szabályozásán – írja az mfor.hu. Az internetes portál kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón közölte: megfontolták a kérdést, de végül elvetették az idén még hatályos szabályok fenntartását.
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozóként 4 főt foglalkoztatok, változó munkaidőkkel, 8-4-2 órában naponta, munkaidőkeret alapján. A kérdésem az lenne, hogy cafeteriát adhatok-e eltérően a munkavállalóknak vagy csak egységesen mindenkinek ugyanannyit? Lehet-e differenciálni a jobb dolgozókkal? Ezzel összefüggésben: lehet-e a cafeteriát egyszerre odaadni év közben?
A 2019-es büdzsé a biztonságos növekedés költségvetése lesz, amely a támogatott módosító indítványok ellenére megőrizte eredeti karakterét – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjúban, hangsúlyozva, hogy a költségvetéssel a biztonság megőrzését, a növekedés fenntartását, a családtámogatások szélesítését, valamint a foglalkoztatás fenntartását tűzték ki célul.
Tisztelt Szakértő! A belépő munkavállalónk előző munkáltató által kiállított igazolásain az adóadatlapon szereplő jövedelem összege eltér a járulékigazoláson szereplő járulékalap összegétől. Az eltérést okát a jövedelemigazolás pótlapján találtam meg, nevezetesen túlfizetett cafeteria készpénzként feltüntetve. Az a kérdésem, hogy a túlfizetett cafeteria készpénzt ilyen esetben nem bérként kellene elszámolni, ami esetén az adóadatlapon is meg kell jelennie mint jövedelem? Az adóadatlap összjövedelme és a járulékigazoláson szereplő alap között pontosan ez az eltérés. Az adóadatlapon feltüntetett jövedelemból számolt adóelőleg kisebb, mint amit az adóadatlap tartalmaz. Ez azért érdekes, mert új belépőnél az adóadtlapról kell feltölteni a hozott adatokat, a jövedelmet és a levont adót. Ezt a program majd össze fogja számolni a mostani jövedelemadatokkal és a "többletként" levont adót korrigálni fogja, ami szerintem nem lesz helytálló. Kérem javaslatukat, hogy ilyen helyzetben mi a megfelelő eljárás? Köszönettel.
Egy kft. kizárólag az alábbi adómentes juttatásokat szeretné biztosítani munkavállalói részére: – sportrendezvényre szóló belépő (korlátozás nélkül), – kulturális belépő (évi 50 000 Ft-ig), – óvodai, bölcsődei szolgáltatás. Kérdéseim: – ezen juttatások biztosításának feltétele-e, hogy a kft. rendelkezzen ún. cafeteria-szabályzattal, – adhatók-e ezen juttatások 2 órás részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónak is, – adhatók-e ezen juttatások a kft. ügyvezetőjének, – adhatók-e ezen juttatások a kft. által egyszerűsített foglalkoztatással sokszor foglalkoztatott személynek? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes társaság egyetlen részmunkaidős munkavállalót foglalkoztat. Adható-e részére cafeteria juttatás cafeteria szabályzat megléte nélkül? Válaszát előre is köszönöm.
A családokat támogató, a munkaerőhiány csökkentését és az öngondoskodást elősegítő cafeteriaelemek megőrzését, és a fenntartásukról szóló, 2022-ig terjedő kiegészítő megállapodás kötését kérik a kormánytól a szakszervezetek.
Már hagyományosnak mondható, hogy az adózók nyár elején is kapnak az Országgyűléstől egy tekintélyes pakkot, amelyben zömmel a következő évben hatályba lépő új és módosított szabályok, de gyakran már korábban érvényesítendők/érvényesíthetők is szerepelnek.
Az Audi Hungária Független Szakszervezet közleményt adott ki a cafeteria elemeit érintő tervezett változtatásokról.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték