Duplájára nőhet az ingyenes készpénzfelvételi határ: a bankszövetség ellenzi a limit emelését

Megosztás Tetszik

Határozottan ellenzi a Magyar Bankszövetség az ingyenes készpénzfelvételi limit emelését, mivel lényegesen több kárt okoz a társadalomnak és a gazdaságnak, mint amennyi hasznot hoz az államnak – szögezi le közleményében a szervezet. A parlament gazdasági bizottsága október 30-ai ülésén elfogadott egy módosító javaslatot, melyben javasolja, hogy 300 ezer forintra emelkedjen a jelenleg 150 ezer forintos, havonta két alkalommal ingyenes készpénzfelvételi lehetőség.

A bizottság módosító javaslatcsomagjában – egyebek mellett – kezdeményezi, hogy a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló, T/12797. számon az Országgyűlés elé benyújtott törvénymódosítási javaslat új, 59. paragrafussal egészüljön ki, mely szerint a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (Pft.) 36/A § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lépne:

(A fogyasztó jogosult)

„a) a fizetési számláról legalább az adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel együttes összegének háromszázezer forintot meg nem haladó részét a pénzforgalmi szolgáltatótól díjtól és költségtől mentesen igénybe venni, és”

(2) A Pft. 36/A § (2) bekezdése helyébe pedig a következő rendelkezés lépne:

„(2) Ha a fizetési számláról adott naptári hónapban első két alkalommal forintban teljesített, Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján történő készpénzfelvétel, illetve a cash-back szolgáltatás igénybevételével történő készpénzátvétel összege együttesen a háromszázezer forintot, illetve negyvenezer forintot meghaladja, a pénzforgalmi szolgáltató a készpénzfelvételnek a háromszázezer forintot, illetve a készpénzátvétel negyvenezer forintot meghaladó összege után számíthat fel díjat vagy költséget.

A bankszövetség véleménye szerint a hamarosan a parlament elé kerülő törvényjavaslat lényegesen nagyobb közvetett költséggel jár, mint amekkora a látszólagos közvetlen haszna.

Amíg fennáll az Európában kiemelkedően magas, 0,9 százalékos, minden ATM-es pénzfelvételt terhelő adó (tranzakciós illeték), addig a tervezett intézkedés csak a banki elvonások emelésének egy újabb módja. Fontos kiemelni, hogy a banki ügyfelek számára ingyenes készpénzfelvétel után a bankoknak ezt az adót ugyanúgy be kell fizetniük, mint a limit feletti készpénzfelvételek után. A készpénzfelvétel ingyenességét végső soron a hazai bankrendszer és így közvetetten minden ügyfél fizeti meg – köztük a készpénzt nem használók is.

A bankszövetség kifejtette: a pénzforgalom digitalizálása megállíthatatlan világtrend, amiben Magyarország több tekintetben is élen jár. Ezt a kedvező helyzetet a kormány, a jegybank és a bankszektor közös erőfeszítései alapozták meg – a most bejelentett intézkedés szembemegy ezekkel az kezdeményezésekkel. Az azonnali átutalás, a Qvik bevezetése, vagy a fejlett érintéses fizetési infrastruktúra mind előremutató, a gazdasági szereplők – így a magánszemélyek – számára jelentős hasznot hajtó, óriási költségű, részben állami fejlesztések.

Kitértek arra is, hogy a gyors gazdasági fejlődést elérő országok közös tulajdonsága a digitális pénzforgalmi megoldások térnyerése, így az érmékre és a bankjegyekre már szinte múzeumi tárgyként tekintenek. Ennek természetes következménye az adóelkerülés visszaszorulása és a gazdaság lendületbe hozása. A szakmai tanulmányok és elemzések is kizárólag ezt az irányt tartják követendő példának. A tapasztalati számok is alátámasztják, hogy a magyar társadalom is alkalmazkodott ehhez a folyamathoz: az elmúlt 12 évben az elektronikus fizetések aránya megháromszorozódott, miközben a készpénzes tranzakciók aránya folyamatosan csökkent.

Mint kiemelték, a készpénzhasználat ezzel szemben jelenleg évente 400 milliárd forint társadalmi költséggel jár Magyarországon, a visszaszorításában ekkora megtakarítási potenciál van, az ösztönzése pedig tovább növeli ezt a költséget. A fekete- és szürkegazdaság és a pénzmosás is készpénzalapúak, a tervezett intézkedés kedvez ezeknek a társadalmilag nagyon káros jelenségeknek. Ezáltal a módosítás Magyarország pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni intézkedéseinek megítélését is ronthatja, miközben a gazdaság növekedési pályára állítása és az ország nemzetközi befektetői megítélésének fenntartása érdekében kerülni kell minden olyan intézkedést, amely rontja hazánk pénzmosás megelőzési szempontú megítélését, és magában hordozza Magyarország leminősítésének lehetőségét – hangsúlyozza a szövetség.

A Magyar Bankszövetség a havi díjmentes ATM-használati limit emelése helyett a tranzakciós illeték csökkentését javasolja, amely lényegesen kedvezőbb hatást gyakorolna a lakosság és a vállalatok/intézmények költségeire.